Békeffi László

Békeffi László
Született
Szeged[2][1]
Elhunyt1962. január 21. (71 évesen)[1]
Zürich[2][1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGlück Margit
(h. 1913–1920)
Jankovich Magda
SzüleiBékefi Antal
Foglalkozása
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek1912–1962

  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Békeffi László témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Jankovich Magda, Békeffi Lászlóné színésznő. Portréja a Magyar színművészeti lexikonban (1929)

Békeffi László, Békefi László Vilmos, névváltozat: Békeffy (Szeged, 1891. január 4. – Zürich, 1962. január 21.) magyar komikus, konferanszié, kabarészerző, színész. Békefi Antal író fia, Békeffi István kabarészerző unokatestvére.

Életpályája

Édesapja Békefi Antal író és kritikus, édesanyja Kükemezey Vilma színésznő volt. Békeffi László először 1912-ben lépett fel Ferenczy Károly kabaréjában, 1912-től 1918-ig tagja volt a Modern Színpadnak, 1921-től 1923-ig pedig az Apollo Kabarénak. Pályáját újságíróként kezdte, de színitanulmányokat is végzett, ám valódi területéül a kabarét választotta.

1913. október 1-jén Budapesten házasságot kötött Glück Margittal,[3] akitől 1920-ban elvált.[4] 1922. december 11-én Budapesten feleségül vette Jankovich Magda színésznőt.[5]

Boross Gézával 1923-ban indította az Imperiál Kabarét (Rákóczi út 90),[6] majd 1924-ben Vidám Színpad néven folytatták. 1925-ben a Papagáj Kabaré tagja lett. 1927-től 1929-ig Bécsben a Boulevard Theaterben, a Simplicissimusban, majd a Ronacher Theaterben játszott. Hazatérése után, 1929-től 1933-ig az Andrássy úti Színháznak, 1934–től 1936-ig a Terézkörúti Színpadnak volt tagja. Komjáti Károllyal alapította meg 1936-ban a Pódium Írók Kabaréját, mely nem csupán nevében kívánta feltámasztani valamint folytatni a Nagy Endre működésének köszönhetően kialakult valódi kabaré hagyományait, hanem szokatlanul bátor hangú fórumot is teremtett a fokozatosan feszültebbé váló politikai viszonyok között.

Saját maga is áldozatul esett szókimondó, éles bírálatainak. A Színművészeti Kamara fegyelmit indított ellene 1941-ben, majd letiltotta a színpadról. 1943-ban először Sopronkőhidára, onnan pedig a dachaui koncentrációs táborba hurcolták. Haza már nem tért.

1949-ig Angliában élt, később az USA-ban, majd Svájcban telepedett le. Termékeny munkásságnak gyümölcsei közé számtalan színmű, kabaréjelenet, sanzonszöveg tartozik.

Konferanszait szokatlanul bátor hang, újszerű forma, a szellem és a humor ötvözése jellemezte, mely remek előadásmóddal párosult.

Főbb művei

  • A város (Forró Pállal, 1920)
  • Éljen a kegyelmes úr! És más szinpadi tréfák; Rácz Vilmos, Bp., 1919 (Színház és divat könyvtár)
  • Az esernyő és egyéb színpadi tréfák; Lampel, Bp., 1921 (Fővárosi színházak műsora)
  • A randevú. Jelenetek a feleségemmel; Kultúra, Bp., 1923 (Tréfás könyvek)
  • Békeffy László aktuális konferanszai, 1-2.; Pless, Orosháza, 1932 (Vidéki műkedvelők könyvtára)
  • Szőke Szakáll: VIII. Albert / Vaszary János: Braun ki lesz csapva / Békeffy László: Kitöltjük az összeíró ívet; Globus Ny., Bp., 1932 (Színházi élet színdarabjai)
  • A bécsi menyasszony (1931)
  • A néma ember (Orbók A.-val, 1931)
  • Boldogasszony dervise (1934)
  • Békeffi László konferanszainak gyűjteménye. 1.; szerzői, Bp., 1939
  • Közéleti tankönyv; Rózsavölgyi, Bp., 1940
  • Szegény Hannibál és a többiek. 25 szatíra és burleszk; Fémes Ny., Bp., 1941
  • A száműzött Pódium; ill. Feyer György; Continental Book Shop, Toronto, 1955

Filmszerepei

  • A nevető Szaszkia (1916)
  • A rablólovag (1917)
  • A csitri (1918) – Aleide filozopter
  • A csodagyerek (1920)
  • Cserebogár, sárga cserebogár (1922, szkeccs) – Igaz Lázók Ábris cigányprímás
  • A hipnotizált feleség (1932, rövid)
  • Halló, Budapest (1935)
  • 3 : 1 a szerelem javára (1937)

Rendező

  • A halhatatlan asszony (1917)
  • A föld rabjai (1917)
  • Vadmacska (1917, filmterv)
  • A csodagyerek (1920 - rövid)

Forgatókönyvíró

  • A fekete szivárvány (1916)
  • Halálcsengő (1917)
  • A halhatatlan asszony (1917)
  • A föld rabjai (1917, Emőd Tamással)
  • Tavaszi vihar (1917)
  • Casanova (1918, Pakots Józseffel)
  • Kísértetek vonata (1933)
  • Halló, Budapest (1935)

Producer

  • A halhatatlan asszony (1917)
  • A föld rabjai (1917)
  • A rablólovag (1917)
  • Vadmacska (1917, filmterv)

Jegyzetek

  1. a b c d People of Modernity Base. (Hozzáférés: 2024. március 29.)
  2. a b Freebase-adatdump. Google
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 522/1913. folyószáma alatt.
  4. A budapesti tszék 2.P.38.718./1920./4. sz. ítélete.
  5. A házasságkötés bejegyezve a Bp. V. ker. állami házassági akv. 909/1922. folyószáma alatt.
  6. https://kepkonyvtar.hu/jetspeed/portal/browser.psml?docID=84106

Források

  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Alapismereti Kislexikon (1988)
  • Békeffi László a Hangosfilm.hu oldalán
Nemzetközi katalógusok
  • Zsidóság Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap