Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés
| Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (Asia-Pacific Economic Cooperation (APEC)) | |
 | |
 | |
| APEC tagországok | |
| Alapítva | 1989. november 6. |
| Székhely |  Szingapúr |
| Tagság | 21 tagállam |
| Dolgozók száma | 50 |
  Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés Pozíció Szingapúr térképén | |
 é. sz. 1° 17′ 26″, k. h. 103° 46′ 40″1.2907, 103.77771.290700°N 103.777700°EKoordináták: é. sz. 1° 17′ 26″, k. h. 103° 46′ 40″1.2907, 103.77771.290700°N 103.777700°E | |
| Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés témájú médiaállományokat. | |
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC, Asia-Pacific Economic Cooperation) egy, az ázsiai és a csendes-óceáni térségben létrejött gazdasági és politikai szövetség. A tagállamok államfői (kivételt képez Tajvan) évente az „APEC Gazdasági Vezetők Találkozóján” tárgyalnak egymással, amelyet mindig az egyik tagállam rendez. A szövetség híres arról a szokásáról, hogy a vezetők a találkozókon a szervező ország nemzeti öltözetét viselik.
1989-ben hozták létre Canberrában. Problémák: nagy eltérések voltak a tagok között gazdasági fejlettségi szinten. Rivalizálás folyik az USA és Japán között (az USA gyors liberalizációt akar, Japán pedig lassút). Határozataik nem kötelező érvényűek. Céljaik: Szabadkereskedelem és a tőkeáramlás előtti akadályok lebontása. Terveik szerint a fejlett országok 2010-re a fejlődőek pedig 2020-ra lebontják a szabadkereskedelmi akadályokat a többi ország előtt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés témájú médiaállományokat.
Tagállamok gazdaságában részt vevő országok[1]
| Gazdasági ország | Tagság óta |
|---|---|
 Ausztrália | 1989 |
 Brunei | 1989 |
 Kanada | 1989 |
 Indonézia | 1989 |
 Japán | 1989 |
 Dél-Korea | 1989 |
 Malajzia | 1989 |
 Új-Zéland | 1989 |
 Fülöp-szigetek | 1989 |
| Szingapúr | 1989 |
 Thaiföld | 1989 |
 Egyesült Államok | 1989 |
 Kína | 1991 |
 Hongkong | 1991 |
 Tajvan | 1991 |
 Mexikó | 1993 |
 Pápua Új-Guinea | 1993 |
 Chile | 1994 |
 Peru | 1998 |
 Oroszország | 1998 |
 Vietnám | 1998 |
Éves csúcstalálkozók[2]
Az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés évente legalább 1 csúcstalálkozót tart, a csúcstalálkozónak otthont adó tagországról véletlenszerűen döntenek a tagok szerint:
| A csúcstalálkozó dátuma | Hányan a megalakulás óta: | Fogadó állam: | A fogadó állam városa: |
|---|---|---|---|
| 1989. november 6–7. | 1. | Ausztrália | Canberra |
| 1990. július 29–31. | 2. | Szingapúr | Szingapúr |
| 1991. november 12–14. | 3. | Dél-Korea | Szöul |
| 1992. szeptember 10–11. | 4. | Thaiföld | Bangkok |
| 1993. november 19–20. | 5. | Egyesült Államok | Blake-sziget |
| 1994. november 15–16. | 6. | Indonézia | Bogor |
| 1995. november 18–19. | 7. | Japán | Oszaka |
| 1996. november 24–25. | 8. | Fülöp-szigetek | Manila/Subic |
| 1997. november 24–25. | 9. | Kanada | Vancouver |
| 1998. november 17–18. | 10. | Malajzia | Kuala Lumpur |
| 1999. szeptember 12–13. | 11. | Új-Zéland | Auckland |
| 2000. november 15–16. | 12. | Brunei | Bandar Seri Begawan |
| 2001. október 20–21. | 13. | Kína | Sanghaj |
| 2002. október 26–27. | 14. | Mexikó | Los Cabos |
| 2003. október 20–21. | 15. | Thaiföld | Bangkok |
| 2004. november 20–21. | 16. | Chile | Santiago |
| 2005. november 18–19. | 17. | Dél-Korea | Puszan |
| 2006. november 18–19. | 18. | Vietnám | Hanoi |
| 2007. szeptember 8–9. | 19. | Ausztrália | Sydney |
| 2008. november 22–23. | 20. | Peru | Lima |
| 2009. november 14–15. | 21. | Szingapúr | Szingapúr |
| 2010. november 13–14. | 22. | Japán | Jokohama |
| 2011. november 12–13. | 23. | Egyesült Államok | Honolulu |
| 2012. szeptember 9–10. | 24. | Oroszország | Vlagyivosztok |
| 2013. október 5–7. | 25. | Indonézia | Bali |
| 2014. november 10–11. | 26. | Kína | Peking |
| 2015. november 18–19. | 27. | Fülöp-szigetek | Pasay |
| 2016. november 19–20. | 28. | Peru | Lima |
| 2017. november 10–11. | 29. | Vietnám | Đà Nẵng |
| 2018. november 17–18. | 30. | Pápua Új-Guinea | Port Moresby |
| 2019. november 16–17. (Törölve) | Nulla | Chile | Santiago |
| 2020. november 20. | 31. | Malajzia | Kuala Lumpur (Online közvetítés) |
| 2021. július 16. és november 12. | 32. | Új-Zéland | Auckland (Online közvetítés) |
| 2022. november 18–19. | 33. | Thaiföld | Bangkok |
| 2023. november 15–17. | 34. | Egyesült Államok | San Francisco |
Jegyzetek
Források
- Horváth Zoltán–Tar Gábor: A nemzetközi szervezetek kislexikona. Budapest, 2006. HVG-ORAC Kiadó. ISBN 9637490361
- Prandler Árpád–Blahó András: Nemzetközi szervezetek és intézmények. Budapest, 2005. Aula Kiadó. ISBN 9789639345447
 | Ez a gazdasági témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
