A magyar korona pénzérméi

A magyar korona pénzérméi az első világháború után függetlenné vált Magyar Királyság pénzrendszerének részét képezték. A Monarchia összeomlása után egy darabig még az osztrák-magyar korona pénzei maradtak forgalomban, de a súlyos aprópénzhiány miatt ezt sürgősen pótolni kellett. Bár különféle tervezetek és próbaveretek készültek, ténylegesen csak a háború alatt is vert tíz- és húszfilléresek újabb veretei kerültek forgalomba. Az infláció később szükségtelenné tette az érmekibocsátást, s a pengő bevezetéséig fémpénzek már nem vettek részt a készpénzforgalomban.

Története

Az első világháború után a körmöcbányai pénzverde – mely 1871 óta Magyarország egyetlen pénzverdéje volt – csehszlovák területre került, ezért a gépeket 1918. október 25-30 között leszerelték és Budapestre szállították, ideiglenesen a Soroksári úti dohányraktárban helyezték el. A Károlyi-kormány idején nem volt idő foglalkozni az aprópénzhiány problémájával.

A Tanácsköztársaság rendeletére a verőgépeket átszállították a csepeli Weiss Manfred Lőfegyver- és Tölténygyárba. A vasmű és fémmű csarnokaiban 1919. április 3-án megkezdték meg az acél húszfilléresek (1916. és 1918 évszámmal), később a tízfilléresek (1915. és 1918. évszámmal) verését. A pénzveréshez az eredeti körmöcbányai verőtöveket használták. Történtek előkészületek aranypénz verésére is, ez azonban a Tanácsköztársaság bukása miatt nem valósult meg.

A Tanácsköztársaság bukása után is folytatódott a pénzverés: 1920 elején tíz- és húszfilléresek verését rendelte el a Pénzügyminisztérium, ezeket szintén a körmöcbányai verőtövekkel, de már aktualizált évszámmal verték. Közben intézkedtek a pénzverde végleges elhelyezéséről is. Az Üllői út 102. alatti épületet 1925. augusztus 2-án kezdték el építeni Reich Gusztáv tervei szerint, és 1926 márciusában kezdték el a munkát, immár a pengőérmék verésével.

Forgalmi veretek

A háború után forgalomba került valamennyi érmét Csepelen verték. Küllemükben megegyeztek a korábbi veretekkel, a verdejegy is K·B maradt, csak az évszámot változtatták. 1920-1922. évszámmal készültek a veretek.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
10 f 19 mm 1,5 mm 3,0 g 100% Fe Recés MAGYAR KIRÁLYI VÁLTÓPÉNZ, Szent Korona, verési évszám Értékjelzés, verdejegy 1915.
20 f 21 mm 1,6 mm 3,33 g Sima 1916.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Próbaveret

Berán Lajos 1922 évszámmal készült ötkoronás próbaverete ismert. Nikkelen kívül más fémekből is készült.

Kép Névérték Műszaki paraméterek Leírás Dátumok
Előlap Hátlap Átmérő Vastagság Tömeg Összetétel Perem Előlap Hátlap Első veret
5 K 24 mm 2 mm 1,88 g 100% Ni Recés MAGYAR KIRÁLYI, angyalos középcímer, búzakalászok Értékjelzés, verési évszám 1922.
A képeken 2,5 pixel felel meg 1 milliméternek.

Tervezetek

A Tanácsköztársaság idején az 5 és 10 korona névértékű ezüst- valamint a 200 korona névértékű aranypénzek tervezeteit készítették el gipszből és bronzból. Tervezőik Beck Ö. Fülöp és Ferenczy Béni. Az előállításhoz legközelebbi fázisba a kétszáz koronás tervezete jutott. Az elkészült terveket a Tanácsköztársaság bukása után a művészek rejtegették, majd egy részüket külföldön értékesítették. Ma a Magyar Nemzeti Múzeumban, illetve külföldi gyűjteményekben találhatók meg.

További információk

  • Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi És Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete - A magyar pénzverés rövid történeti áttekintése

Irodalom

Magyarul

  • Adamovszky István. Magyar érme katalógus 1892-2008. adamo, Budapest (2008). ISBN 978-963-87497-1-0 
  • Leányfalusi Károly, Nagy Ádám. A korona-fillér pénzrendszer – Magyarország fém- és papírpénzei 1892-1925. Magyar Éremgyűjtők Egyesülete, Budapest (2006). ISBN 963-229-523-4 
  • Dr. Unger Emil. Magyar éremhatározó. Ajtósi Dürer Kiadó, Budapest (1997). ISBN 963-8314-09-5 
  • Ambrus Béla. A Magyarországi Tanácsköztársaság pénzrendszere. Akadémiai Kiadó, Budapest (1979). ISBN 963-05-1730-2 

Németül

  • Austria Netto Katalog Österreich - Münzkatalog 2008 (Münzen ab 1780 mit Banknoten ab 1759) [ANK Ausztria Érmekatalógus 2008 (érmék 1780-tól, bankjegyek 1759-től)]. Netto-Marktpreiskatalog „Austria", Wien (2008). ISBN 3-901678-97-2 
Sablon:Magyarország pénzei
  • m
  • v
  • sz
Magyarország pénztörténete
Korszak Kora Árpád-kor
1000–1141
Késő Árpád-kor
1141–1301
Vegyesház
1301–1526
Királyi Magyarország
1526–1750
Erdély
1526–1690
Török hódoltság
1541–1699
Rákóczi-szabadságharc
1703–1711
Érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék


Pénzrendszer Forint
1750–1857
Szabadságharc
1848–1849
Forint
1857–1866
Forint
1867–1892
Korona
1892–1918
Korona
1919–1926
Pengő
1927–1946
Adópengő
1946
Forint
1946–máig
Érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék
Pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek