1893 az irodalomban

Az 1893. év az irodalomban.

Megjelent új művek

• Anton Csehov: Egy ismeretlen ember elbeszélése (Рассказ неизвестного человека)
• Anatole France regénye: Lúdláb királynő (La Rôtisserie de la reine Pédauque) (Igen: 93-ban!)
• Alois Jirásek cseh író: Proti všem (Az egész világ ellen), a huszita háborúkkal foglalkozó történelmi regény
• Hector Malot francia író regénye: En Famille (Családban)
• Jules Verne regénye: Senkifia (P'tit-Bonhomme)
• Émile Zola regénye: Pascal doktor (Le Docteur Pascal), a Rougon-Macquart sorozat huszadik, befejező kötete

Költészet

• George Coșbuc román költő kötete: Balade și idile (Balladák és idillek)^[1]
• José María Heredia költészetének javát, szonettjeit gyűjti egybe Les Trophées (Trófeák) című kötetében
• Paul Verlaine: Mes prisons (Börtöneim)

Dráma

• Gerhart Hauptmann vígjátéka: A bunda (Der Biberpelz), bemutató Berlinben és megjelenés
• Maurice Maeterlinck szimbolista drámája: Pelléas és Mélisande (Pelléas et Mélisande), bemutató: május 16., Párizs
• Arthur Wing Pinero angol színész és drámaíró színdarabja: The Second Mrs. Tanqueray (A második Mrs. Tanqueray),^[2] bemutató májusban
• Victorien Sardou Émile Moreau-val közösen írt vígjátéka: Szókimondó asszonyság (Madame Sans-Gêne), bemutató októberben
• Oscar Wilde színdarabja:
  • A jelentéktelen asszony (A Woman of No Importance); bemutató
  • Párizsban megjelenik a Salomé: „franciául írt, dekoratíven vérszomjas és hisztérikus” egyfelvonásos^[3]

Magyar nyelven

• Herczeg Ferenc: A Gyurkovics-lányok (elbeszélés-gyűjtemény)
• Jókai Mór: Sárga rózsa, (kisregény)
• Justh Zsigmond regénye: A pénz legendája
• Vajda János újabb versgyűjteménye: Költemények
• Endrődi Sándor műfordítás-kötete: Heine: Dalok könyve^[4]

Születések

• január 20. – Gyergyai Albert irodalomtörténész, író, műfordító, szerkesztő († 1981)
• január 24. – Viktor Boriszovics Sklovszkij orosz, szovjet író, publicista, irodalomkritikus, forgatókönyvíró, az 1920-as évek orosz formalizmusának egyik vezéralakja († 1984)
• április 5. – Szabó Pál regényíró, elbeszélő, politikus († 1970)
• július 7. – Miroslav Krleža horvát író, költő, drámaszerző és esszéíró, a 20. századi horvát irodalom kiemelkedő személyisége († 1981)
• július 19. – Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij orosz, szovjet költő, drámaíró, az orosz futurizmus egyik megalapítója († 1930)
• július 21. – Hans Fallada német író, az „új tárgyilagosság” (Neue Sachlichkeit) irodalmi irányzat képviselője († 1947)
• július 27. – Szenteleky Kornél író, költő, műfordító, a jugoszláviai magyar irodalom szervezője, a Kalangya c. irodalmi folyóirat szerkesztője († 1933)
• október 26. – Miloš Crnjanski magyarországi szerb költő, író, diplomata († 1977)
• november 14. – Carlo Emilio Gadda olasz író, mérnök († 1973)
• december 1. – Ernst Toller német író († 1939)

Halálozások

• január 23. – José Zorrilla spanyol romantikus költő, drámaíró (* 1817)
• március 5. – Hippolyte Taine francia kritikus, irodalomtörténész (* 1828)
• május 2. – George Bariț román történész, újságíró, az első erdélyi román újság megalapítója, az Astra kulturális egyesület megalapítója (* 1812)
• július 6. – Guy de Maupassant francia író (* 1850)
• október 7. – William Smith angol lexikográfus (* 1813)

Jegyzetek