András

Az András^[1] a görög Andreasz (Ανδρέας) névből származó férfinév. Jelentése: férfi, férfias. Az András bibliai név, András apostol Jézus első tanítványa, Szent Péter fivére volt.^[2] Női párja: Andrea.

Képzett és rokon nevek

Képzett nevek:

• André:^[1] a név francia alakjából^[2]
• Andos:^[1] becenévből önállósult^[2]
• Andorás:^[1] a név régi alakjának, az Andorjásnak a rövidülése^[2]
• Bandó:^[1] becenévből önállósult^[3]
• Andorjás:^[1] a név régi magyar alakváltozata^[2]

Rokon nevek: Andor, Endre,

Gyakorisága

Az András Magyarországon már az Árpád-korban a leggyakoribb férfinevek egyike volt, és népszerűsége a következő évszázadokban sem sokat csökkent, a 14-16. századtól a leggyakoribb nevek egyike. 1967-ben 1504-en kapták ezt a nevet, így a 18. leggyakoribb név lett, a 80-as évek közepén már a 13. legnépszerűbb név. Az 1990-es években is igen gyakori név volt, a 2000-es években a 21–25. leggyakoribb férfinév.^[2][4][5]

Az André, Andos, Andorás és Bandó nevek az 1990-es években szórványosan fordultak elő, a 2000-es években nem szerepelnek a 100 leggyakoribb férfinév között.^[2][4][5]

Névnapok

• András, André, Andos, Andorás: február 4.,^[2] május 21.,^[2] november 10.,^[2] november 30.^[2]
• Bandó: július 7.,^[3] november 30.^[2]

Névnapi szokások

November 30-a Szent András emléknapja, az advent kezdetére esik, és ekkorra már véget értek a mulatságok. Szeged környékén úgy mondták: András zárja a hegedűt. Ilyenkor november végén kezdődtek a disznótorok, ezért tréfásan Disznóölő Szent Andrásnak is hívják.^[6]

Az András-napi szokások legtöbbje a párválasztáshoz kapcsolódik. Az erdélyi Mezőpaliton a református lánynak ki kellett mennie az udvarra, és a kötényébe csillagokat szednie. Miközben a szemével válogatta a csillagokat, azalatt tízszer visszafelé kellett számolnia 10-től 1-ig, de közben vigyáznia kellett, nehogy ugyanazt a csillagot kétszer is kiválassza. Ezután be kellett szaladnia a házba, a csillagokat az ágyába öntenie, hogy aztán megálmodja, ki lesz a vőlegénye.

A palóc lányok ezen a napon almát dugtak az eresz alá, amit Borbála napján a másik felére fordítottak, majd magukkal vitték az éjféli misére. Ha közben valaki megszólítja őket, akkor annak a fia vagy rokona lesz a férjük. Ezen a napon gyümölcsfaágakat is szoktak vízbe állítani. Ha karácsonyig kizöldültek, akkor az farsangi férjhezmenést jósolt.^[6]

A csángó hiedelem szerint ezen az éjszakán András elmondja az összesereglő farkasoknak, hogy hol találnak egy-egy birkát, tehenet, disznót. Ha a gazda azt akarja, hogy a farkas elkerülje a házát, akkor András-nap éjszakáján össze kell kötnie az ollót, mert így összeköti a farkas száját is.^[6]

Idegen nyelvű névváltozatai

• albán: Ndreu, Andrea (nem női név!)
• angol: Andrew, Andy
• cseh, szlovák, szlovén: Andrej, Ondřej
• dán, holland, latin, német: Andreas
• eszperantó: Andreo
• finn: Antero, Antti
• francia: André
• horvát: Andrija
• izlandi: Andrés
• görög: Andreasz (Ανδρέας, Αντρέας)
• lengyel: Andrzej, Jędrzej
• máltai: Indri
• olasz: Andrea (nem női név!)
• orosz: Andrej (Андрей)
• portugál: André
• román: Andrei
• spanyol: Andrés
• svéd: Anders (ejtsd: andes)
• szlovén: Andraž
• ukrán: Andrij (Андрій)

Híres Andrások, Andrék, Andosok, Andorások, Bandók

„András” utónevű személyek szócikkeinek listája a Wikidata alapján

Egyéb Andrások

Vezetéknévként

Az András nevet sok vezetéknév őrzi különböző formában: Ancsa, Anda, Andacs, Andics, Andó, Andócs, Andók, Andony, Andos, András, Andrásfi, Andrási, Andrássa, Andris, Andró, Andrus, Anka, Ankó.^[6]

Földrajzi névben

• Andrásfa Vas vármegyei helység
• Andráshida 1969-ben Zalaegerszeghez kapcsolt településrész
• Békésszentandrás település Békés vármegyében
• Hernádszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében
• Hévízszentandrás 1946-ban Egreggyel egyesült Hévíz néven
• Jászszentandrás község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében
• Nemesszentandrás község Zala vármegyében
• Rábaszentandrás község Győr-Moson-Sopron vármegyében
• Szent András-törésvonal: az USA-ban, Kaliforniában
• (Temes)szentandrás település Temes megyében, Romániában
• Tornaszentandrás község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Szólások

• András napi hó, vetésnek nem jó: népi megfigyelés, azt jelenti, hogy árt a vetésnek, ha november végén esik a hó.

Szlengben, népnyelvben

• Andris a régi városi nyelvben a rendőr neve volt (vö. az angol nyelvben a bobby, amely az Andrew becézője, és szintén a rendőrökre használták).^[6]
• csere-bandi: cserebogár
• kakasbandi: hirtelen haragú, indulatos gyerek
• bandi vagy bangyi: nagy fenekű ember
• Bandi legyek, ha…!: tréfás esküvés valamilyen lehetetlennek látszó dologra
• andráskereszt: két párhuzamos oszlop X kötéssel való kimerevítése. Nevezik még Szent András-keresztnek is. Ide tartozik az andráskötés és az andrástartó szó is.

Kitüntetések

• Szent András-rend: orosz rendjel, amelyet 1698-ban Nagy Péter cár alapított.
• Angol királyi rendjel, amelyet Skócia védőszentjének, Szent Andrásnak a tiszteletére alapítottak.

Jegyzetek

Források

• Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8  
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
• Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

• Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
• Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
• Fercsik Erzsébet-Raátz Judit. Hogy hívnak? Könyv a keresztnevekről. Budapest: Korona Kiadó (1997). ISBN 963 9036 250