Bauxit

A bauxit heterogén üledékes kőzet, az alumíniumkohászat legfontosabb érce, ezen belül a timföld gyártásának alapanyaga, a timföld pedig az alumíniumgyártás kiinduló anyaga. A bauxitot felhasználják még a vaskohászatban salakképző adalékként, a (tűzálló) téglagyártásban, a korundgyártásban stb., de a világ bauxittermelésének körülbelül 95%-a alumíniumgyártásra fordítódik.

Összetétele

A bauxit főleg alumíniumásványok (gibbsit [γ-Al(OH)₃], böhmit [γ-AlO(OH)], diaszpor [α-AlO(OH)]), vasércek (hematit és goethit) valamint titánérc (anatáz) és kvarc keveréke, szilikátos agyagkőzetek átalakulásával keletkezik. Sűrűsége 2,9–3,3 kg/dm³. Két főtípusban fordul elő, az egyik a laterit- vagy szilikátbauxit, amelynek telepei trópusi-szubtrópusi klímaviszonyok között képződtek, a másik a karszt- vagy karbonátbauxit. Színe általában vöröses, a vastartalomtól függően a halvány rózsaszíntől a sötét téglavörösig terjed, de akár barna is lehet.

A két főtípus hozzávetőleges összetételét az alábbi táblázat mutatja:

Összetétel	Karszt bauxit	Laterit bauxit
Összetétel	% vízmentes alapon
Al₂O₃	48–60	54–61
SiO₂	3–7	1–6
Fe₂O₃	15–23	2–10
TiO₂	2–3	2–4
CaO	1–3	0–4
H₂O (összevéve)	10–14	20–28
Zn, V, C szerves	nyomelemekként	–

Előfordulása és bányászata

Mivel a bauxit leggyakrabban a földkéreg alkotórészeként található, világszerte a gazdaságilag legkedvezőbb, könnyen gépesíthető, nagy termelékenységű külszíni bányászatot alkalmazzák. Ha a bauxitréteg még nincs közvetlenül a felszínen, a földkéreg felső szintjét (a meddőt) letakarítják, hogy a bauxitréteg a felszínre kerüljön, majd külszíni fejtéssel kitermelik. A kitermelés után a bányaterületet rekultiválják, leggyakrabban az eltávolított fedőkőzetek és talajréteg visszatöltésével. Nagyobb mélység esetén mélyművelést alkalmaznak.

2017

Kitermelés 2017-ben ^[1]

No.	ország	bauxit (ezer tonna)
1	Ausztrália	83000
2	Kína	68000
3	Guinea	45000
4	Brazília	36000
5	India	19000
6	Jamaica	9800
7	Kazahsztán	5500
8	Oroszország	5300
9	Suriname	2700
10	Venezuela	2200
11	Görögország	2100
12	Guyana	1800
13	Vietnam	1000
14	Indonézia	500
	egyéb országok	4762

2003

Fő bauxittermelő országok (2003)
	Ország	Éves termelés (millió tonna)		Ország	Éves termelés (millió tonna)
1	Ausztrália	56,3	11	Guyana	1,8
2	Brazília	20	12	Kazahsztán	1,2
3	Guinea	16,8	13	Ghána	0,7
4	Jamaica	13,4	14	Indonézia	0,6
5	India	10	15	Irán	0,4
6	Kína	8	16	Magyarország	0,3
7	Oroszország	5,4	17	Törökország	0,2
8	Suriname	3,5	18	Franciaország	0,2
9	Venezuela	2,7	19	Szerbia és Montenegró	0,2
10	Görögország	2,4	20	Románia	0,1

A világ fő bauxitlelőhelye Ausztrália, ahol Queenslandben a világ egyik legnagyobb bányavállalatához, a Rio Tinto csoporthoz tartozó Comalco foglalkozik a bauxit kinyerésével, a Rio Tinto más részlegei pedig annak feldolgozásával, valamint hasznosításával.

