Aorta

Az aorta szkematikus ábrázolása

Az aorta az emberi szervezet legnagyobb verőere, mely a szív bal kamrájából lép ki és ellátja az egész szervezetet oxigéndús vérrel. Embernél kb. 2,5-3,5 cm átmérőjű és 30-40 cm hosszú. Alakja egy sétabothoz hasonló egy felszálló ággal (aorta ascendens), ívvel (arcus aortae) és egy hosszú leszálló ággal (aorta descendens).

Anatómia

Az aortát az alább felsorolt részekre osztjuk:

  • bal kamrából eredő kezdeti szakasza zöldhagymaszerűen tágult (bulbus aortae)
  • előbbi éles határ nélküli folytatása a felszálló aorta (aorta ascendens): amely a szívtől az aortaívig terjed
  • aortaív (arcus aortae): amely egy fordított U betűhöz hasonlít
  • leszálló aorta (aorta descendens): az aorta oszlásáig tart, ahol két részre válva a két közös csípőverőérre oszlik (arteria iliaca communis)
    • leszálló aorta mellkasi szakasza (aorta thoracica), amely a rekeszizom (diaphragma) feletti része
    • leszálló aorta hasi szakasza (aorta abdominalis), amely az aorta rekeszizom alatti része

Szerkezete

Az aorta a szervezet egyetlen elasztikus típusú nagy artériája. Rugalmassága fontos a véráramlás folyamatossága szempontjából. A szív összehúzódása során 120 Hgmm nyomással vért pumpál az aortába, ami rugalmasságánál fogva kitágul, majd a bal kamra elernyedésével, ahogy a nyomás csökken, a rostok ismét megrövidülnek, ezáltal a bennmaradt vért mintegy továbbpumpálva.

Az aorta fala, a többi verőérhez hasonlóan három rétegből áll:

  • tunica intima: Az érfal legbelsőbb rétege. Az ér lumenét egy sejtrétegből álló endothel béleli, ami alatt rugalmas rostokat valamint kollagént tartalmazó kötőszövet van.
  • tunica media: Az érfal középső rétege, mely kb. 60-70 körkörös elrendeződésű lemezből áll. Ezek között rugalmas rostok valamint simaizomsejtek található.
  • tunica adventitia: A legkülső finom kötőszövetes réteg, rugalmas rostokkal és magát az érfalat tápláló apró erekkel (vasa vasorum).

Patológiája

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!
  • Atherosclerosis
  • Aorta aneurysma
  • Erdheim-féle cysticus media necrosis
  • Aorta dissectio
  • Aortaruptura
  • Fejlődési rendellenességek:
    • Coarctatio aortae
    • Jobb oldali aortaív
    • Kettős aortaív
    • Nagyerek transzpozíciója
    • Megszakított aortaív

Források

  • Réthelyi Miklós (szerk.): Funkcionális anatómia, Medicina kiadó, 2006, ISBN 963-242-564-2
Sablon:Keringési rendszer
  • m
  • v
  • sz
Keringési rendszer
vér · szív → aorta → artéria → arteriola → kapilláris → venula → véna → vena cava → szív → tüdőartéria → tüdő · tüdővéna
Sablon:Szív
  • m
  • v
  • sz
Az emberi szív anatómiája
Struktúrák
pitvar (septum interatriale cordis, musculi pectinati) • kamra (septum interventriculare cordis, trabeculae carneae, chordae tendinae, musculus papillaris) • szívbillentyű • cusps
Régiók
base • apex • árkok (sulcus coronarius, interatrial, sulcus interventricularis anterior, sulcus interventricularis anterior) • felszínek (facies sternocostalis cordis, facies diaphragmatica cordis) • szélek (margo dexter cordis, margo sinister cordis)
Jobb szívfél
(vena cavae, sinus coronarius) → jobb pitvar (auricula dextra, Fossa ovalis cordis, limbus fossae ovalis, crista terminalis atrii dextri, valvula venae cavae inferioris, valvula sinus coronarii) → valvula tricuspidalis → jobb kamra (conus arteriosus, trabecula septomarginalis)  → valva trunci pulmonalis → (tüdőartéria és tüdőkeringés)
Bal szívfél
(tüdővéna) → bal pitvar (auricula sinistra) → valva mitralis → bal kamra → valva aortae (sinus aortae) → (aorta és szisztémás keringés)
Rétegek
pericardium: pericardium fibrosum • pericardium serosum (cavitas pericardiaca, lamina visceralis pericardii serosi) • sinus pericardialis
myocardium • endocardium • cardiac skeleton (trigona fibrosa, anulus fibrosus)
Elektromos rendszer
Cardiac pacemaker • SA csomó • AV csomó• His-köteg • Purkinje-rostok
Nemzetközi katalógusok
Ez az anatómiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!