1978-as labdarúgó-világbajnokság

Labdarúgó-világbajnokság (1978) (Copa Mundial de Fútbol Argentina '78)
Adatok
Rendező	Argentína
Dátum	június 1. – június 25.
Csapatok	16 (5 szövetségből) (selejtezőben indult: 106)
Helyszínek	6 (5 rendező városban)
Honlap	Hivatalos honlap
Címvédő	NSZK
Győztes	Argentína (1. cím)
Statisztika
Mérkőzések	38
Gólok	102 (átlag: 2,68)
Nézőszám
Összesen	1 546 151 (átlag: 40 688)
Gólkirály	Mario Kempes (6 gólos)
← 1974 1982 →

Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság volt a 11. világbajnokság, amelyet Argentínában rendeztek 1978. június 1. és 25. között. Argentínát 1966-ban választotta ki a FIFA házigazdának.

A 16 részt vevő válogatottat először négy 4 tagú csoportba sorsolták. Ezekből a csoportokból az első 2 helyezett juthatott a második csoportkörbe. Ennek végén a csoportmásodikok játszhattak a bronzéremért, a csoportelsők pedig a döntőbe kerültek.

A döntőben Argentína hosszabbítás után 3–1-re legyőzte Hollandiát, ezzel történetük során először diadalmaskodtak, emellett ők lettek az ötödikek (Uruguay, Olaszország, Anglia és az NSZK után), akik rendezőként győzni tudtak.

Rendező

Bővebben: A labdarúgó-világbajnokságok rendezői

Argentínát a FIFA 1966. július 6-án választotta ki rendezőnek Londonban. Argentína mellett Mexikó jelezte rendezési szándékát, de később visszalépett, mert megkapta az 1970-es labdarúgó-világbajnokság rendezési jogát.^[1]

Selejtezők

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság-selejtező

Ez volt az első alkalom, hogy több, mint 100 ország válogatottja vett részt a selejtezőkben. A kvalifikációk végén, nagy meglepetésre Anglia sorozatban másodszor nem tudott kijutni a világbajnokságra. Az angolokon kívül az Európa-bajnoki címvédő Csehszlovákia, valamint a Szovjetunió, Uruguay és Jugoszlávia sem jutott ki a tornára. Először szerepelhetett a világbajnokságon Irán és Tunézia, valamint Franciaország, Spanyolország és Magyarország 1966 után először jutottak ki a vb-re.

Összegzés

Első csoportkör

A torna előtt 2 évvel katonai puccs történt Argentínában, emiatt sok részt vevő válogatott, például Hollandia azt fontolgatta, hogy visszalép a tornától. Végül azonban minden válogatott feltétel nélkül részt vett a világbajnokságon. A holland válogatott akkori legnagyobb sztárja, Johan Cruijff egyes feltételezések szerint politikai okokból maradt távol, ám ezt később Cruijff cáfolta.

A világbajnokság lebonyolítása ugyanaz maradt, mint 1974-ben: a 16 részt vevő válogatottat először négy 4 fős csoportba sorsolták. A 8 továbbjutó csapatot a második fordulóban újra 4 fős csoportokba osztották. Ennek végén a 2 csoportelső a döntőbe jutott, a 2 csoportmásodik pedig a bronzéremért játszhatott. A tornán a házigazda argentin csapat mindig később játszotta a mérkőzéseit. Ennek az volt az előnye, hogy így tudta, mi lett a csoport másik mérkőzésének végeredménye, és így, ha lehetősége volt rá, taktikázhatott is. Miután ez a probléma előkerült a következő, spanyolországi világbajnokságon is, a FIFA arról rendelkezett, hogy a soron következő világbajnokságokon az utolsó 2 csoportmérkőzést párhuzamosan rendezzék.

