Szín-sum-lisir |
Született | i. e. 7. század |
Elhunyt | i. e. 627 |
Állampolgársága | Asszíria |
Foglalkozása | uralkodó |
Tisztsége | Asszíria királya (i. e. 627 – i. e. 626) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szín-sum-lisir: "Szín, virágoztasd fel a nevet!"[1][2][3] (uralkodott Kr. e. 623?) az Újasszír Birodalom egyik utolsó uralkodója – vagy csak trónkövetelője – volt. Az Assur-bán-apli halálát követő zűrzavaros időszakban a leletek tanúsága szerint rövid ideig lépett fel Assur-etelli-iláni és/vagy Szín-sar-iskun ellenfeleként. Sajnálatos módon az események fő forrásául szolgáló Babiloni krónikának ez a része rendkívül töredékes, ezért az említett három uralkodó uralkodásának eseményeit nehéz rekonstruálni.
A ránk maradt dokumentumokból úgy tűnik, hogy az ismeretlen háttérből érkező Szín-sum-lisir magánhadseregével biztosította Assur-etelli-iláni trónra kerülését, amiből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy vagy hadvezéri, vagy helytartói minőségben szolgálta addig királyát. Érdemeiért a fiatal uralkodó gazdag jutalomban részesítette birtokok és adómentesség formájában.
A Babiloni krónika közlése szerint Kr. e. 623-ban Dér elszakadt Asszíriától, majd ezután valaki bevonult Nippurba, ahol elismerték királynak. Később egy 100 napig uralkodó lázadó királyról is szó esik. Mivel ebből az időszakból származnak a Szín-sum-lisirt királyként említő leletek, elképzelhető, hogy mindhárom utalás rá vonatkozik. Teljes bizonyossággal azonban nem állíthatjuk ezt (főleg a déri lázadást nem bizonyíthatjuk rá), hiszen a térségben tevékenykedett hadvezérként Szín-sar-iskun, aki pedig szintén részt vett a trónviszályban, amelyből ő került ki győztesen. Szín-sum-lisir további sorsa ismeretlen. Feltehetően tőle foglalta el egy bizonyos Itti-ili Nippurt Assur-etelli-iláni számára, akinek ekkortájt látjuk utolsó datált említését korabeli dokumentumon.
Szín-sum-lisir szereplése a történelemben igazi ritkaság, mivel ő volt az egyetlen eunuch, aki trónkövetelőként lépett fel Asszíria földjén.
Jegyzetek
- ↑ "Sin-šumu-lišir [1] (RN)". Open Richly Annotated Cuneiform Corpus. University of Pennsylvania.
- ↑ "Sin-šumu-lišir [1] (PN)". Open Richly Annotated Cuneiform Corpus. Ludwig Maximilian University of Munich.
- ↑ Schaudig, H. (2009–2011). "Sîn-šumu-līšir". Reallexikon der Assyriologie. Vol. 12. De Gruyter.
