Zöngés és zöngétlen párok

A mássalhangzók lehetnek zöngések és zöngétlenek. A mássalhangzó valamilyen akadálynak leküzdéséből (súrlódva, pattanva stb.) keletkezik. Ha ilyenkor a levegő a gégéből a hangszalagok közül áramlik: zöngés, ha a hangszalagok nem rezegnek: zöngétlen mássalhangzó jön létre.

Zöngés-zöngétlen párok a magyar nyelvben
zöngés	zöngétlen
b	p
d	t
dz	c
dzs	cs
g	k
gy	ty
	h
j
l
ly
m
n
ny
r
v	f
z	sz
zs	s

Két ajak közt zöngés az m és a b, zöngétlen a p; a nyelvhegy és fogtő között zöngés az n és a d, zöngétlen a t; a nyelvközép és szájpadlás közt zöngés a g és zöngétlen a k; az ajak és fog között zöngés a v, zöngétlen az f. Peregve zöngés az r, és bár a hangszálak közül jön, zöngétlen a h.