Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő

Auguszta Karolina braunschweigi hercegnő
Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
Született1764. december 3.[1][2][3]
Német-római Birodalom, Braunschweig
Elhunyt1788. szeptember 27. (23 évesen)[1][2][3]
 Orosz Birodalom, Lohde
Állampolgárságanémet
HázastársaFrigyes württembergi herceg
Gyermekei
SzüleiII. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
Auguszta walesi hercegnő
KitüntetéseiOrder of Saint Catherine
Halál okagyermekágyi láz
SírhelyeÉsztország
A Wikimédia Commons tartalmaz Auguszta Karolina braunschweigi hercegnő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő, férjezett Auguszta Karolina württembergi hercegné (németül: Prinzessin Auguste Karoline von Braunschweig–Wolfenbüttel, Prinzessin von Württemberg, teljes nevén Auguste Karoline Friederike Luise; Braunschweig, 1764. december 3. – Koluvere, 1788. szeptember 27.) braunschweig–wolfenbütteli hercegnő, házassága révén württembergi hercegné.

Élete

Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő 1764. december 3-án jött világra a hercegség fővárosában II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem (1735–1806) és Auguszta hannoveri és brit hercegnő (1737–1813) hét gyermeke közül első leányként. Édesapja a braunschweigi fejedelemség felvilágosult abszolutizmus jegyében kormányzó uralkodója volt; édesanyja révén a hannoveri–brit királyi családból származott, egyik nagybátyja maga III. György brit király volt. Auguszta Karolina hercegnő első keresztnevét édesanyja után kapta.

1780. október 11-én Braunschweig városában a hercegnő feleségül ment Frigyes württembergi herceghez (1754–1816). A herceg tíz évvel volt idősebb feleségénél; és minthogy édesapja csupán a württembergi uralkodó harmadik fiaként született, elég kevés kilátással bírt Württemberg trónjára. Kapcsolatukból négy gyermek született:

  • Vilmos (1781–1864), utóbb Württemberg királya
  • Katalin Friderika (1783–1835), házassága révén Vesztfália királynéja
  • Auguszta Zsófia (1783–1784), kisgyermekként elhalálozott
  • Pál Frigyes (1785–1852), felesége Sarolta szász–hildburghauseni hercegnő.

A viszony Frigyes herceg és Auguszta Karolina hercegnő között a kezdetektől fogva hűvösnek mutatkozott.[4] A tizenhat éves Auguszta Karolina szinte gyermekként lett egy huszonhat éves, komoly ambíciókkal rendelkező herceg felesége, aki elvárta tőle, hogy felnőtt nő módjára viselkedjék. A hercegnő már első gyermeke világrahozatala után, 1781-ben a válást fontolgatta, édesapja viszont arra utasította, hogy maradjon a herceggel. 1783-ban II. Katalin orosz cárnő az orosz kézen lévő finn területek katonai kormányzójává nevezte ki Frigyes herceget. A család Finnországba költözött, némi változatosságot hozva Auguszta Karolina napjaiba. Oroszországban a házastársak között lévő ellentét kidomborodott, Frigyes herceg a szóbeszéd szerint fizikailag is bántalmazta feleségét. 1786-ban Auguszta Karolina hercegnő az orosz cárnő lábai elé borulva könyörgött a cárnő pártfogásáért, és férje durvaságára panaszkodott. II. Katalin – menye, Zsófia Dorottya württembergi hercegnő, Frigyes herceg húgának tiltakozása ellenére is – finoman kiutasította Frigyes herceget az országból, és megfosztotta őt pozíciójától.

Az ügy szégyenfoltnak számított Auguszta Karolina életében, édesapja megtagadta tőle azt, hogy visszafogadja otthonába. Az orosz uralkodónő volt vadászmestere, Wilhelm von Pohlmann védnöksége alá hercegnőt, és rendelkezésükre bocsátotta a mai Észtország területén, Lohde város közelében fekvő cári birtokait.[5] A hercegnő élete hátralevő részét itt töltötte, gyermekeitől megfosztva. Pohlmann szexuális viszonyt létesített vele, mely a hercegné teherbe esését eredményezte.[6] 1788. szeptember 27-én a hercegnénél idő előtt megindult a szülés, mely végül koraszülött gyermek és a nagy vérveszteség következtében az anya halálához is vezetett. Pohlmann a viszony és törvénytelen gyermek napvilágra kerülését félve nem hívatott orvost a hercegnéhez, majd halálhírét hamisan jelentette a cárnőnek és a szülőknek, egy véredény elpattanását adva meg a halál okaként. A valós körülmények csak azután derültek ki, miután a hercegnő elsőszülött fia a szóbeszéd hatására nyomozást rendelt el és exhumáltatta édesanyja testét.[7]