Források
- Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5
- Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
- Oates, John: The fall of Assyria (635 – 609 BC). In: Boardman, J., et. al., eds. The Cambridge Ancient History, vol. III/2. Cambridge, Cambridge University Press, 1991. pp. 162-193
|
---|
asszír archaikum | Ikunum • Tudija • Adamu • Janki • Szuhlamu • Harharu • Mandaru • Imszu • Harsu • Didanu • Hana • Zuabu • Nuabu • Abazu • Belu • Azarah • Uspia • Apiasal • Hale • Samani • Hajani • Ilu-Mer • Jakmeszi • Jakmeni • Jazkur-ilu • Ila-kabkabi • Aminu • Szulili • Kikkija • Akija • I. Puzur-Assur • Salim-ahum • Ilu-súma • I. Érisum | |
---|
óasszír kor | I. Érisum • Ikúnum • I. Sarrukín • II. Puzur-Assur • Narám-Szín • II. Érisum • I. Samsi-Adad • I. Ismé-Dagan • Aszínum • Puzur-Szín • Mut-Askur • Rímú-… • Assur-dugul • Assur-apla-idi • Nászir-Szín • Szín-namir • Ibqi-Istár • Adad-szalulu • Adaszi • Bélu-báni • Libaia • I. Sarma-Adad • Iptar-Szín • Bazaia • Lullaia • Su-Ninua • II. Sarma-Adad • III. Érisum • II. Samsi-Adad • II. Ismé-Dagan • III. Samsi-Adad • I. Assur-nirári • III. Puzur-Assur • I. Enlil-nászir • Nur-ili • Assur-saduni • I. Assur-rabi • I. Assur-nádin-ahhé • II. Enlil-nászir • II. Assur-nirári • Assur-bél-nisesu • Assur-rím-nisesu • II. Assur-nádin-ahhé |
---|
középasszír kor | I. Eríba-Adad • I. Assur-uballit • Enlil-nirári • Árik-dén-ili • I. Adad-nirári • I. Sulmánu-asarídu • I. Tukulti-Ninurta • Assur-nádin-apli • III. Assur-nirári • Enlil-kudurri-uszur • Ninurta-apal-Ékur • I. Assur-dán • Ninurta-Tukulti-Assur • Mutakkil-nuszku • I. Assur-rés-isi • I. Tukulti-apil-ésarra • Asarídu-apal-Ékur • Assur-Bél-kala • II. Eríba-Adad • IV. Samsi-Adad • I. Assur-nászir-apli • II. Sulmánu-asarídu • IV. Assur-nirári • II. Assur-rabi • II. Assur-rés-isi • II. Tukulti-apil-ésarra • II. Assur-dán |
---|
újasszír kor | |
---|
|
---|
I. babiloni dinasztia | | |
---|
I. tengerföldi dinasztia | Iluma-Él • Itti-ili-nibi • Dámik-ilísu • Iskibal • Sussi • Gulkisar • Pesgaldaramas • Adara-kalama • Ékur-duanna • Melamkurkurra • Éa-gámil |
---|
kasszita dinasztia | Gandas • I. Agum • I. Kastilias • Ussi • Abirattas • II. Kastilias • Urzigurumas • Harbasihu • Tiptakzi • Atra • II. Agum • I. Burnaburias • III. Kastilias • Ulamburias • III. Agum • Karaindas • I. Kadashman-Harbe • I. Kurigalzu • I. Kadasman-Enlil • II. Burnaburias • Karahardas • Nazibugas • II. Kurigalzu • Nazimaruttas • Kadasman-Turgu • Kadasman-Enlil • Kudur-Enlil • Sagarakti-Surias • IV. Kastiliasu • Enlil-nádin-sumi • II. Kadasman-Harbe • Adad-suma-iddína • Adad-suma-uszur • Melisihu • Marduk-apla-iddína • Zababa-suma-iddína • Enlil-nádin-ahhé |
---|
iszini dinasztia | Marduk-kabít-ahhésu • Itti-Marduk-balátu • Ninurta-nádin-sumi • I. Nabú-kudurri-uszur • Enlil-nádin-apli • Marduk-nádin-ahhé • Marduk-sápik-zéri • Adad-apla-iddína • Marduk-ahhé-eríba • Marduk-zér-… • Nabú-suma-líbur |
---|
II. tengerföldi dinasztia | Szimbarsipak • Éa-mukín-zéri • Kassú-nádin-ahhé |
---|
bazi dinasztia | Éulmas-sákin-sumi • I. Ninurta-kudurri-uszur • Sirikti-Sukamuna |
---|
elámi dinasztia | Már-bíti-apla-uszur |
---|
VIII. babiloni dinasztia | Nabú-múkin-apli |
---|
vegyes dinasztiák | II. Ninurta-kudurri-uszur • Már-bíti-ahhé-iddína • Samas-mudammik • I. Nabú-suma-ukín • Nabú-apla-iddína • I. Marduk-zákir-sumi • Marduk-balátsu-ikbi • Baba-ahhé-iddína • Ninurta-apla-… • Marduk-Bél-zéri • Marduk-apla-uszur • Eríba-Marduk • Nabú-suma-iskun • Nabú-nászir • Nabú-nádin-zéri • II. Nabú-suma-ukín |
---|
asszír dinasztia | |
---|
kháldeus dinasztia | |
---|
- Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap