Zsigmondy Sámuel

Zsigmondy Sámuel, Sigmondy (Pilis, 1788. március 21. – Pozsony, 1833. április 13.) evangélikus líceumi tanár. Zsigmondy Vilmos bányamérnök, akadémikus és Zsigmondy Adolf orvos édesapja.

Élete

Zsigmondy Gottfried pilisi pap és Polereczky Judit fia. Iskoláit Pilisen, Cegléden, Nagykőrösön, Selmecbányán végezte, 1804-től 1806-ig pedig a pozsonyi evangélikus líceum tanulója volt. Több helyütt nevelősködött, majd papi vizsgáit letéve, 1808-ban a wittenbergi egyetemre ment tanulmányait folytatni. Másfél év múlva tért vissza és néhány évig ismét nevelősködött. 1815-ben a pozsonyi evangélikus líceumnak lett tanára. Tanított logikát, metafizikát, észjogot, görög és héber nyelvet, retorikát, poetikát, etikát, statisztikát és magyar történelmet. 1835-től a tizenéves Jókai Mórt is.

Munkái

• Inferiae in honorem et memoriam Danielis Stanislaides. Pozsony, 1823.
• Grammatica graeca. Pozsony, 1826.
• Grammatica Hebraea. Bécs, 1828.
• Historia Hungariae. Pozsony, 1829.

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.  
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Mészáros András: A felső-magyarországi iskolai filozófia lexikona. [Pozsony], Kalligram, 2003.
• Strbik Andrea: Héber nyelvtanok Magyarországon. Bp., MTA Judaisztikai Kutatócsoport-Osiris Kiadó, 1999.
• ponori Thewrewk József: Magyarok születésnapjai. Pozsony, Schmidt Antal, 1846.