Zádorháza

Zádorháza (Zádor)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1372
PolgármesterKovács Ildikó
Irányítószám980 42
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség145 fő (2017. dec. 31.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület3,46 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 17″, k. h. 20° 14′ 29″48.32138889, 20.2413888948.321389°N 20.241389°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 17″, k. h. 20° 14′ 29″48.32138889, 20.2413888948.321389°N 20.241389°E
Zádorháza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zádorháza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zádorháza (szlovákul Zádor) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 20 km-re délkeletre, a Balog patak bal partján fekszik.

Története

A település a 14. században keletkezett, első írásos említése 1372-ből származik "Zadorhaza" alakban. Alapítójának és névadójának a szomszédos Iványit birtokló Iványi nemzetségbeli Zádort tartja a hagyomány. Keletkezése óta magyar falu, melyet határnevei is bizonyítanak. 1427-ben az adóösszeírás szerint Zádorházi István a birtokosa. A 16. században a falut birtokló nemzetség három családra vált szét, a Betes, a Móricz és Zádor családokra. 1566-ban a török elpusztította, azután a hódoltság részeként a töröknek fizetett adót. A 16. század második felétől nemesi község.

A reformáció is gyorsan terjedt ezen a vidéken, az 1560-as években Zádorházán már református gyülekezet volt, mely a rimaszécsi gyülekezethez tartozott. Lakói templomba is Rimaszécsre jártak. Református iskolája 1709-ben már működött. Első református temploma csak 1882-ben épült, de rossz állapota miatt csak 1945-ig használhatták. A torony nélküli fazsindelyes templomot az 1950-es években lebontották és újat építettek helyette. Az új templom építése 1943-tól 1968-ig tartott.

A falunak 1828-ban 33 háza és 275 lakosa volt. 1837-ben 139 lakos élt itt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "ZÁDORHÁZA. Magyar falu Gömör Vármegy. földes Urai több Urak, fekszik Dobócznak szomszédságában, és annak filiája; fája nintsen, legelője szoros, gyümöltsös kertyei vannak, földgye gabonát termő, piatza Rima-Szombatban, Rozsnyón, és Jolsván van."[2]

Fényes Elek szerint "Zádorháza, Gömör v. magyar falu, Rima-Szécs szomszédságában: 34 kath., 241 ref. lak., első osztályb. határral. Sok nemesség. F. u. többen."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "A Balog folyó mentén fekvő magyar kisközség, 43 házzal és 182 ev. ref. vallású lakossal. E községet 1427-ben már mai nevén említik. Hajdani földesurai a Széchiek voltak, azután a Szakall és a Dubraviczky családok osztoznak birtokán. Református temploma 1882-ben épült. Ide tartozik Latrán puszta, mely 1424-ben mint külön község, Latrandfalwa néven fordul elő. A községben régi úrilak van, melyet még a Szakall család építtetett; most a Draskóczy Istváné. A község postája, távírója és vasúti állomása Rimaszécs."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt.

Népessége

1910-ben 160-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2011-ben 142 lakosából 124 magyar és 18 szlovák.

Nevezetességei

  • Református templomát 1968 novemberében szentelték fel.
  • A második világháború után a csehszlovák hatóságok által Magyarországra telepített négy helybéli család emlékére négy fát ültettek.[5]

Híres emberek

  • Itt született 1867-ben Héjjas Endre meteorológus (1842–1916), az Időjárás című folyóirat alapító szerkesztője, sok szakkönyv szerzője. [1], [2]
  • Betes István Madách-díjas költő (*1954.) [3]

Jegyzetek

  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2019
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Gömör-Kishont vármegye.
  5. L. Juhász Ilona A kitelepítés és a lakosságcsere emlékezete című írása az Új Szó 2013. április 27-i lapszámában

