Vurot
| Vurot | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sziszek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44273 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 112 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 108 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 27′ 59″, k. h. 16° 17′ 13″45.466388888889, 16.28694444444445.466389°N 16.286944°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 59″, k. h. 16° 17′ 13″45.466388888889, 16.28694444444445.466389°N 16.286944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vurot témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vurot falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától 4 km-re nyugatra, a Kulpa bal partján fekszik.
Története
A települést 1228-ban „Vruit locus” néven említik először.[2] 1328-ban „possessio Vryoth”, 1334-ben „possessio Wryt”, 1341-ben „possessio Wrwth”, 1589-ben „possessio Wrywth” alakban szerepel a korabeli forrásokban. 1655-ben „villa Wurut” néven említik.[2] A 16. század második felében a környező településekhez hasonlóan a török háborúk során elpusztult. A falut török veszély csökkenése után, valószínűleg a 17. század második felében telepítették be horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Vuroth” néven szerepel. A falunak 1857-ben 94, 1910-ben 151 lakosa volt.
A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett. A délszláv háború során végig horvát kézen maradt. 2011-ben 103 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 94 | 101 | 100 | 124 | 140 | 151 | 134 | 124 | 93 | 98 | 100 | 90 | 86 | 84 | 94 | 103 |
Nevezetességei
- Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt kápolnája[5] a 17. században már állt. A kápolna a falu szélén, egy dombon található. A nyugat-keleti tájolású, falazott, egyhajós épület téglalap alaprajzú, a hajónál szűkebb szentélyű, szűk apszissal és a felső részén körablakkal. A barokk szentélyt 1751-ben építették, és keresztdonga boltozattal boltozták. A főhomlokzaton az oromzat felett egy fából készült torony emelkedik, ónlemezzel fedett, sokszögletű sisakkal. A félköríves áthidaló portál felett két kisebb téglalap alakú ablak található. A kápolna kőből és téglából épült. Kápolna a megye egyik legfontosabb barokk falukápolnája.
- A falu középkori temetőjének maradványa.
- Természeti látványosság a Kulpa völgye Vurottól az Odra torkolatáig.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2835.
Források
- Sziszek város hivatalos oldala (horvátul)
- Sziszek község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- Sziszek turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
