Bél-sar-uszur

Bél-sar-uszur
Bél-sar-uszur Rembrandt festményén
Bél-sar-uszur Rembrandt festményén

Babilonia régense
Uralkodási ideje
Kr. e. 552 Kr. e. 541
ElődjeNabú-naid
Utódja-
Életrajzi adatok
Születetti. e. 580[1]
ElhunytKr. e. 539. október 12.
Babilónia
ÉdesapjaNabú-naid
ÉdesanyjaNitokrisz
Testvére(i)
  • Nebuchadnezzar III
  • Bel-Shalti-Nanna
GyermekeiVashti
A Wikimédia Commons tartalmaz Bél-sar-uszur témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bél-sar-uszur (Bêl-šar-uṣur, magyarul „Baál, védd meg a királyt”, héber בֵּלְשַׁאצֵּר Bēlšăʾccăr, meghalt i. e. 539 körül) másképpen Belsazár vagy Belsaccar. (Nem tévesztendő össze Baltazárral, mely Dániel babiloni neve. Egyes Bibliafordításokban a Balthazár.) Babilon társrégense. Akkor ölték meg, amikor a perzsák elfoglalták a várost.

Élete

Bél-sar-uszurt 1854-ig csak a bibliai Dániel könyvéből (5., 7. és 8. fejezetéből), illetve Xenophón Küropaideia (Kürosz nevelkedése) című művéből ismerték. 1854-ben azonban felfedezték nevét a babiloni ékírásos feliratok között is.

A Biblia II. Nabú-kudurri-uszur fiának tartotta, a babiloni feliratok azonban Nabú-naid király és Nitokrisz legidősebb gyermekeként említi; Nitokrisz valószínűsíthetően II. Nabú-kudurri-uszur egyik lánya volt.

Amikor Nabú-naid 550-ben száműzetésbe vonult Bél-sar-uszurra hagyta a trónt és seregének egy részét. Társrégenssége alatt ő irányította a kormányzatot és saját valamint apja birtokait. Uralma alatt is folytatódott a küzdelem a hatalomért és a befolyásért a királyság és a papság között. A papság Babilon város istenét Mardukot helyezte előtérbe, míg a király Szín holdisten kultuszát támogatta. Apjához hasonlóan Bél-sar-uszur is megpróbálta a Marduk-papságot a királyság ellenőrzése alá vonni és a templomi jövedelmekkel az állami bevételeket növelni.

Mene, mene, tekel, ufarszin

A Biblia és Xenophón beszámolója szerint Bél-sar-uszur egy utolsó nagy lakomát tartott, amikor egy kezet pillantott meg, amely a következő arámi szavakat írta a falra: Mene, mene, tekel, ufarszin.

És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin! Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.

Dániel könyve, 5:25-28.

Dániel úgy értelmezte a feliratot, mint Isten által Bél-sar-uszurra mért büntetést, s megjövendölte Babilon küszöbön álló bukását.

Bél-sar-uszur azután halt meg, hogy Gobrüasz perzsa hadvezér i. e. 539-ben ellenállás nélkül bevette Babilónt, és valószínűleg azelőtt, hogy II. Kürosz perzsa király 17 nappal később bevonult a városba.

A felirat jelentése

A James Strong-féle héber szótár szerint:

mene: súlymértékegység, általában 50, esetleg 60 sékel súlyú; illetve a "számolni" passzív alakja

tekel: valamekora súlyt nyomni (valamilyen súlyúnak lenni); súlymértékegységként: sékel

peresz ("ufarszin"): kettétörni, szétosztani

Emléke

  • Alakját Rembrandt is megfestette, 1635-ben
  • Händel 1745-ben, William Walton 1931-ben zeneművet komponált lakomájáról
  • Byron és Heinrich Heine is versbe foglalata alakját
  • Johnny Cash 1957-ben Belshazzar címmel dalt írt a bibliai történetről
  • Emily Dickinson 1487-es számú, 1879-ben írt verse is az ő alakját eleveníti fel
  • Lásd Karinthy Frigyes Méné, tekel... című versét

Források

  • Uralkodók és dinasztiák, Magyar Világ Kiadó, 2001
  • Biblia
  • Az emberiség krónikája. Szerk. Bodo Harenberg. Budapest: Officina Nova. 1990. ISBN 963-7835-60-1  
Sablon:Babiloni királyok
  • m
  • v
  • sz
I. babiloni dinasztia
SzumuabumSzumu-la-ÉlSzábiumApil-SzínSzín-muballitHammurapi • Samsu-ilúna • Abi-ésuh • Ammí-ditána • Ammíszaduka • Samsu-ditána
I. tengerföldi dinasztia
Iluma-Él • Itti-ili-nibi • Dámik-ilísu • Iskibal • Sussi • Gulkisar • Pesgaldaramas • Adara-kalama • Ékur-duanna • Melamkurkurra • Éa-gámil
kasszita dinasztia
Gandas • I. Agum • I. Kastilias • Ussi • Abirattas • II. Kastilias • Urzigurumas • Harbasihu • Tiptakzi • Atra • II. Agum • I. Burnaburias • III. Kastilias • Ulamburias • III. Agum • Karaindas • I. Kadashman-Harbe • I. Kurigalzu • I. Kadasman-EnlilII. BurnaburiasKarahardasNazibugasII. Kurigalzu • Nazimaruttas • Kadasman-Turgu • Kadasman-Enlil • Kudur-Enlil • Sagarakti-Surias • IV. Kastiliasu • Enlil-nádin-sumi • II. Kadasman-Harbe • Adad-suma-iddína • Adad-suma-uszur • Melisihu • Marduk-apla-iddína • Zababa-suma-iddína • Enlil-nádin-ahhé
iszini dinasztia
Marduk-kabít-ahhésu • Itti-Marduk-balátu • Ninurta-nádin-sumi • I. Nabú-kudurri-uszur • Enlil-nádin-apli • Marduk-nádin-ahhé • Marduk-sápik-zéri • Adad-apla-iddína • Marduk-ahhé-eríba • Marduk-zér-… • Nabú-suma-líbur
II. tengerföldi dinasztia
Szimbarsipak • Éa-mukín-zéri • Kassú-nádin-ahhé
bazi dinasztia
Éulmas-sákin-sumi • I. Ninurta-kudurri-uszur • Sirikti-Sukamuna
elámi dinasztia
Már-bíti-apla-uszur
VIII. babiloni dinasztia
Nabú-múkin-apli
vegyes dinasztiák
II. Ninurta-kudurri-uszur • Már-bíti-ahhé-iddína • Samas-mudammik • I. Nabú-suma-ukín • Nabú-apla-iddína • I. Marduk-zákir-sumi • Marduk-balátsu-ikbi • Baba-ahhé-iddína • Ninurta-apla-… • Marduk-Bél-zéri • Marduk-apla-uszur • Eríba-Marduk • Nabú-suma-iskun • Nabú-nászir • Nabú-nádin-zéri • II. Nabú-suma-ukín
asszír dinasztia
Nabú-mukín-zéri • PúluUlúlajuII. Marduk-apla-iddínaSarrukínSzín-ahhé-eríba • II. Marduk-zákir-sumi • Bél-ibni • Assur-nádin-sumi • Nergal-usézib • Musézib-Marduk • Assur-ah-iddínaAssur-bán-apli • Samas-sum-ukín • Kandalánu • Szín-sum-lisirSzín-sar-iskun
kháldeus dinasztia
Nemzetközi katalógusok
  • Zsidóság Zsidóságportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
  1. http://timeline.biblehistory.com/event/belshazzar