Bél-sar-uszur

Bél-sar-uszur
Bél-sar-uszur Rembrandt festményén
Babilonia régense
Uralkodási ideje
Kr. e. 552 – Kr. e. 541
Elődje	Nabú-naid
Utódja	-
Életrajzi adatok
Született	i. e. 580[1]
Elhunyt	Kr. e. 539. október 12. Babilónia
Édesapja	Nabú-naid
Édesanyja	Nitokrisz
Testvére(i)	Nebuchadnezzar III Bel-Shalti-Nanna
Gyermekei	Vashti
A Wikimédia Commons tartalmaz Bél-sar-uszur témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bél-sar-uszur (Bêl-šar-uṣur, magyarul „Baál, védd meg a királyt”, héber בֵּלְשַׁאצֵּר Bēlšăʾccăr, meghalt i. e. 539 körül) másképpen Belsazár vagy Belsaccar. (Nem tévesztendő össze Baltazárral, mely Dániel babiloni neve. Egyes Bibliafordításokban a Balthazár.) Babilon társrégense. Akkor ölték meg, amikor a perzsák elfoglalták a várost.

Élete

Bél-sar-uszurt 1854-ig csak a bibliai Dániel könyvéből (5., 7. és 8. fejezetéből), illetve Xenophón Küropaideia (Kürosz nevelkedése) című művéből ismerték. 1854-ben azonban felfedezték nevét a babiloni ékírásos feliratok között is.

A Biblia II. Nabú-kudurri-uszur fiának tartotta, a babiloni feliratok azonban Nabú-naid király és Nitokrisz legidősebb gyermekeként említi; Nitokrisz valószínűsíthetően II. Nabú-kudurri-uszur egyik lánya volt.

Amikor Nabú-naid 550-ben száműzetésbe vonult Bél-sar-uszurra hagyta a trónt és seregének egy részét. Társrégenssége alatt ő irányította a kormányzatot és saját valamint apja birtokait. Uralma alatt is folytatódott a küzdelem a hatalomért és a befolyásért a királyság és a papság között. A papság Babilon város istenét Mardukot helyezte előtérbe, míg a király Szín holdisten kultuszát támogatta. Apjához hasonlóan Bél-sar-uszur is megpróbálta a Marduk-papságot a királyság ellenőrzése alá vonni és a templomi jövedelmekkel az állami bevételeket növelni.

Mene, mene, tekel, ufarszin

A Biblia és Xenophón beszámolója szerint Bél-sar-uszur egy utolsó nagy lakomát tartott, amikor egy kezet pillantott meg, amely a következő arámi szavakat írta a falra: „Mene, mene, tekel, ufarszin”.

Dániel úgy értelmezte a feliratot, mint Isten által Bél-sar-uszurra mért büntetést, s megjövendölte Babilon küszöbön álló bukását.

Bél-sar-uszur azután halt meg, hogy Gobrüasz perzsa hadvezér i. e. 539-ben ellenállás nélkül bevette Babilónt, és valószínűleg azelőtt, hogy II. Kürosz perzsa király 17 nappal később bevonult a városba.

A felirat jelentése

A James Strong-féle héber szótár szerint:

mene: súlymértékegység, általában 50, esetleg 60 sékel súlyú; illetve a "számolni" passzív alakja

tekel: valamekora súlyt nyomni (valamilyen súlyúnak lenni); súlymértékegységként: sékel

peresz ("ufarszin"): kettétörni, szétosztani

Emléke

• Alakját Rembrandt is megfestette, 1635-ben
• Händel 1745-ben, William Walton 1931-ben zeneművet komponált lakomájáról
• Byron és Heinrich Heine is versbe foglalata alakját
• Johnny Cash 1957-ben Belshazzar címmel dalt írt a bibliai történetről
• Emily Dickinson 1487-es számú, 1879-ben írt verse is az ő alakját eleveníti fel
• Lásd Karinthy Frigyes Méné, tekel... című versét

Források

• Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001
• Biblia
• Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  

1. ↑ http://timeline.biblehistory.com/event/belshazzar