Az első forduló több meglepetést is hozott. Az egyik meglepetés az volt, hogy Lengyelország nyerte a 2. csoport küzdelmeit, miután először gól nélküli döntetlent játszott az NSZK-val, majd legyőzte Tunéziát és Mexikót is. Az NSZK a 2. fordulóban 6-0-ra kiütötte a mexikói csapatot, majd ismét gól nélküli döntetlent játszott,ezúttal Tunéziával, így a második helyen jutott tovább. Tunézia újoncként rögtön történelmet írt, ugyanis Mexikó 3–1-es legyőzésével ők lettek az első afrikai csapat, akik mérkőzést nyertek világbajnokságon.

A 4. csoportban is izgalmasan alakultak a mérkőzések. Itt Peru lett az első, a 2. helyre szorítva a végső győzelemre is esélyesnek tartott Hollandiát. A dél-amerikai válogatott legjobbja Teófilo Cubillas volt, aki először Skócia 3:1-es legyőzésekor duplázott, majd az Irán elleni utolsó mérkőzésen mesterhármast szerzett, ekkor Peru 4:1-re nyert. Rajta kívül a holland Rob Rensenbrink is lőtt 3 gólt ebben a csoportban, amikor Iránt az ő góljaival győzték le 3–0-ra. Skócia a Peru elleni vereség után először 1–1-es döntetlent játszott Iránnal, majd az utolsó fordulóban, egy már mindkét csapat számára tét nélküli mérkőzésen győzték le 3–2-re Hollandiát, ám ez is kevés volt a továbbjutáshoz. Az újonc Irán győzelem nélkül búcsúzott a tornától.

A legnagyobb meglepetés azonban a 3. csoportban történt, ugyanis arra senki sem számított, hogy Ausztria megelőzi Brazíliát. Míg Ausztria legyőzte Spanyolországot és Svédországot is (2–1-re és 1–0-ra), addig Brazília mindkét csapat ellen csak döntetlenre volt képes. Az utolsó csoportmérkőzésen Brazíliának győznie kellett az osztrák csapat ellen. Ez sikerült is, Roberto Dinamite góljával 1–0-ra győztek. Az első 2 helyen Ausztria és Brazília állt ugyanannyi ponttal és azonos gólkülönbséggel. végül több lőtt góljának köszönhetően Ausztria végzett a 3. csoport élén.

A legerősebb csoportnak az 1. csoportot tartották, ugyanis itt szerepelt az 1966 után ismét kijutó Magyarország, a házigazda Argentína, valamint Franciaország és Olaszország. A 2. forduló után már megvolt a 2 kieső, miután Argentína és Olaszország is legyőzte mind Magyarországot, mind Franciaországot. A 3. fordulóban már csak a csoportelsőség volt a kérdés. Az olasz csapat végül Roberto Bettega második félidő közepén szerzett góljával 1–0-ra legyőzte Argentínát.

Második csoportkör

Az A csoportban, ahol csak európai csapatok szerepeltek, Hollandia kezdett a legjobban, miután 5–1-re kiütötte Ausztriát. Itt Johnny Rep 2 gólt szerzett. Az 1974-es vb-döntő „visszavágóján” Hollandia 2–2-es döntetlent ért el az NSZK ellen, amely azelőtt gól nélküli döntetlent játszott az olasz válogatottal. A 2. fordulóban Olaszország 1–0-s győzelmet aratott Ausztria felett, így az utolsó forduló döntött a csoportelsőségről, egyben arról, melyik csapat jut a döntőbe, és melyik küzdhet a bronzéremért. Az első félidő 18. percében Ernie Brandts öngóljával az olasz csapat szerzett vezetést. A második félidőben Brandts jóvátette hibáját, ugyanis az 50. percben az ő góljával egyenlített az „Oranje”. 15 perccel a vége előtt Arie Haan is betalált, így 2–1-re módosult az állás a hollandok javára. Ez maradt az állás egészen a mérkőzés végéig, ez pedig azt jelentette, hogy Hollandia zsinórban másodszor jutott be a világbajnoki döntőbe.

