Dennewitzi csata

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Dennewitzi csata
Napóleoni háborúk
A csata emlékműve
Dátum	1813. szeptember 6.
Helyszín	Dennewitz (ma Niedergörsdorf része), Brandenburg
Eredmény	szövetséges győzelem (német változat szerint porosz győzelem)
Harcoló felek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Franciaország Szász Királyság Svédország Porosz Királyság Orosz Birodalom
Parancsnokok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Michel Ney, Nicolas Oudinot J.-B. Bernadotte, Friedrich von Bülow, Boguslav von Tauentzien
Haderők
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
58 000 német forrás szerint: 41 000
Veszteségek
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
8000 – 10 000 7000 – 9000
A Wikimédia Commons tartalmaz Dennewitzi csata témájú médiaállományokat.

A dennewitzi csata 1813. szeptember 6-án zajlott le Bernadotte Károly János svéd koronaherceg (korábban Franciaország marsallja, később XIV. Károly János svéd király) által vezetett szövetséges (svéd–orosz–porosz) és a Ney által parancsnokolt francia haderő között és a szövetségesek győzelmével végződött. (A német források kihangsúlyozzák a porosz győzelmet és von Bülow szerepét, mert a csatában zömében csak porosz erők vettek részt, a maguk erejéből elért győzelem felvillanyozta a poroszokat; ezt tekintették a I. Napóleon császár elleni felszabadító küzdelem egyik döntő lépcsőfokának.)

Ez a vereség akadályozta meg a francia császárt Berlin elfoglalásában és vezetett majd a lipcsei népek csatájához.

Előzmények

1813 augusztusának végén a francia császár azt tervezte, hogy Berlinnek – az ellenséges erők egyik fővárosának – elfoglalásával kiüti a poroszokat a további harcokból. Oudinot marsallt bízta meg a feladattal, aki több csatában kudarcot vallott, a legdöntőbbnek a großbeereni csatában elszenvedett veresége bizonyult, amikor Wittenbergig szorították vissza. Ekkor bízta meg Napóleon a Neyt a parancsnoksággal.

A csata

Ney marsall közel 58 000 katonájával szeptember 6-án ismét megkísérelte Berlin elfoglalását, ekkor került összeütközésbe a porosz–orosz vegyes erőkkel Dennewitznél. Őket – a korábbi Bernadotte francia marsall – Károly svéd koronaherceg vezette. Ney nem akarta megismételni Oudinot marsall korábbi, a großbeereni csatában elkövetett hibáját, és egyben tartotta seregét, hogy seregrészei ne szakadjanak el egymástól. Hosszú menetoszlopban indult támadásra a legegyszerűbb úton. Ennek következtében a csata „hullámzóvá vált”, ahogy a frissen érkező franciák és a megerősített szövetségesek rohamai váltották egymást.

A francia hadsereg másik gyengesége az volt, hogy az 1812-es oroszországi hadjáratban szinte teljesen elveszett a lovassága, emiatt hiányos lett a felderítőképessége. A másik gondot a két francia parancsnok között fennálló feszült viszony jelentette: Oudinot-t bosszantotta, hogy Ney alá osztották be. Ney elhatározta, hogy gyors menetben indul Berlin irányába, keveset törődött a felderítéssel, így a franciák belesétáltak a szövetségesek összpontosított védelmi erőibe. Kezdetben a szövetségeseket visszaszorították, de Bülow poroszai megerősítették az amúgy is főképpen poroszokból álló svéd koronaherceg seregét.

Bülow szerette volna átvenni a szövetségesek irányítását a nap hátralévő részében. A csata újabb lendületet vett és a franciák már a győzelem küszöbéhez érkeztek, de Ney nem kapott támogatást Oudinot-tól, ami döntően befolyásolta az ütközet végső kimenetelét. Ney egyedül akarta a győzelem dicsőségét megszerezni, de egy váratlan homokvihar elszakította Oudinot-tól, és ez megfordította a csata kimenetelét. A szövetségesek megkettőzték támadásaik erejét, Bernadotte pedig megérkezett seregével a franciák bal szárnyára. A franciák visszavonulásra kényszerültek. A franciák 8–10 000 katonát, a szövetségesek 7–9000-et veszítettek.

Következmények

A Bajor Királyság a berlini hadjárat kudarca után kilépett a háborúból . A többi német állam ingadozni kezdett a Francia Birodalom támogatásában. Friedrich Wilhelm von Bülow megkapta a Dennewitz grófja címet.

A csata egyéb főszereplői és emlékei

• 
  Oudinot marsall
• 
  Bertrand
• 
  von Bülow
• 
  Bogislav von Tauentzien
• 
  Leopold Wilhelm von Dobschütz („Dennewitz hőse”)
• 
  Bülow emlékműve
• 
  A csata másik hősének, Tauentzien tábornoknak emlékműve

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Dennewitz című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.