Ötödik koalíciós háború

Ötödik koalíciós háború
Napóleoni háborúk
Napóleon a wagrami csatában
Dátum	1809
Helyszín	Európa
Eredmény	francia győzelem, a schönbrunni béke megkötése
Terület- változások	Ausztria területi vesztesége
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Rajnai Szövetség Itáliai Királyság Hollandia Nápolyi Királyság Varsói Hercegség Habsburg Birodalom Egyesült Királyság Szárd Királyság Szicíliai Királyság
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
I. Napóleon császár I. Ferenc császár Károly osztrák főherceg
A Wikimédia Commons tartalmaz Ötödik koalíciós háború témájú médiaállományokat.

Az ötödik franciaellenes koalíció létrehozásának a fő kezdeményezője a Habsburg Birodalom volt. Ez a háború Ausztria számára más volt, mint az előző koalíciós háborúk, ugyanis fokozódott az osztrák császári hadsereg harci szelleme és győzni akarása.

A hadműveletek során azonban a kezdeményezés Napóleon császár kezében volt. Az eckmühli csatában az osztrákok jelentős vereséget szenvedtek. Napóleonnak ugyan megsebesült a lába, de a csatatéren maradt. A győzelem következtében szabad volt az út Bécs felé, s a francia csapatok elfoglalták a császárvárost. A megszállást az osztrákok nem tekintették a háború végének, és a vereség nem törte meg az ellenállást.

Napóleon a Duna egyik ágán elhelyezkedő Lobau-szigetről pontonhidat építtetett, amelyen átkelve a franciák megtámadták az osztrák seregeket Aspern és Essling közelében. A kétnapos csata nagyon kegyetlen és véres volt. Napóleon itt könyvelhette el az első jelentősebb kudarcát, mivel nem sikerült győznie, valamint Aspern és Essling is az osztrákok kezén maradt. A franciák rendezett visszavonulása után mindkét fél a végső összecsapásra készült.

Katonai helyzet Európában 1809. február

Lásd még: Győri csata

1809. július 5–6-án lezajlott wagrami csata során Napóleon viszont döntő győzelmet aratott az osztrákok fölött. A kegyetlen és véres ütközet során mindkét fél nagy veszteségeket szenvedett. A csatában Napóleon új taktikát vezetett be: a faltörő kos módszerét, vagyi ez ellenség hadseregének centruma ellen három, szorosan zárt hadosztályt küldött, így bontotta meg a csapatok egységét. A taktika sikeresnek bizonyult, az osztrákok meghátráltak.

A csata után I. Ferenc osztrák császár megingott, és fegyverszünet megkötésére kényszerült, ami októberben a schönbrunni békeszerződés megkötéséhez vezetett. Vagyis véget vetett annak a háborúnak, amelyet a Habsburg Birodalom vívott a német államok feletti francia ellenőrzés megtöréséért. A béke megpecsételése érdekében Napóleon elvált első feleségétől, Joséphine de Beauharnais-tól (aki nem tudott neki férfi örököst szülni), és nőül vette Ferenc császár legidősebb leányát, Mária Ludovika főhercegnőt (Mária Lujzát).

Források

• Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó, Budapest, 2004
• Herbert Attila, Maros Ida, Moss László, Tisza László: Történelem. 1789-től 1914-ig ISBN 963-04-6874-3

Kapcsolódó szócikkek

• Koalíciós háborúk
• Napóleoni háborúk
• NAGY KÉPES VILÁGTÖRTÉNET X. kötet, A forradalom és Napoleon kora