I. Frigyes porosz király

Ez a szócikk I. Frigyes porosz királyról szól. Hasonló címmel lásd még: I. Frigyes (egyértelműsítő lap).

I. Frigyes
Friedrich I. König in Preußen
Brandenburg választófejedelme
III. Frigyes
Uralkodási ideje
1688. május 9. – 1713. február 25.
Elődje	Frigyes Vilmos
Utódja	I. Frigyes Vilmos
Poroszország királya
I. Frigyes
Uralkodási ideje
1701. január 18. – 1713. február 25.
Koronázása	Königsberg 1701. január 18.
Elődje	nincs
Utódja	I. Frigyes Vilmos
Életrajzi adatok
Uralkodóház	Hohenzollern
Született	1657. július 11. Königsberg
Elhunyt	1713. február 25. (55 évesen) Berlin
Nyughelye	Berlini dóm
Édesapja	Frigyes Vilmos választófejedelem
Édesanyja	Lujza Henrietta orániai hercegnő
Testvére(i)	Margravine Elisabeth Sophie of Brandenburg Marie Amalie of Brandenburg Margrave Albert Frederick of Brandenburg-Schwedt Fülöp Vilmos brandenburg–schwedti őrgróf Margrave Christian Ludwig of Brandenburg-Schwedt Charles, Electoral Prince of Brandenburg Charles Philip of Brandenburg-Schwedt Ludwig von Brandenburg
Házastársa	Elisabeth Henriette of Hesse-Kassel Hannoveri Zsófia Sarolta Mecklenburg–schwerini Zsófia Lujza
Gyermekei	Lujza Dorottya porosz hercegnő I. Frigyes Vilmos porosz király Friedrich August Prinz von Brandenburg unnamed son von Hohenzollern
I. Frigyes aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Frigyes témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

I. (III.) Frigyes, ném.: Friedrich I. (Königsberg, 1657. július 11. – Berlin, 1713. február 25.) 1688-tól Brandenburg választófejedelme 1701-től az első „király Poroszországban” – Poroszország csak 1713 után lett királyság – a Hohenzollern-ház tagja. Gúnyneve ferde gerince miatt der Schiefe Fritz („ferde Fritz”) volt.

Uralkodása

1674. december 7-én, bátyjának, Károly Emilnek (Karl Emil) halála után Frigyes megkapta a választófejedelmi hercegi (Kurprinz) címet.

1688-ban, fiának születési évében meghalt édesapja, így III. Frigyes került a választófejedelmi székbe (Kurfürst). Kezdetben messzemenően Eberhard von Danckelmann, valamint Johann Kasimir Kolbe miniszterekre támaszkodott a kormányzásban. Frigyes 1688-ban támogatta Orániai Vilmost angliai partraszállásában. 1688 és 1697 között, a pfalzi örökösödési háborúban a Franciaország ellen harcoló Nagy Szövetséget támogatta.

1697-ben a szász választófejedelem, Erős Ágost lengyel király lett, ezért Frigyes is szerette volna megszerezni a királyi címet. Ehhez I. Lipót császár hozzájárulására lett volna szükség, aki azonban diplomáciai okokból eleinte nem adta meg azt. A porosz hercegség egy része ugyanis a lengyel király felségterülete volt. Végül a spanyol örökösödési háború kitörésekor, amikor a császárnak szüksége volt a porosz haderőre, megszületett a kompromisszumos megoldás. Poroszország nem lett királyság, de Frigyes felvehette a „király Poroszországban” címet, és Lipót azt is kikötötte, hogy saját magát kell megkoronáznia, azaz nem vehet igénybe egyházi közreműködést. A koronázásra 1701. január 18-án Königsbergben került sor, amikor is Frigyes maga helyezte a saját fejére a koronát. 1701. december 30-án Poroszország belépett a Nagy Szövetségbe. A nagyhatalmak végül a háborút lezáró utrechti békében ismerték el a Porosz Királyságot. Ezzel létrejött az első német protestáns királyság.

Országépítő tevékenysége

1689 és 1690 között kb. 7000 telepes érkezett a Pfalz vidékéről, valamint kb. 1875 Svájcból a Brandenburgi Választófejedelemség területére.

I. Frigyes munkássága kiemelkedő a kultúra területén. 1693-ban egyetemet alapított Halle városában, hatalmas építkezéseket folytatott Berlinben, felesége javaslatára Berlinbe hívatta Leibnizet, akivel együtt megalapította a tudományos és szépművészeti akadémiát.

1699-ben, Frigyes 42. születésnapján készültek el a lietzenburgi kastély, a későbbi Charlottenburg építési munkálatai. A kastély a továbbiakban a király rezidenciájaként működött.

1709-ben Frigyes egyesítette Berlin, Cölln, Friedrichswerder, Dorotheenstadt, valamint Friedrichstadt városait Berlin fejedelmi várossá. (Ezek ma Berlin városrészei.)

Hatalmas kiadásai meghaladták az ország kapacitását, a Frigyes által felhalmozott adósságokat fiának kellett törlesztenie.

Családja

Frigyes Vilmos brandenburgi választófejedelem és felesége, Lujza Henrietta orániai hercegnő gyermeke.

Első felesége Hessen-Kasseli Erzsébet Henrietta (Elisabeth Henriette von Hessen-Kassel) volt – akitől egy gyermeke született, Luise Dorothea Sophie 1680-ban – akinek 1683-as halála után újraházasodott.

Második házasságából – amit Hannoveri Zsófia Saroltával (Sophie Charlotte von Braunschweig-Hannover) kötött – született 1688. augusztus 15-én, Berlinben Frigyes Vilmos, a későbbi király. Felesége 1705. február 1-jén halt meg.

Frigyes harmadszor is megházasodott, 1706-ban vette feleségül Braunschweig-Hannoveri Zsófia Dorottyát (Sophie-Dorothea von Braunschweig-Hannover).

Trónkövetés

• Elődje: porosz királyként nincs elődje. Jogelődje I. Frigyes Vilmos (1640-1688)
• Utódja: I. Frigyes Vilmos (1713-1740), a "Katonakirály"

• 
  Brandenburgi gránátosok egyenruhái I. Frigyes uralkodása alatt, 1698-ban, a Leopold von Anhalt-Dessau gyalogezredből (Infanterie-Regiment Fürst Leopold von Anhalt-Dessau).

Kapcsolódó szócikkek

• Poroszország és Brandenburg uralkodóinak listája

További információk

• Frigyes Vilmos a Sulineten
• Brenner János: gy jubileum alkalmából Archiválva 2016. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben

Források

• Európa uralkodói, Maecenas kiadó, Fábián Teréz szerk., 1999, ISBN 963-645-053-6, 76. old.
• Preussen-Chronik.de

Előző uralkodó: Frigyes Vilmos

Brandenburg választófejedelme 1688 – 1713 Hohenzollern

Következő uralkodó: I. Frigyes Vilmos

Előző uralkodó: nem volt

Poroszország királya 1701 – 1713 Hohenzollern

Következő uralkodó: I. Frigyes Vilmos