Újleszkovica
| Újleszkovica (Nova Ljeskovica) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Cseglény |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34350 |
| Körzethívószám | (+385) 34 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 425 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 22′ 48″, k. h. 18° 01′ 01″45.38, 18.01745.380000°N 18.017000°EKoordináták: é. sz. 45° 22′ 48″, k. h. 18° 01′ 01″45.38, 18.01745.380000°N 18.017000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Újleszkovica (horvátul: Nova Ljeskovica) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 27, közúton 37 km-re keletre, községközpontjától 4 km-re északkeletre, a Pozsegai-medence keleti részén, a Krndija-hegység déli lábánál, Krajina-patak mentén fekszik. Vasútállomása van a Nova Kapela – Nekcse vasútvonalon.
Története
Újleszkovica, vagy más néven Irenovac 1895-ben keletkezett Leszkovica déli határrészén a Krajina-patak mellett. Ekkor építettek ide egy nagy gőzfűrésztelepet, mely körül erdei munkások, szénégetők, lakatosok, gépészek, vadőrök telepedtek le. Évekig tartott mire az erdőirtásokon létrejött a mai település magja. Lakói közül legtöbben csak időlegesen tartózkodtak itt, majd nemsokára továbbáltak a környék más fűrésztelepeire és erdészeteibe, de néhány család még 30-50 év után is itt maradt.[2]
1900-ban 388, 1910-ben 478 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 29%-a magyar, 26%-a horvát, 14%-a szlovák, 11%-a német, 8%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A magyar és német lakosságot a második világháború idején a partizánok elüldözték, helyükre a háború után horvátok és szerbek települtek. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 44%-a horvát, 18%-a szerb, 5%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 486 lakosa volt. A településen orvosi rendelő, felnőttek gondozására szolgáló pszichiátriai intézet és idősotthon, valamint tűzoltószerház üzemel.
Lakossága
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 388 | 478 | 665 | 695 | 342 | 511 | 549 | 496 | 512 | 575 | 668 | 486 |
Nevezetességei
A Szentlélek tiszteletére szentelt kápolnája.
Oktatás
A településen a cseglényi elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- A község hivatalos oldala (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az elemi iskola honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve Archiválva 2022. február 23-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
