Aimé-Jules Dalou

Aimé-Jules Dalou
Aimé-Jules Dalou a műteremben
Aimé-Jules Dalou a műteremben
Született1838. december 31.[1][2][3][4][5]
Párizs
Elhunyt1902. április 15. (63 évesen)[1][2][4][5][6]
Párizs
Állampolgárságafrancia[7]
Foglalkozása
Iskolái
  • École nationale supérieure des arts décoratifs
  • École nationale supérieure des Beaux-Arts
Kitüntetései
  • a francia Becsületrend lovagja (1883. július 13.)
  • a francia Becsületrend tisztje (1889. szeptember 21.)
  • a francia Becsületrend parancsnoka (1899. november 18.)
Sírhelye
  • Montparnasse-i temető
  • Tombe de Jules Dalou
Aimé-Jules Dalou aláírása
Aimé-Jules Dalou aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Aimé-Jules Dalou témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Aimé-Jules Dalou, Párizs, 1838. december 31. – Párizs, 1902. április 15.) francia eklektikus szobrász.

Életpályája

Először Jean-Baptiste Carpeaux, azután Francisque Duret (1804-1865) tanítványa volt, utóbb a művészi ipar terén működött. 1862-ben állította ki első szobrát. 1870-ben a Hímző nővel díjat nyert. A párizsi kommünben való részvétele miatt Angliába emigrált.

Naturalisztikus terrakotta-szobraival, a Gyermekét szoptató bretagne-i parasztasszonyt ábrázoló életnagyságú terrakotta csoportjával (1877), a Gyermekét altató anya, márványcsoporttal és mellszobraival nagy sikert aratott.

Angliából 1879-ben tért vissza Párizsba és az 1883. évi Salonban két nagy, festői domborművével, amelyeknek egyike a francia képviselőház 1789. június 23-i ülését ábrázolta, a másik pedig a Köztársaság allegóriája, amely nagydíjat nyert. Későbbi művei közül különösen kiemelkedik Gustave Courbet mellszobra és Jean-Martin Charcot (1884), Henri Rochefort (1888), André Theuriet (1889) mellszobrai, valamint Delacroix bronzemlékszobra a párizsi Luxemburg-kertben (1890). Párizs városa 1883-ban a Köztársaság domborművének márványból való elkészítésével bízta meg, amellyel szintén díjat nyert.

Galéria

  • Dalou kitüntetése a Köztársaság allegóriája emlékművéért (1899)
    Dalou kitüntetése a Köztársaság allegóriája emlékművéért (1899)
  • Olvasó nő
    Olvasó nő
  • Munkások és földművelők emlékműve
    Munkások és földművelők emlékműve
  • A népek testvérisége a Köztársaság (dombormű)
    A népek testvérisége a Köztársaság (dombormű)
  • Bacchanália 1. felv.
    Bacchanália 1. felv.
  • Bacchanália 2. felv.
    Bacchanália 2. felv.
  • Bacchanália 3. felv.
    Bacchanália 3. felv.
Dalou mellszobra, Auguste Rodin műve

Emlékezete

Jegyzetek

  1. ↑ a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. ↑ a b Aimé-Jules Dalou (holland nyelven)
  3. ↑ Aime Jules Dalou (francia nyelven). Ministry of Culture
  4. ↑ a b Aimé Jules Dalou (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
  5. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ artist list of the National Museum of Sweden, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. február 25.)

Források

  • Bokor József (szerk.). Dalou, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
  • Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 76588662
  • LCCN: n88633508
  • ISNI: 0000 0000 6664 2752
  • GND: 11867093X
  • LIBRIS: 205310
  • SUDOC: 035012765
  • BNF: cb149721710
  • ULAN: 500115274
  • RKD: 109318
  • művészet Művészetportál
  • Franciaország Franciaország-portál