Frigyes herceg 1797 decemberében Württemberg uralkodó hercege lett. Előbb választófejedelmi, majd királyi rangot szerzett. 1797 májusában feleségül vette Sarolta Auguszta brit és hannoveri királyi hercegnőt, aki szoros kapcsolatot alakított ki mostohagyermekeivel. 1816-ban Auguszta Karolina legidősebb fia, Vilmos került Württemberg trónjára.

Leszármazása

Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő ősei
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
16. I. Ferdinánd Albert braunschweig–wolfenbüttel–beverni fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
8. II. Ferdinánd Albert braunschweig–wolfenbüttel–beverni fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
17. Krisztina hessen–eschwegei hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
4. I. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
18. Lajos Rudolf braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
9. Antoinette Amália braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
19. Krisztina Lujza oettingen–oettingeni hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
2. II. Károly braunschweig–wolfenbütteli fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
20. I. Frigyes porosz király
 
 
 
 
 
 
 
10. I. Frigyes Vilmos porosz király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
21. Zsófia Sarolta hannoveri hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
5. Filippina Sarolta porosz királyi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
22. I. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
11. Zsófia Dorottya hannoveri és braunschweig–lüneburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
23. Zsófia Dorottya braunschweig-lüneburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
1. Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
24. I. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
12. II. György brit király
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
25. Zsófia Dorottya braunschweig-lüneburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
6. Frigyes walesi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
26. I. János Frigyes brandenburg–ansbachi őrgróf
 
 
 
 
 
 
 
13. Karolina brandenburg–ansbachi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
27. Eleonóra szász–eisenachi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
3. Auguszta hannoveri és brit hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
28. I. Frigyes szász–gotha–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
14. II. Frigyes szász–gotha–altenburgi herceg
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
29. Magdolna Szibilla szász–weißenfelsi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
7. Auguszta szász–gotha–altenburgi hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
30. Károly anhalt–zerbsti fejedelem
 
 
 
 
 
 
 
15. Magdolna Auguszta anhalt–zerbsti hercegnő
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
31. Zsófia szász–weißenfelsi hercegnő
 
 
 
 
 
 

Jegyzetek

  1. ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ a b The Peerage (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ Könczöl 2002  24.
  5. ↑ Rounding, Virginia: Catherine the Great. London: Arrow. 2007. 419–421. o. ISBN 978-0-09-946234-7  
  6. ↑ Thomsen, Sabine: Die württembergischen Königinnen. Charlotte Mathilde, Katharina, Pauline, Olga, Charlotte – ihr Leben und Wirken. újrakiadás. (hely nélkül): Silberburg-Verlag. 2010. ISBN 978-3874077149  
  7. ↑ Thomsen, Sabine: Die württembergischen Königinnen. Charlotte Mathilde, Katharina, Pauline, Olga, Charlotte – ihr Leben und Wirken. újrakiadás. (hely nélkül): Silberburg-Verlag. 2010. ISBN 978-3874077149  

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Duchess Augusta of Brunswick-Wolfenbüttel című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Auguste Karoline von Braunschweig-Wolfenbüttel című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • ↑ Könczöl 2002: Könczöl András: A felvilágosult abszolútizmustól a liberális alkotmányig: Württemberg története 1733. és 1819. között. Münich: GRIN Verlag. 2002.  
  • Oldenbourg, Zoé: Katharina die Große. Die Deutsche auf dem Zarenthron. München: Heyne. 1983. ISBN 3-453-55018-8  
  • Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő életrajzi adatai

További információk

  • Wikimedia Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő témájú kategóriát.
  • Koluvere kastélya Auguszta Karolina braunschweig–wolfenbütteli hercegnő alatt (észtül)
  • Schloss Lohde (németül)
Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 8455089
  • ISNI: 0000 0000 2025 9942
  • GND: 129059846
  • BNF: cb16906207z
  • Németország Németország-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap