Viselkedési közgazdaságtan
 | Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A viselkedési közgazdaságtan az emberek és intézmények döntéseinek pszichológiai, kognitív, emocionális, kulturális és társadalmi faktorainak hatásait vizsgálja, és ezek a döntések változását.[1][2]
A közgazdaságtan egyik alapvető iskolája, egyben a közgazdaságtan és a pszichológia határterülete. Interdiszciplináris tudományág. Lényegi mondanivalója, hogy szemben a főáramú neoklasszikus közgazdaságtan alapvetésével, az embereket nem lehet racionális homo oeconomicusokként elképzelni.
Nobel-díjasok
A viselkedés-közgazdaságtan több Nobel-díjast is adott.
Közöttük van Daniel Kahneman, aki a Gyors és lassú gondolkodást vizsgálta, azt a kérdést, hogy milyen heurisztikákat használunk a gazdasági életben.
Szintén Nobel díjas Richard Thaler.
Alapfogalmai
A viselkedés-közgazdaságtan lényegi alapfogalma a korlátozott racionalitás. Ez arra utal, hogy szemben például a matematikával, vagy a neoklasszikus közgazdaságtannal, a valódi gazdaságra nem jellemző a teljes racionalitás, azaz nincs meg minden információnk a pontos döntéshez, és általában nem áll rendelkezésünkre megfelelően hosszú idő sem a probléma végigszámolására.
Ezért általában leegyszerűsítéseket, hüvelyk- vagy könyökszabályokat, úgynevezett heurisztikákat használunk a teljes racionalitású kalkuláció helyett. A viselkedés-közgazdaságtan ezeket a heurisztikákat tárja fel és elemzi.
Ismert alapfogalom még az ösztönzés, angol eredetiből átvéve a nudge. Ez azt jelenti, hogy a közösség nem feltétlenül kell kötelezze a tagját valamire, illetve nem feltétlenül kell tiltania sem valamit, elég, ha megfelelő ösztönzőkkel motiválja őket bizonyos választásokra, döntésekre, viselkedésre.
Jegyzetek
Közgazdaságtani portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
 | Ez a közgazdaságtani lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