A B csoport főleg Argentína és Brazília küzdelméről szólt. Az első mérkőzésen Brazília Peru ellen győzött 3–0-ra, Argentína pedig Lengyelországot múlta felül 2–0-ra. A második fordulóban a csoport 2 esélyese 0–0-s döntetlent játszott egymással, így az utolsó forduló előtt mindkét válogatott 3 ponttal állt. A harmadik fordulóban először Brazília-Lengyelország mérkőzést rendeztek, ahol a „Seleção” 3–1-re győzött, így Argentínának minimum 4 gólos különbséggel kellett legyőznie a perui válogatottat. A félidei 2–0-s vezetést követően végül az argentinok 6–0-ra lépték le a perui csapatot. A brazilok szerint valószínűleg csalás történt (ezt arra alapozták, hogy például a perui válogatott kapusa, Ramón Quiroga Argentínában született), ám mivel ez nem nyert bizonyítást, a brazilok kénytelenek voltak beletörődni, hogy „csak” a bronzéremért játszhattak. A bronzmérkőzésen végül a brazil válogatott hátrányból fordítva legyőzte Olaszországot, így a sokak szerint erkölcsi győztes Brazília szerezte meg a bronzérmet.

A döntő

A döntő az egész tornához hasonlóan ellentmondásos volt. A holland csapat azzal vádolta meg a házigazda argentinokat, hogy minden apró trükköt elkövetnek, hogy késleltessék a mérkőzés kezdését, kizökkentve őket ezzel a nyugalmukból. Ilyen apróságok voltak, hogy például később jöttek ki, mint ahogy a mérkőzés eredetileg kezdődött volna, vagy René van de Kerkhof csuklószorítóját kifogásolták. A döntőt, többek között Mario Kempes 2 góljával, aki egyben a torna gólkirálya is lett, hosszabbítás után Argentína 3–1-re nyerte Hollandia ellen. Ezzel Hollandia egymás után második vb-döntőjét veszítette el, másodszor a rendező ország ellen (1974-ben az NSZK győzte le őket). Miután Hollandia elvesztette a döntőt, úgy döntöttek, nem vesznek részt a díjátadó-ünnepségen.

Kabala

A világbajnokság kabalája Gauchito, egy argentin-mezbe és tipikus gaucho ruhába öltöztetett fiú volt.

Helyszínek

Buenos Aires Mendoza Mar del Plata Córdoba Rosario	Buenos Aires	Buenos Aires	Córdoba
	Estadio Monumental	Estadio José Amalfitani	Estadio Chateau Carreras
	Férőhely: 76,000	Férőhely: 49,540	Férőhely: 46,083
	Mar del Plata	Rosario	Mendoza
	Estadio José María Minella	Estadio Gigante de Arroyito	Estadio Ciudad de Mendoza
	Férőhely: 43,542	Férőhely: 41,654	Férőhely: 34,875

Játékvezetés

Játékvezetők

Afrika Youssou N’Diaye Ázsia Farouk Bouzo Dzsafar Námdár Ávráhám Klein Európa Ferdinand Biwersi Charles Corver Jean Dubach Ulf Eriksson António Garrido John Gordon Sergio Gonella Alojzy Jarguz Erich Linemayr Dušan Maksimović Ángel Franco Martínezz Palotai Károly Patrick Partridge Adolf Prokop Nicolae Rainea Francis Rion Clive Thomas Robert Wurtz

Észak- és Közép-Amerika Gonzales Archundia Dél-Amerika Ramón Barreto Arnaldo Coelho Ángel Norberto Coerezza César Orozco Juan Silvagno Cavanna Partbírók Anatolij Ivanovics Ivanov Werner Winsemann Luis Pestarino Arturo Ithurralde Miguel Comesaña Hédi Seoudi Tesfaye Gebreyesus

Sorsolás

1. kalap	2. kalap	3. kalap	4. kalap
Argentína (rendező)  NSZK (címvédő)  Hollandia (1974-es döntős)  Brazília	Olaszország  Svédország  Mexikó  Peru	Magyarország  Lengyelország  Skócia  Spanyolország	Ausztria  Franciaország  Irán  Tunézia

Keretek

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (keretek)

Eredmények

Minden időpont helyi idő szerinti (UTC−3)

Első csoportkör

1. csoport

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (1. csoport)