Az alumínium előállítása

Bővebben: Könnyűfémkohászat#Alumíniumkohászat

Bővebben: Hall–Héroult-eljárás

A bauxitot először tiszta timfölddé alakítják Bayer-eljárással. Ennek lényege, hogy magas hőmérsékleten nátrium-hidroxiddal oldják ki az alumíniumvegyületeket. A keletkezett aluminátlúgot ülepítéssel szétválasztják a fel nem oldott vörösiszaptól (ez utóbbi színét a vas-oxidtól kapja). Ezután az oldatból hűtéssel kiválasztják az alumínium-hidroxidot. Ezt szűrik, majd csőkemencében timfölddé alakítják. Ezután a timföldet az olvadáspont csökkentése céljából kriolit (nátrium-alumínium hexafluorid) ásvánnyal keverve elektrolízissel tiszta alumíniummá redukálják. A folyamat neve: Hall–Héroult-eljárás.

Története

A bauxitot 1821-ben Pierre Berthier francia geológus fedezte fel a dél-franciaországi Les Baux, ma Les Baux-de-Provence település közelében, neve innen ered. Miután a francia bauxitbányák úgyszólván kimerültek, az ország 1991-ben szinte teljesen beszüntette bányászatát. Jelenleg a világ vezető bauxittermelője Ausztrália, Guinea és Brazília. A világ éves össztermelése kb. 140 millió tonna. Világpiaci ára 130–170 $/tonna.

A bauxit Magyarországon

Magyarországon karsztbauxit-telepek fordulnak elő. A magyarországi bauxitbányászat Gánt külszíni bányájában 1925-ben kezdődött meg, az első bauxitkitermelő vállalatok megjelenésével.

A magyarországi bauxitbányászat kedvezőtlen adottságokkal bír. Az aránylag kis földrajzi területen talált előfordulások geológiai, hidrogeológiai sajátosságai jelentősen eltérnek egymástól. A hazai ásványvagyon minősége – melyet az Al₂O₃- és SiO₂-tartalom hányadosában szoktak kifejezni – közepes. 1962-ben létrejött a Magyar–Szovjet Timföld-Alumínium Egyezmény, ami jelentősen elősegítette az alumíniumtermelés fejlődését. Magyarország az 1980-as években a világ 8. számú bauxittermelője volt. A magyar bauxitbányászat visszafejlesztése 1989-ben kezdődött. A hanyatlásban külső és belső okok (a bauxit és timföldigények csökkenése, a KGST összeomlása, a szigorúbb környezetvédelmi követelmények és a világpiaci válság) egyaránt szerepet játszottak. Mára egyetlen bauxittermelő vállalat maradt hazánkban, a Bakonyi Bauxitbánya Kft., amely a kis vállalatok összevonásával jött létre. 1996-ban privatizálták és 2017-ben felszámolás alá került.^[3]

A bauxitfeldolgozás környezeti következményei

A bauxit Bayer-eljárás alapú feldolgozása során nátronlúgot, azaz nátrium-hidroxidot alkalmaznak. Ennek során egy erősen lúgos közeg, vörösiszap (11–12 pH) keletkezik. A lúg bázisos hatása révén közismert tisztítószerként használható fel a háztartásokban, viszont környezeti hatásait tekintve a vörösiszap erősen romboló hatást fejthet ki az őt körülvevő környezetre. Mivel Magyarországon a vörösiszapot nem dolgozzák fel, csupán hatalmas lerakókban raktározzák, így e lúgos melléktermék újrafelhasználása itthon egyáltalán nem megoldott. A bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap lerakók problémája világszerte sem nyert teljes feloldozást, bár sok helyütt újrafeldolgozás révén értékes fémeket és más termékeket vonnak ki belőle. Az ajkai vörösiszap-katasztrófa a hazai alumínium-, ezzel együtt a hazai bauxitfeldolgozás igen rossz emlékű tragédiája, ezzel együtt a legnagyobb eddig ismeretes hazai ipari katasztrófa, amely igencsak beárnyékolja Magyarország rendszerváltást követő ipari pályafutását, valamint felvet nem kevés itthoni természetvédelmi és környezetvédelmi kérdést is.

Jegyzetek

↑ U.S. Geological Survey Mineral Commodity Summaries January 2018. U.S. Geological Survey, 30-31. o. (2018)
↑ A Gánt környéki bauxit külfejtések földtana , kazmer.web.elte.hu
↑ Bakonyi Bauxitbánya Korlátolt Felelősségű Társaság "felszámolás alatt", ceginformacio.hu

Források

Hatala Pál főszerk.: Fémkohászat. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992. ISBN 9630562421
Magyar nagylexikon 3. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994. ISBN 9630568225