Hévíz

Ez a szócikk a városról szól. Hasonló címmel lásd még: Hévíz (egyértelműsítő lap).

Hévíz
A hévizi-tó
Hévíz címere Hévíz zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Nyugat-Dunántúl
Vármegye	Zala
Járás	Keszthelyi
Jogállás	város
Polgármester	Papp Gábor (Fidesz–KDNP)[1]
Jegyző	dr. Tüske Róbert
Irányítószám	8380
Körzethívószám	83
Testvértelepülései	Lista Pjatyigorszk[2] Csázma[2] Kujlin[2]
Népesség
Teljes népesség	4509 fő (2023. jan. 1.)[3]
Népsűrűség	568,8 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	8,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″46.790555555556, 17.18416666666746.790556°N 17.184167°EKoordináták: é. sz. 46° 47′ 26″, k. h. 17° 11′ 03″46.790555555556, 17.18416666666746.790556°N 17.184167°E
Hévíz Pozíció Zala vármegye térképén
Hévíz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hévíz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Hévíz város Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban; 830 hektáros kiterjedésével a megye legkisebb közigazgatási területű városa.^[4] Fő nevezetessége az Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava, melynek köszönhetően a település Magyarország egyik első számú turisztikai célpontja.

Fekvése

Zala vármegye keleti részén, Keszthely északnyugati szomszédságában található, a megyeszékhely Zalaegerszegtől 35 kilométerre keletre, alig 10 kilométerre a Balatontól.

Története

Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az 1980-as évek elején a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált oltárkő. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy az erre megfordult germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik.

Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából, 1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek, akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.

A mai település Hévízszentandrás és Egregy községek egyesítéséből, 1946-ban jött létre, 1992. május 1-jén pedig városi címet kapott.

Közlekedés

Budapest felől az M7-es autópályán közlekedve Balatonszentgyörgy irányába (a 76-os főúton, majd Keszthelyen át, vagy a várost kikerülve (a 71-es úton) juthatunk Hévízre. Sopron és a Dunántúl északi illetve nyugati vidékei felől a 84-es számú főúton haladva érhető el. A várost a Keszthely-Kertváros és Alsópáhok közötti 7332-es számú út érinti, ez azonban leginkább a déli városrészt érinti, a belvárosba egy ötszámjegyű út (73 254) vezet, amely a lakott terület nyugati széléig tart.

Vasútja nincs, bár már 1847-ben felmerült egy Sopron-Sárvár-Nagykanizsa vasútvonal építése, mely Alsópáhok és Hévízszentandrás közt elhaladt volna. 1913-ban tervezték a Szombathely-Rum vasútvonalat meghosszabbítani a Zala és a Vindornya völgyén keresztül, Hévíz érintésével egészen Keszthelyig.^[5] Ezzel egyidejűleg felmerült a Zalaegerszeg-Hévíz-Keszthely vasút megépítése is.^[6] Az 1940-es évek elején pedig a Türje-Balatonszentgyörgy vasútvonalat kívánták úgy módosítani, hogy az Zalaapáti után Sármellék-Balatonszentgyörgy helyett Hévíz-Keszthely irányba kanyarodjon.^[7]

A legközelebbi vasútállomás Keszthelyen van, és onnan autóbusszal vagy taxival juthatunk a városba. Menetrend szerinti buszok közlekednek az ország nagyobb városaiból Hévíz érintésével, de elérhetők nemzetközi buszjáratokkal is.

Budapesten át több európai városból érkező repülőjáratok transzferjáratával, illetve menetrend szerinti buszjárattal is elérhető a város. A közeli Sármelléken lévő Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér is fogad rendszeresen charterjáratokat, ahonnan szintén transzferrel legegyszerűbb megközelíteni a várost.

A Balaton Területfejlesztési Koncepció 2014–2030 című dokumentumban található megjegyzés szerint „a helyi közlekedés kapcsán elő kell készíteni Keszthely és Hévíz közti kötöttpályás közlekedési rendszer kiépítését”.^[8]

A villamos két városon áthaladva a helyközi, illetve a helyi autóbusz-állomásokat kötné össze. A nyomvonalra, valamint a megállóhelyekre több elképzelés is készült. A tanulmány szerint nem vennének új villamosokat a vonalra, hanem pl. nosztalgiának számító, ugyanakkor „félmodern”, használt járműveket (pl. a Miskolcon már nem használatos SGP E1-es villamosokkal) szereznének be jutányos áron.^[forrás?]

