Perenci
| Perenci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Bresztovác |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34320 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 34 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 260 m |
| Terület | 2,73 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 23′ 42″, k. h. 17° 33′ 47″45.395, 17.56345.395000°N 17.563000°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 42″, k. h. 17° 33′ 47″45.395, 17.56345.395000°N 17.563000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Perenci falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 11, közúton 15 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 8 km-re északra, Szlavónia középső részén, Batuljevci és Požeški Brđani között fekszik.
Története
A települést 1435-ben említik, a középkorban a velikei uradalom része volt. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik 1687-ben a felszabadító harcok elől Boszniába menekültek. A helyükre 1697 körül Boszniából pravoszláv szerbek érkeztek. A 12 betelepült családból 10-nek Bosnjak, vagy Bosanac volt a vezetékneve. Ezek a családok 65 év alatt kihaltak (vagy vezetéknevüket változtatták meg). A 18. században és a 19. században újabb szerb családok költöztek a településre. 1698-ban „Perenczi” néven mint szomszédos település szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. [2]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Pereny” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perenczi” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perenczi” néven 16 házzal és 144 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1857-ben 101, 1910-ben 180 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 91%-a szerb, 9%-a német anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 42 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 101 | 108 | 97 | 151 | 138 | 180 | 182 | 198 | 173 | 160 | 156 | 135 | 116 | 78 | 66 | 42 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 502. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 28. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Brestovac község hivatalos honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. (horvátul)
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. április 2-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
- Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