Csapat	M	Gy	D	V	Lg	Kg	Gk	P
Olaszország	3	3	0	0	6	2	+4	6
Argentína	3	2	0	1	4	3	+1	4
Franciaország	3	1	0	2	5	5	0	2
Magyarország	3	0	0	3	3	8	–5	0

---

---

---

---

---

2. csoport

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (2. csoport)

Csapat	M	Gy	D	V	Lg	Kg	Gk	P
Lengyelország	3	2	1	0	4	1	+3	5
NSZK	3	1	2	0	6	0	+6	4
Tunézia	3	1	1	1	3	2	+1	3
Mexikó	3	0	0	3	2	12	–10	0

---

---

---

---

---

3. csoport

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (3. csoport)

Csapat	M	Gy	D	V	Lg	Kg	Gk	P
Ausztria	3	2	0	1	3	2	+1	4
Brazília	3	1	2	0	2	1	+1	4
Spanyolország	3	1	1	1	2	2	0	3
Svédország	3	0	1	2	1	3	–2	1

---

---

---

---

---

4. csoport

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (4. csoport)

Csapat	M	Gy	D	V	Lg	Kg	Gk	P
Peru	3	2	1	0	7	2	+5	5
Hollandia	3	1	1	1	5	3	+2	3
Skócia	3	1	1	1	5	6	–1	3
Irán	3	0	1	2	2	8	–6	1

---

---

---

---

---

Második csoportkör

A csoport

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (A csoport)

Csapat	M	Gy	D	V	Lg	Kg	Gk	P
Hollandia	3	2	1	0	9	4	+5	5
Olaszország	3	1	1	1	2	2	0	3
NSZK	3	0	2	1	4	5	–1	2
Ausztria	3	1	0	2	4	8	–4	2

---

---

---

---

---

B csoport

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (B csoport)

Csapat	M	Gy	D	V	Lg	Kg	Gk	P
Argentína	3	2	1	0	8	0	+8	5
Brazília	3	2	1	0	6	1	+5	5
Lengyelország	3	1	0	2	2	5	–3	2
Peru	3	0	0	3	0	10	–10	0

---

---

---

---

---

Egyenes kieséses szakasz

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (egyenes kieséses szakasz)

Bronzmérkőzés

Döntő

Bővebben: 1978-as labdarúgó-világbajnokság (döntő)

Díjak

Az 1978-as labdarúgó-világbajnokság győztese
Argentína 1. cím

FIFA Fair Play-díj:
Argentína

Gólszerzők

6 gólos Mario Kempes 5 gólos Rob Rensenbrink Teófilo Cubillas 4 gólos Leopoldo Luque Hans Krankl 3 gólos Dirceu Roberto Dinamite Karl-Heinz Rummenigge Paolo Rossi Johnny Rep 2 gólos Daniel Bertoni Nelinho Heinz Flohe Dieter Müller Roberto Bettega Ernie Brandts Arie Haan Zbigniew Boniek Grzegorz Lato Archie Gemmill

1 gólos René Houseman Daniel Passarella Alberto Tarantini Erich Obermayer Walter Schachner Reinaldo Zico Marc Berdoll Bernard Lacombe Christian Lopez Michel Platini Dominique Rocheteau Rüdiger Abramczik Bernd Hölzenbein Hansi Müller Csapó Károly Tóth András Zombori Sándor Iraj Danaeifard Haszan Rovsan Romeo Benetti Franco Causio Renato Zaccarelli Víctor Rangel Arturo Vázquez Ayala

Dick Nanninga René van de Kerkhof Willy van de Kerkhof César Cueto José Velásquez Kazimierz Deyna Andrzej Szarmach Kenny Dalglish Joe Jordan Juan Manuel Asensi Dani Thomas Sjöberg Mohtár Dzúíb Nédzsíb Gommíd Ali Kábí Öngól Berti Vogts (Ausztria ellen) Andranik Eskandarian (Skócia ellen) Ernie Brandts (Olaszország ellen)