A balatoni körvasút megvalósításához és a repülőtér fejlesztéséhez egy 2016-os kormányhatározat forrást rendelt, és felhívta a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az emberi erőforrások minisztere és a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. bevonásával tegyen javaslatot a Hévízi Tófürdő hatékonyabb turisztikai hasznosítására a balatoni turisztikai kínálatába történő integrálásával, az egészségügyi ellátást célzó funkció fenntartása mellett.

A város 2021-ben új buszállomást kapott.^[9]

Turizmus

A város fejlődését a turizmusra alapozza. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött egymillió vendégéjszakával (2012) Magyarország második legnépszerűbb települése Budapest után. Legnagyobb küldőpiacai Németország (258 ezer), Oroszország (181 ezer) és Ausztria (97 ezer). Népszerűségét természetesen elsősorban a területén található gyógyító hatásáról is ismert Hévízi-tónak köszönheti. A mára már több mint 200 éves fürdőhagyományokkal rendelkező gyógyhelyet évente több százezer turista keresi fel. A nemzetközi vendégforgalom további növekedése várható, hiszen egyre több turista érkezik a közeli sármelléki repülőtérre.

Hévíz a Magyar Fürdővárosok Országos Szövetségének tagja.

Látnivalók

• Védett lápterület, véderdő és park
• Dr. Schulhof Vilmos sétány és a Sétálóutca (Rákóczi utca)
• 1998-ban adták át az új héttornyú Szentlélek római katolikus templomot
• Egregyen – az egykori önálló településen – áll a 13. századi templom.
• A településen áthalad az Országos Kéktúra.
• Egregyi borozók
• Református-Evangélikus Templom
• Egregyi Jézus szíve Templom
• Városháza és a Városháza előtti tér, Nymphae című díszkút
• Hévíz város Pantheonja
• Szoborpark
• Szent András a kereszten
• Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház
• Római katona sírja
• Történelmi villák
• Római kori romkert
• Muzeális Gyűjtemény/Fontana Mozi
• Kálvária - az egregyi városrészben
• Tavirózsa tanösvény és lombkorona kilátó
• Festetics tér és a 3Dm Tófürdő makett
• Egregyi Múzeum, mely 2016-ban nyitotta meg kapuit^[10]

Sport

Hévíz legjelentősebb labdarúgócsapata a Hévíz FC, ahol korábban megfordult – többek között – Koplárovics Béla, Pomper Tibor és Somogyi Csaba is.

• 
• 
• 
• 

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Dr. Kiss Lajos (független)^[11][12]
• 1994–1998: Vértes Árpád (független)^[13]
• 1998–2002: Vértes Árpád (független)^[14]
• 2002–2006: Vértes Árpád (független)^[15]
• 2006–2010: Vértes Árpád (független)^[16]
• 2010-2014: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[17]
• 2014-2019: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[18]
• 2019-től: Papp Gábor (Fidesz–KDNP)^[1]

Népesség

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 4,3% németnek mondta magát (17,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,8%, református 3,5%, evangélikus 1,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 6% (28% nem válaszolt).^[19]

Testvérvárosok

Hévíz testvérvárosai:^[20]

• Pjatyigorszk
• Kujlin (Guilin)
• Csázma
• Pfungstadt
• Herbstein
• Ustrzyki Dolne^[21]
• Fethiye^[22]
• Sarm es-Sejk^[23]

Jegyzetek

További információk

• Hévízi szállások, programok és hírek Hévíz város turisztikai honlapján
• Hévízi virtuális túra (gömbpanorámaképek) és videóportál
• Hévíz 3D panoráma túra
• Hévíz és térsége Archiválva 2016. május 27-i dátummal a Wayback Machine-ben – heviz-info.hu
• Hévíz története, nevezetességei, programok
• Fürdőkultúra

Térképek:

• Hévíz interaktív térképe – Hévíz térkép
• Hévízszentandrás kataszteri térképe, 1858 Archiválva 2009. október 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Hévíz a funiq.hu-n

Kapcsolódó szócikkek

• Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház
• Hévízi-tó
• Hévízi-gyógytó Természetvédelmi Terület
• Hévíz-Balaton nemzetközi repülőtér