Alsóelefánt

Alsóelefánt (Dolné Lefantovce)
Alsóelefánti utcakép
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Nyitrai
Rang	község
Polgármester	Miloslav Krajčík
Irányítószám	951 45
Körzethívószám	037
Forgalmi rendszám	NR
Népesség
Teljes népesség	702 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	115 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	154 m
Terület	4,61 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 25′, k. h. 18° 07′48.416666666667, 18.11666666666748.416667°N 18.116667°EKoordináták: é. sz. 48° 25′, k. h. 18° 07′48.416666666667, 18.11666666666748.416667°N 18.116667°E
Alsóelefánt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóelefánt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsóelefánt (szlovákul Dolné Lefantovce, németül Unter-Elefant) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Irma udvar (szlovákul Dvor Irma) tartozik hozzá.

Fekvése

Nyitrától 15 km-re északra, Felsőelefánttól 2 kilométernyire nyugatra fekszik.

Története

Területén már az újkőkorban és a kora vaskorban (hallstatt) is éltek emberek.

1113-ban Elefant néven említik először. Ősi birtokosa az Elefánt nemzetség volt, amely még Könyves Kálmán királytól kapta adományul a birtokot. 1253-ban Elephant, 1322-ben Elephanth Inferior, 1337-ben Elefant untrawue, 1372-ben Alsoelephanth alakban szerepel az írott forrásokban. Későbbi birtokosai a Bartakovich, Forgách, Pongrácz és más nemes családok voltak. Volt itt birtokuk a felsőelefánti pálosoknak is. A 19. században a Gyulai család birtoka.

A település 1421-ben vásártartási jogot kapott. 1715-ben szőlőskertje, 7 jobbágy és 2 zsellér háztartása volt. 1751-ben 32 család élt itt. 1787-ben 47 házában 332 lakost számláltak. 1828-ban 57 háza és 399 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek szerint "Alsó-Elefánt, Nyitra vm. tót falu, a Nyitra vizéhez közel, ut. post. Nyitrától északra 2 1/2 mfdnyire: 366 kath., 14 zsidó lak. Kath. fil. templommal. Van sok és jó réte; szőlőhegye. F. u. a religioi kincstár s más nemesek."^[2]

A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.

1976-tól 2002-ig Lefantovce néven egyesült Felsőelefánttal.

Népessége

1880-ban 344 lakosából 282 szlovák és 16 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 344 lakosából 298 szlovák és 28 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 430 lakosából 351 szlovák és 54 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 403 lakosából 358 szlovák és 30 magyar anyanyelvű volt.

1919-ben 62 házában, 502 lakosából 490 csehszlovák, 5 magyar és 7 német volt.^[3]

1921-ben 476 lakosából 466 csehszlovák volt.

1930-ban 576 lakosa mind csehszlovák volt.

2011-ben 528 lakosából 518 szlovák, 1 cseh és 9 ismeretlen nemzetiségű volt.^[4]

2021-ben 702 lakosából 662 szlovák, 2 magyar, 1 cigány, 2 egyéb és 35 ismeretlen nemzetiségű.^[5]

Nevezetességei

• Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt. 1801-ben és 1857-ben átépítették. Gótikus keresztelőmedencéje van.
• Kastélyát 1774-ben építették, a 19. század végén és a 20. század első felében megújították.
• Itt, a sírkápolnában nyugszik Bartakovics Béla (1791–1873) egri érsek, aki a szomszédos Felsőelefánton született.

Források

• Klaudia Daňová – Marek Vojteček 2019: Výskum v Dolných Lefantovciach. AVANS 2014

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóelefánt témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Alsóelefánt Szlovákia térképén
• Az Új Ember cikke Bartakovics Béla sírjáról
• E-obce.sk