Pénzverés a kora Árpád-kori Magyarországon

I. István arany soldiusa, rajta a király fénykörös fővel, a körirata STEPHANUS REX, a hátlapon fénykörös nőalak, körfelirata PANNONIA[1]
I. István ezüst pénze a Lancea Regis dénár, felirata: LANCEA REGIS ("a király lándzsája")

A kora Árpád-kori Magyarország pénzverése a magyar pénztörténet legrégebbi fejezete. Habár pénzérmékkel már az államalapítást megelőzően is találkoztak a magyarok, a pénzverést az államalapítás részeként Szent István király indította meg. Az ekkor átvett dénárrendszer a fiatal magyar állam nyugati irányultságának egyértelmű jele.

A magyarokra a 9. századig közvetlen árucsere volt jellemző, ekkortól jelennek meg a különféle prémek és a tinó mint általános értékmérő. Később megjelent a vert pénz is, eleinte csak mint értékképző, nem pedig a kereskedelem közege. Valódi pénzforgalom a 10. századra alakult ki, de továbbra is jelen volt az árucsere. A korszakban Európának két uralkodó pénzrendszere volt: a Nagy Károly által bevezetett karoling pénzrendszer és a Bizáncban szinte változtatás nélkül fennmaradt korábbi római pénzrendszer. A magyarság bizonyosan találkozott mindkét pénzrendszerrel, azonban a gazdasági fejlettség alacsony foka miatt pénzforgalomról nem lehetett szó, inkább – a környező népekhez hasonlóan – az értékmegőrzést szolgálták. Ezt támasztják alá a korabeli kincsleletek is, melyekben csak nemesfémpénzek találhatók, a rézpénzek hiányoznak. A nemesfémpénzeket gyakran átlyukasztották (ezáltal demonetizálva, pénzjellegétől megfosztva) és ékszerként hordták.

István bajor közvetítéssel a karoling dénárt vette át. Az általa veretett első pénzek feltehetően közvetlenül királlyá koronázása után kerültek forgalomba. Később is jó minőségű ezüstöket veretett, melyek Európa szerte előkerültek, sőt, még utánozták is. Újabb leletekben előkerültek olyan aranypénzek, amelyeket vagy István idején, vagy szentté avatása alkalmából vertek, illetve történelmi források is utalnak az aranypénzek forgalmára. István dénárjait minden bizonnyal Esztergomban vagy Székesfehérvárott verték.

A korszak fő pénzegysége a dénár és az annak felét érő obulus volt, mindkettő ezüstből. A dénárok súlya 0,5–1,5 g között ingadozott. A pénzveretés a király (REX) kiváltsága volt, azonban néhány esetben készültek hercegi (DUX) veretek is.

Lásd még: Budai pénzverő

Külső hivatkozások

  • Gedai István: Európa pénzverése Szent István korában
  • Árpád-kori történelem Archiválva 2008. március 27-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Hóman Bálint: A magyar pénzverés Szent István korában.

Jegyzetek

  1. Jakab Rupp: Magyarország' ekkorig ismeretes pénzei, lerajzolva: Történeti 's pénztudományi kútfók után megmagyarázva

Irodalom

Kovács László. A kora Árpád-kori magyar pénzverésről. Érmetani és régészeti tanulmányok a Kárpát-medence I. (Szent) István és II. (Vak) Béla uralkodása közötti időszakának (1000–1141) érmeiről. Budapest: MTA Régészeti Intézete (1997). ISBN 963739172X 

Sablon:Magyarország pénzei
  • m
  • v
  • sz
Magyarország pénztörténete
Korszak Kora Árpád-kor
1000–1141
Késő Árpád-kor
1141–1301
Vegyesház
1301–1526
Királyi Magyarország
1526–1750
Erdély
1526–1690
Török hódoltság
1541–1699
Rákóczi-szabadságharc
1703–1711
Érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék


Pénzrendszer Forint
1750–1857
Szabadságharc
1848–1849
Forint
1857–1866
Forint
1867–1892
Korona
1892–1918
Korona
1919–1926
Pengő
1927–1946
Adópengő
1946
Forint
1946–máig
Érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék érmék
Pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek pénzjegyek