Érdekességek

• A magyar válogatott tablóképe
• Argentína már az 1970-es világbajnokságra is pályázott, de mivel 2 évvel azelőtt Mexikóvárosban rendezték az olimpiát, és ez alkalomból új labdarúgóstadiont építettek a városban, az 1970-es világbajnokság rendezési jogát Mexikó kapta.
• A magyarok nyitómeccsén Magyarország vezetett Argentína ellen, majd Argentína egyenlített és a végjátékban fordított. Az utolsó percekben a játékvezető Nyilasit és Törőcsiket is kiállította. Ezzel nem csak az egyenlítés vált esélytelenné, hanem a válogatott két meghatározó játékosa nem játszhatott a következő mérkőzésen, nagyban hozzájárulva a magyar válogatott dicstelen szerepléséhez az egyébként nagyon erős csoportban.^[2]
• A holland Rob Rensenbrink a Skócia elleni mérkőzésen megszerezte a világbajnokságok történetének 1000. gólját.
• A Brazília-Svédország mérkőzés utolsó perceiben a brazil válogatott szöglethez jutott. A szögletnek ugyan gól lett a vége, de időközben a bíró lefújta a mérkőzést, így maradt az 1–1-es állás.
• A Franciaország-Magyarország mérkőzésre mindkét csapat fehér mezt hozott magával és mivel így nem lehetett elkezdeni a találkozót, a franciák a helyi klub (Kimberley) zöld-fehér csíkos mezét kérték kölcsön.
• Tunézia lett az első afrikai csapat, amelyik mérkőzést tudott nyerni a világbajnokságon. (Tunézia-Mexikó 3–1)
• Ezen a világbajnokságon szerepelt először a Coca-Cola, mint szponzor.
• A FIFA az 1978-as világbajnokság előtt hozta azt a szabályt, miszerint ha egy mérkőzés 120 perc után sem dől el, tizenegyespárbaj következik. Ám ezen a tornán ezt a szabályt még nem kellett alkalmazni. Az első tizenegyespárbaj az 1982-es vb-n, a Franciaország-NSZK elődöntőben volt.

Végeredmény

Az első négy helyezett utáni sorrend nem tekinthető hivatalosnak, mivel ezekért a helyekért nem játszottak mérkőzéseket. Ezért e helyezések meghatározása a következők szerint történt:

1. több szerzett pont,
2. jobb gólkülönbség,
3. több szerzett gól,
4. nemzetnév.

A hazai csapat eltérő háttérszínnel kiemelve.

Helyezés	Nemzet	M	Gy	D	V	G+	G–	Gk	P
01 Arany	Argentína	7	5	1	1	15	4	+11	11
02 Ezüst	Hollandia	7	3	2	2	15	10	+5	8
03 Bronz	Brazília	7	4	3	0	10	3	+7	11
4	Olaszország	7	4	1	2	9	6	+3	9
A második csoportkörben estek ki
5	Lengyelország	6	3	1	2	6	6	0	7
6	NSZK	6	1	4	1	10	5	+5	6
7	Ausztria	6	3	0	3	7	10	−3	6
8	Peru	6	2	1	3	7	12	−5	5
A csoportkörben estek ki
9	Tunézia	3	1	1	1	3	2	+1	3
10	Spanyolország	3	1	1	1	2	2	0	3
11	Skócia	3	1	1	1	5	6	−1	3
12	Franciaország	3	1	0	2	5	5	0	2
13	Svédország	3	0	1	2	1	3	−2	1
14	Irán	3	0	1	2	2	8	−6	1
15	Magyarország	3	0	0	3	3	8	−5	0
16	Mexikó	3	0	0	3	2	12	−10	0

Jegyzetek

További információk

• 1978 FIFA World Cup Argentina. fifa.com. [2016. november 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
• World Cup 1978. rsssf.com. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
• Újabb hazacsalt vébécím: Argentína, 1978. Index.hu. (Hozzáférés: 2016. december 27.)
• 1978 FIFA World Cup Argentina. fifa.com. (Hozzáférés: 2024. április 4.)
• FIFA World Cup 1978 Argentina. globalsportsarchive.com. (Hozzáférés: 2024. április 5.)