Atkák

Atkák
Növényélősködő atkák (Hawaii, Oahu)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata) Osztály: Pókszabásúak (Arachnida) Alosztály: Atkák (Acari)
Öregrendek
atkaalakúak (Acariformes) nyűgatkák (Parasitiformes)
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Atkák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Atkák témájú kategóriát.

Az atkák (Acari) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a pókszabásúak (Arachnida) osztályának atkák (Acari) alosztályába tartoznak. Rendkívül sok fajt felvonultató taxon; az egyes fajok, csoportok életmódja és ennek megfelelően alakja, testfelépítése is roppant változatos.

Jellemzőik

Többségük kisebb mint 1 mm. Testük az ősi csáprágós felépítéshez képest leegyszerűsödött:

• a proszóma és az opisztoszóma rendszerint összeolvadt,
• testük nem szelvényezett, vagy ha igen, akkor ez másodlagosan jött létre.

Testüket két testtájra:

• proteroszómára és
• hiszteroszómára osztjuk.
• A proteroszóma elülső, általában jól elkülönülő része a gnathoszóma (capitulum), aminek részei:
  • a fej csúcsszelvénye,
  • a csáprágók és
  • a tapogatólábak.

A csáprágók 1-3 ízűek; a fajok életmódja szerint lehetnek ollósak, karmosak vagy szigonyszerűek. A gnathoszóma általában csőszerűen előre nyúlik; alsó és oldalsó részei a tapogatólábak összeforrt alapízei és azok függelékei – ez a felülről nyitott rész a hiposzóma. A hiposzómán előre nyúló csáprágókat felülről a homlok kettőzete mint felső ajak, (episzóma) fedi. Egy vagy két pár pontszemük van; egyes fajok szeme visszafejlődött. A gnathoszóma általában mozgathatóan kapcsolódik a proteroszóma prodoszómának nevezett, az első és második járólábat hordó részéhez.

• Hátulsó testtájukat, a hiszteroszómát két nagyobb egységre tagoljuk:
  • metapodoszóma – ebből nő ki a 3. és 4. lábpár, ,
  • opisztoszóma.

A járólábakon karmok, tapadólebenyek és érzékelő szőrök nőhetnek, a víziatkáknál ezek mellett még felületnövelő szőrzet is. A lábak erőteljesen megrövidültek, némely csoportjaikban a lábak száma is redukálódott.

Idegrendszerük erősen központosított. Kültakarójuk gyakran lágy, kevés kitint tartalmaz. Egyes csoportjaikban megmaradtak a sztigma nyílások, mások légzőszervei eltűntek, a gázokat teljes testfelületükön, gyengén fejlett tracheákkal cserélik.

Szívük legfeljebb két kamrából áll. Kiválasztó szerveik csípőmirigyek és Malpighi-edények.

Életmódjuk

Az egyes taxonok, fajok életmódja igen változatos; szinte minden szárazföldi vagy vízi életközösségben részt vesznek. Vannak köztük:

• lebomló szerves anyagokkal táplálkozók,
• ragadozók,
• növényevők,
• növényi és állati paraziták is.

Több fajuk ismert mezőgazdasági, méhészeti stb. kártevő. A növényevő (fitofág) atkák a növény szöveteibe mélyesztik csáprágóikat, és azokkal szívják fel a növény nedvét. A növény szövetének pusztulása után újabb, egészséges szövetet támadnak meg. Fő ellenségeik a ragadozó atkák.

Tömegesen élnek:

• a talajban,
• a szerves törmelékekben,
• az emlősök, madarak fészkeiben,
• a lakásokban.

Váltivarúak; néhány fajuk partenogenezissel szaporodik. Egyedfejlődésük epimorfózis jellegű. Ősi sémája:

• pete,
• lárva stádiumok,
• nimfa stádiumok,
• imágó.

A lárvának csak 3 pár lába van, a nimfának és imágónak már 4 pár. A fejlődési stádiumok száma csoportonként eltérő: így például az óvantagok (Argas sp.) nimfa stádiumainak száma elérheti a nyolcat, míg például a madarak orratkáinak (Rhinonyssidae) partenogenetikus nőstényei nimfákat szülnek.

Rendszerezés

Az alosztályba az alábbi öregrendek és rendek tartoznak:

• Nyűgatkák (Parasitiformes)
  • Opilioacarida
  • Holothyrida
  • Kullancsalakúak (Ixodida)
  • Mesostigmata
• Atkaalakúak vagy valódi atkák (Acariformes)
  • Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes)
  • Rühatkaalakúak (Sarcoptiformes)

Források

• Állatvédő - Állatbarát Web Kuckó: Az atkák
• KreditVadász: 22.tétel, Acari

További információk

• Akták a kertben - Kertportál Növényvédelem