Vuhani csata

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Ebben a szócikkben a mandarin nyelvű szavak pinjin és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.

Vuhani (Wuhani) csata
Kínai géppuskafészek
Konfliktus	második kínai–japán háború
Időpont	1938. június 11. – október 27.
Helyszín	Vuhan (Wuhan), Hupej (Hubei) tartomány
Eredmény	japán hadászati győzelem, stratégiai kínai győzelem.
Szemben álló felek
Japán Birodalom Kínai Köztársaság
Parancsnokok
Kotohito japán herceg Okamura Jaszudzsi Hata Sunroku Csang Kaj-sek (Jiang Jiesi) Hszüe Jüe (Xue Jue) Csen Cseng (Chen Cheng) Paj Csung-hszi (Bai Chongxi)
Szemben álló erők
350 000 1 100 000
Veszteségek
107 000 fő 225 000 fő
Térkép
Vuhani (Wuhani) csata Pozíció Kína térképén
é. sz. 30° 34′ 00″, k. h. 114° 16′ 01″30.5667, 114.26730.566700°N 114.267000°EKoordináták: é. sz. 30° 34′ 00″, k. h. 114° 16′ 01″30.5667, 114.26730.566700°N 114.267000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vuhani (Wuhani) csata témájú médiaállományokat.

A vuhan (wuhan)i csata a második kínai–japán háború egyik összecsapása volt 1938. június 11. - október 27. között. A csata Hupej (Hubei) tartomány székhelyének, Vuhan (Wuhan)nak a birtoklásáért zajlott. A kínai Nemzeti Forradalmi Hadsereg több mint egy millió katonát mozgósított a város védelmére, akik személyesen Csang Kaj-sek (Jiang Jiesi) parancsnoksága alatt küzdöttek a japán császári hadsereg ellen. A közel négy és fél hónapig tartó ütközetben azonban a kínaiak elvesztették Vuhan (Wuhan)t, de a várostól nyugatra huzamosabb időre megállították a japán előnyomulást.

Előzmények

A második kínai-japán háború 1937-es kitörését követően a japán csapatok gyors ütemben nyomultak előre Kína területén. Alig egy hónap leforgása alatt elesett Peking és Tiencsin (Tianjin), melynek következtében a teljes Kínai-alföld rövidesen a japánok kezére került. November végén japán megszállás alá került Sanghaj (Shanghai), majd decemberben, egy rövid ostrom után, a főváros, Nanking (Nanjing) is, a kínai kormány kénytelen volt Csungking (Chongqing)ba menekülni.

Nanking (Nanjing) eleste után az ottani ipari létesítmények többségét a Jangce és Han folyók egybefolyásánál fekvő Vuhan (Wuhan)ba menekítették át, mely egyúttal a térség fontos vasúti csomópontjának is számított. Ennek következtében a Nemzeti Forradalmi Hadsereg hadvezetése számára a város megvédése prioritást élvezett, de az a japán haditervekben is kiemelt szerepet kapott, ugyanis a japán hadvezetés ennek bevételétől remélte a kínai ellenállás letörését.

A csata

A japán szárazföldi csapatok Vuhan (Wuhan) elleni invázióját egy közel egy hónapig tartó légi hadjárat előzte meg, ezeknek a támadásoknak a zömét azonban a kínai légierő - a szovjet önkéntes légi hadosztály segítségével - sikeresen visszaverte. Június 11-én a szárazföldi csapatok is támadásba lendültek és már 13-án bevették a Vuhan (Wuhan)hoz közeli Ancsing (Anqing) várost. Ezzel párhuzamosan a japán 11. hadsereg csapatainak zöme a Jangce déli folyása mentén próbált előrenyomulni a város irányába, július 23-án elérve Csiucsiang (Jiujiang)ot. A kínai csapatok megkísérelték a város bevételének megakadályozását, de már július 26-án kénytelenek voltak a város feladására.

A Jangce folyótól északra a japán 6. hadosztály a Taj-tó térségében lépett támadásba, augusztus elejére elfoglalva a teljes Anhuj (Anhui) területét, október 24-én már Hankou térségében jártak.

Október elejére, a japán előrenyomulás következtében bezárult az ostromgyűrű Vuhan (Wuhan) körül. A kibontakozó ostromban egyes források szerint a japánok mérges gázt is bevetettek a város védői ellen.^[1] A kínai csapatok október végéig folytatták az ellenállást, mikor azonban október 26-án elesett Hankou és Hanjang (Hanyang) is, október 27-én feladták a várost és visszavonultak a Hsziusuj (Xiushui)-folyó mögé, ahol feltartóztatták a japán előrenyomulást.

Következmények

A vuhan (wuhan)i csatában részt vevő japán csapatok súlyos, 30%-os veszteséget szenvedtek, melynek következtében Kína középső területein jelentős mértékben lelassult a japán előrenyomulás, majd 1939 októberében Csangsa (Changsha) térségében teljesen meg is állt, és a japán hadvezetés csak 1944-ben tudott a frontszakaszon újabb áttörést elérni.

A csata következményeként a japán hadvezetés kénytelen volt a Kvantung-hadsereg hét hadosztályát Kínába küldeni, ezáltal csökkentve a szovjet határ térségében állomásozó japán csapatok számát (mely fontos következményekkel bírt a szovjet–japán határkonfliktusok idején).

Források

• Stephen R. MacKinnon: Wuhan 1938: War, Refugees, and the Making of Modern China. Berkeley, University of California Press, 2008.

Jegyzetek