1859 az irodalomban

Az 1859. év az irodalomban.

Események

• Kolozsvárt megalakul az Erdélyi Múzeum-Egylet az erdélyi tudományos és irodalmi élet fellendítésére
• október 31. – A Magyar Tudományos Akadémián Arany János megtartja akadémiai székfoglalóját: Zrínyi és Tasso

Megjelent új művek

• Bjørnstjerne Bjørnson norvég költő, író elbeszélése: Arne
• Charles Dickens történelmi regénye: Két város története (A Tale of Two Cities)
• George Eliot regénye: Bede Ádám (Adam Bede)
• George Meredith korai regénye: The Ordeal of Richard Feverel (Tökéletes férfi)
• Ivan Goncsarov regénye: Oblomov (Обломов)
• Lev Tolsztoj kisregénye: Családi boldogság (Семейное счастие)
• Ivan Turgenyev regénye: Nemesi fészek (Дворянское гнездо)

Költészet

• Victor Hugo terjedelmes ciklusa, a La Légende des siècles (A századok legendája) első sorozata; a második sorozat 1877-ben, a harmadik 1883-ban jelenik meg
• Megjelennek Alfred Tennyson Idylls of the King (Királyidillek) című nagy költemény-sorozatának (1859–1885) első elbeszélő költeményei
• Aristotelisz Valaoritisz görög költő elbeszélő költeménye Froszini asszony (Ι Kira Frosini, Η Κυρά Φροσύνη)^[1]
• Megjelenik Omar Hajjám 11. századi perzsa költő Rubáiyat című versgyűjteménye Edward Fitzgerald angol költő átköltésében^[2]

Dráma

• Alekszandr Osztrovszkij orosz író legjobb drámája: Vihar (Groza), bemutató Moszkvában

Magyar nyelven

• Arany János akadémiai székfoglaló értekezése, a Zrínyi és Tasso a Budapesti Szemle 1859–1860. évfolyamában
• Eötvös József: Elbeszélések (gyűjteményes kötet)
• Madách Imre
  • februárban kezdi írni főművét, Az ember tragédiáját
  • elkészül szatirikus vígjátéka, A civilizátor, de kéziratban marad

Születések

• március 2. – Sólem Aléchem zsidó vallású, jiddis nyelven alkotó orosz író († 1916)
• április 1. – Vikár Béla magyar folklorista, műfordító, a Kalevala első fordítója († 1945)
• május 2. – Jerome K. Jerome angol író († 1927)
• május 22.– Arthur Conan Doyle skót író, aki leginkább Sherlock Holmesról szóló detektívregényei révén ismert († 1930)
• május 22.– Cuboucsi Sójó japán regény- és drámaíró, műfordító, esszéista († 1935)
• július 6. – Verner von Heidenstam Nobel-díjas (1916) svéd költő, író († 1940)
• augusztus 4. – Knut Hamsun Nobel-díjas (1920) norvég író, költő († 1952)
• december 15. – Lazar Markovics Zamenhof szemészorvos, filológus, aki kidolgozta az eszperantó nyelv alapjait († 1917)

Halálozások

• január 20. – Bettina von Arnim német romantikus írónő (* 1785)
• február 23. – Zygmunt Krasiński lengyel költő, író; a három bárd egyike (* 1812)
• november 28. – Washington Irving amerikai író, történész, egyebek között Az Álmosvölgy legendája szerzője (* 1783)
• december 8. – Thomas De Quincey angol esszéíró (* 1785)
• december 16. – Wilhelm Grimm német író, nyelvtudós, régiségbúvár, Jacob Grimm öccse (* 1786)
• december 28. – Thomas Babington Macaulay brit politikus, kritikus, történet- és esszéíró (* 1800)

Jegyzetek