Ívhossz

Az ívhossz egy differenciálható görbe szakaszának a hossza. Az ívhossz kiszámítása sok szempontból hasznos lehet, hiszen egy görbe sok mindent reprezentálhat (bejárt út, munka stb.). Jelölése: S {\displaystyle S\,} .

Kiszámítása

Az ívhossz a görbe parametrikus egyenletéből relatíve egyszerűen megadható, mégpedig a meredekség vektorok hosszainak összegéből, azaz:

S = a b | F ( t ) | d t {\displaystyle S=\int \limits _{a}^{b}\vert {\vec {F}}'(t)\vert \;\mathrm {d} t} ,

ahol t {\displaystyle t\,} független paraméter. Descartes-koordináta-rendszerben a képlet így néz ki:

S = a b 1 + ( f ( x ) ) 2 d x {\displaystyle S=\int _{a}^{b}{\sqrt {1+(f'(x))^{2}}}\;dx}

Ez a képlet a következő Riemann-összegből számítható (ezzel az összeggel reprezentálva az ívhosszt):

lim Δ x 0 i = 1 n 1 + f ( x i ) 2 Δ x {\displaystyle \lim _{\Delta x\rightarrow 0}\sum _{i=1}^{n}{\sqrt {1+f'(x_{i})^{2}}}\;\Delta x}

A fenti szummában a kifejezés a közelítő hossza egy húrnak a Δ x {\displaystyle \Delta x\,} távolságon. Ahogy Δ x {\displaystyle \Delta x\,} tart nullához, úgy közelíti az összeg az ívhosszt.

Az ívhossz polárkoordinátákban is meghatározható a fenti általános, vektoros képletből:

L = a b r ( θ ) 2 + ( r ( θ ) ) 2 d θ {\displaystyle L=\int _{a}^{b}{\sqrt {r(\theta )^{2}+(r'(\theta ))^{2}}}\;d\theta }

Ívhossz szerinti paraméterezés

Egy görbe paraméterezései között kitüntetett szerep jut az úthossz szerinti paraméterezésnek. Sok képlet egyszerűbbé válik, ha ezt a paraméterezést használjuk.

Legyen a Γ {\displaystyle \Gamma } görbe ezzel a paraméterezéssel megadva:

γ : [ a , b ] R n r γ ( r ) {\displaystyle {\begin{matrix}\gamma :&[a,b]&\to &\mathbb {R} ^{n}\\&r&\mapsto &\gamma (r)\end{matrix}}}

és Γ ( t ) {\displaystyle \Gamma (t)} minden t [ a , b ] {\displaystyle t\in [a,b]} -re. Ekkor a γ | [ a , t ] {\displaystyle \gamma |[a,t]} paraméterezésű részgörbére

s : [ a , b ] R t L ( Γ t ) {\displaystyle {\begin{matrix}s:&[a,b]&\to &\mathbb {R} \\&t&\mapsto &L\left(\Gamma _{t}\right)\end{matrix}}}

a Γ {\displaystyle \Gamma } görbe úthosszfüggvénye. Ez az s(t) folytonos és monoton növő függvény, mivel a görbe nem szakadásos. Ha szigorúan monoton növő, akkor invertálható is, az inverz függvény t ( s ) {\displaystyle t(s)} . Ekkor Γ {\displaystyle \Gamma } ívhossz szerinti paraméterezése:

γ ^ : [ 0 , L ( γ ) ] R n s γ ( t ( s ) ) {\displaystyle {\begin{matrix}{\hat {\gamma }}:&[0,L(\gamma )]&\to &\mathbb {R} ^{n}\\&s&\mapsto &\gamma (t(s))\end{matrix}}}

Ha Γ {\displaystyle \Gamma } folytonosan differenciálható, és γ ˙ ( r ) 0 {\displaystyle {\dot {\gamma }}(r)\neq 0} minden r [ a , b ] {\displaystyle r\in [a,b]} -ra, akkor γ ^ {\displaystyle {\hat {\gamma }}} is folytonosan differenciálható, és minden s [ 0 , L ( Γ ) ] {\displaystyle s\in [0,L(\Gamma )]} -re:

d γ ^ ( s ) d s = 1 {\displaystyle \left\|{\frac {\mathrm {d} {\hat {\gamma }}(s)}{\mathrm {d} s}}\right\|=1} .

Források

  • Planet Math: Arc length Archiválva 2009. február 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Wolfgang Ebeling, Institut für Algebraische Geometrie, Universität Hannover: Vorlesungsskript Analysis II. [1] Archiválva 2008. január 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
Ez a matematikai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!