Külső hivatkozások

  • Zádorháza a gömöri települések honlapján (magyarul)
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Zádorháza Szlovákia térképén
Sablon:Rimaszombati járás
  • m
  • v
  • sz
A Rimaszombati járás települései Flag of Slovakia
Központ
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Települések
Abafalva (Abovce) •  Ajnácskő (Hajnáčka) •  Almágy (Gemerský Jablonec) •  Alsósziklás (Nižný Skálnik) •  Alsóvály (Valice) •  Babarét (Babinec) •  Bakostörék (Veľké Teriakovce) •  Balogfala (Blhovce) •  Balogiványi (Ivanice) •  Balogpádár (Padarovce) •  Balogrussó (Hrušovo) •  Balogtamási (Tomášovce) •  Balogújfalu (Vieska nad Blhom) •  Baraca (Barca) •  Bátka (Bátka) •  Bellény (Belín) •  Bottovó (Bottovo) •  Bugyikfala (Budikovany) •  Cakó (Cakov) •  Cserencsény (Čerenčany) •  Csíz (Číž) •  Darnya (Drňa) •  Derencsény (Drienčany) •  Détér (Gemerské Dechtáre) •  Dobfenek (Dubno) •  Dobóca (Dubovec) •  Dobrapatak (Potok) •  Dúlháza (Dulovo) •  Egyházasbást (Nová Bašta) •  Feketepatak (Čierny Potok) •  Feled (Jesenské) •  Felsősziklás (Vyšný Skálnik) •  Felsővály (Vyšné Valice) •  Gesztes (Hostišovce) •  Gesztete (Hostice) •  Gortvakisfalud (Gortva) •  Gömörfüge (Figa) •  Gömörhegyvég (Poproč) •  Gömörispánmező (Španie Pole) •  Gömörlipóc (Lipovec) •  Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) •  Gömörpéterfala (Petrovce) •  Guszona (Husiná) •  Hanva (Chanava) •  Harmac (Chrámec) •  Hubó (Hubovo) •  Jánosi (Rimavské Janovce) •  Jéne (Janice) •  Jeszte (Jestice) •  Kacagópuszta (Orávka) •  Kálosa (Kaloša) •  Karaszkó (Kraskovo) •  Kecege (Kociha) •  Kerekgede (Hodejovec) •  Kiéte (Kyjatice) •  Kisgömöri (Gemerček) •  Klenóc (Klenovec) •  Kopárhegy (Krokava) •  Korláti (Konrádovce) •  Kőhegy (Lukovištia) •  Kövecses (Štrkovec) •  Kruzsnó (Kružno) •  Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) •  Medveshidegkút (Studená) •  Méhi (Včelince) •  Meleghegy (Teplý Vrch) •  Naprágy (Neporadza) •  Nemesmartonfala (Martinová) •  Nemesradnót (Radnovce) •  Nyustya (Hnúšťa) •  Óbást (Stará Bašta) •  Oldalfala (Stránska) •  Osgyán (Ožďany) •  Perjése (Dražice) •  Rakottyás (Rakytník) •  Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) •  Ratkószuha (Ratkovská Suchá) •  Rimabánya (Rimavská Baňa) •  Rimabrézó (Rimavské Brezovo) •  Rimapálfala (Pavlovce) •  Rimaráhó (Hrachovo) •  Rimasimonyi (Šimonovce) •  Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) •  Rimaszécs (Rimavská Seč) •  Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) •  Rónapatak (Rovné) •  Runya (Rumince) •  Sajókeszi (Kesovce) •  Sajólénártfalva (Lenartovce) •  Sajólenke (Lenka) •  Sajórecske (Riečka) •  Sajószentkirály (Kráľ) •  Serke (Širkovce) •  Szeleste (Slizké) •  Szútor (Sútor) •  Tajti (Tachty) •  Tiszolc (Tisovec) •  Tóthegymeg (Horné Zahorany) •  Uzapanyit (Uzovská Panica) •  Vámosbalog (Veľký Blh) •  Várgede (Hodejov) •  Vecseklő (Večelkov) •  Velkenye (Vlkyňa) •  Zádorháza (Zádor) •  Zeherje (Zacharovce) •  Zsip (Žíp)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap