Észak-anatóliai-hegység

Pontuszi-hegység (Kuzey Karadeniz Dağları)
A Pontuszi-hegység látképe
Magasság	3937 m
Hely	Törökország
Legmagasabb pont	Kaçkar-hegy (3932)
Hosszúság	1000 km
Szélesség	60 km
Elhelyezkedése
Pontuszi-hegység Pozíció a Fekete-tenger térképén
é. sz. 40° 50′ 13″, k. h. 41° 09′ 34″40.836944444444, 41.15936111111140.836944°N 41.159361°EKoordináták: é. sz. 40° 50′ 13″, k. h. 41° 09′ 34″40.836944444444, 41.15936111111140.836944°N 41.159361°E
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Pontuszi-hegység témájú médiaállományokat.

A Pontuszi-hegység vagy Észak-anatóliai-hegység^[1] (törökül Kuzey Karadeniz Dağları, vagyis Észak-fekete-tengeri hegység) egy kettős ívű hegyvonulat a Fekete-tenger délkeleti partja mentén, Törökország északi részén, és egészen Örményországig nyúlik. Ma használatos egyik nevét az ókori Pontoszról kapta, melynek egykori területén húzódik, másik neve a földrajzi helyzetéből következik. Legmagasabb pontja a Kaçkar-hegy, 3932 méterrel.^[2] Főként fenyőerdő borítja, keleti részein a kaukázusi vegyes erdőkbe megy át. Déli részén húzódik az Anatóliai-fennsík.

Az Észak-anatóliai-hegység egy keskeny partsáv után, szinte közvetlenül a Fekete-tenger délkeleti partjaiból emelkedik ki. A Variszkuszi-hegységrendszer tagja. Nyugat-keleti vonulatai keletre haladva kissé emelkednek. Az Ankarai-fennsík felőli 2500 méteres magasság a keleti részen bőven 3000 méter fölé magasodik. Folyói szintén kelet-nyugati irányúak, néhány közülük keskeny szorosokon tör át a Fekete-tenger felé.

Északi lejtői meredekek és csapadékosak, gyümölcstermesztésre alkalmasak. Hagyományos termékei a mogyoró, tea, dohány és olajbogyó (olívabogyó), a 20. században cseresznye és citrusfélék honosítására is sor került.^[2] Magasabb régióiban kiváló legelők találhatók. Egykori vulkanizmusának köszönhetően gazdag színesfémek érceiben. Sok helyen található kőszén is.

Déli lejtőin kevés a csapadék, az erdők ritkásabbak, sztyeppi jellegű a táj. Ez a térség ritkán lakott, az itt élő népesség a folyóvölgyekre koncentrálódik.

Élővilága változatos hegyvidéki élőhelyet mutat. Madarai közül a kaukázusi nyírfajd, az örvös rigó, a vöröshomlokú csicsörke és a hajnalmadár kiemelkedő jelentőségű.

Történelme

A térség az emberiség ókori történetének kiemelkedően jelentős helyszíne. A Hettita Birodalom északi peremvidékét alkotta, első ismert népei a kaskák és a hajok. Az utóbbiak a ma is a közelben élő örmények közvetlen ősei.

Részei

• Köroğlu-hegység
• Ilgaz-hegység
• Küre-hegység
• Canik-hegység
• Köse-hegység
• Giresun-hegység
• Mescit-hegy
• Yalnızçam-hegység
• Tecer-hegység
• Mercan-hegység
• Kelet-fekete-tengeri hegység (Doğu Karadeniz Dağları)
• Allahuekber-hegység

Jegyzetek

Ez a hegyről vagy hegységről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!