Az-Záhir Tatar egyiptomi szultán

az-Záhir Tatar
Egyiptom szultánja
Uralkodási ideje
1421. augusztus 29. november 30.
ElődjeAl-Muzaffar Ahmad
UtódjaAsz-Szálih Muhammad
Életrajzi adatok
Született14. század
Elhunyt1421. november 30.
Kairó
Sablon • Wikidata • Segítség

Az-Záhir Tatar, azaz Szajf ad-Dín Tatar az-Záhirí (? – Egyiptom, Kairó, 1421. november 30.) az egyiptomi burdzsí (cserkesz) mamlúkok hetedik szultánja volt (uralkodott 1421. augusztus 29-étől haláláig). Teljes titulusa al-Malik az-Záhir, melynek jelentése „a fényességes király”.

Al-Muajjad Sajh huszonéves, hadi babérokkal ékeskedő idősebbik fia, asz-Szárimí Ibráhím még életében elhunyt, 1420. június 27-én. Az öreg szultán ekkor nem egészen egyéves kisfiát, Ahmadot próbálta elismertetni az elittel örökösének, ezért összehívott egy gyűlést az emírek, a vallás- és jogtudósok, illetve a kalifa, II. al-Mutadid részvételével. A gyűlés elfogadta a feltételeit, de amikor január 14-én meghalt, még aznap, eltemetése előtt felrúgták az általa kívánt uralmi rendet, és az-Záhir Barkúk egy másik mamlúkja, Tatar az-Záhirí vette át az irányítást al-Muzaffar Ahmad szultán feje felett, letörve Sajh fiatalabb híveinek (muajjadijja) ellenállását. Tatar augusztus 29-ére erősödött meg annyira, hogy letehesse Ahmadot, felrúgva Sajh dinasztiaalapítási törekvését. Tatar nem sokáig élvezhette egyeduralmát, mivel november 30-án elhunyt. Tízesztendős fiára, asz-Szálih Muhammadra hagyta trónját, akit hónapokon belül megbuktattak.

Források

  • P. M. Holt: The Age of the Crusades: The Near East from the Eleventh Century to 1517. London: Longman. 1986.  
Sablon:Egyiptomi muszlim uralkodók
  • m
  • v
  • sz
Középkori
uralkodók
(8681517)
al-Muizz · al-Azíz · al-Hákim · az-Záhir · al-Musztanszir · al-Musztaali · al-Ámir · al-Háfiz · az-Záfir · al-Fáiz · al-Ádid
Türk (bahri)
mamlúk szultánok
(12541390)
Cserkesz (burdzsi)
mamlúk szultánok
(13901517)
Újkori
uralkodók
(18051953)
Egyiptom alkirályai
(18051914)
Egyiptom szultánjai
(19141922)
Egyiptom királyai
(19221953)
I. Fuád · Fárúk · II. Fuád