Queensland

Queensland
Queensland zászlaja Queensland címere
Nemzeti mottó: Audax at Fidelis (Vakmerő, de hűséges)
Fővárosa	Brisbane
d. sz. 20°, k. h. 143°-20, 14320.000000°S 143.000000°EKoordináták: d. sz. 20°, k. h. 143°-20, 14320.000000°S 143.000000°E
Vezetők
Miniszterelnök	Annastacia Palaszczuk (ALP)
Népesség
Népszámlálás szerint	5 160 023 fő (2020. márc. 31.)[1]
Népsűrűség	2,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	1 729 742 km²
Időzóna	AEST (UTC+10)
A Wikimédia Commons tartalmaz Queensland témájú médiaállományokat.

Queensland (ejtsd: kvínszlend) Ausztrália egyik tagállama a szigetország északkeleti részén. Az állam fővárosa és egyben legnagyobb városa Brisbane.

Elnevezés

Az állam Viktória brit királynő tiszteletére kapta a Queensland (am. királynő földje) nevet 1859. június 6-án, amikor hivatalosan kivált Új-Dél-Walesből. Akkoriban Viktória királynő rendkívül népszerű uralkodónak számított, és az új gyarmatnak egy kellően impozáns nevet szánt, ezért elvetette a helyiek által támogatott Cooksland (Cook földje) elnevezést, amit James Cook, a híres angol tengerész, Ausztrália újkori felfedezője iránti tisztelet ihletett. Victoria állam szintén a királynőről kapta a nevét.

Queensland gyakran használatos beceneve a „Napfényes Állam” (angolul Sunshine State), amit az általánosan meleg klímának, valamint annak köszönhet, hogy az állam számottevő része a trópusokon található. A queenslandieket tréfásan „banánhajlítóknak” (Banana Benders, értsd: léhűtő, semmittevő) vagy „óriásvarangyoknak” (Cane Toads) is nevezik. Az előbbi valószínűleg a jelentős méretű banánültetvényekre, míg az utóbbi arra a környezeti katasztrófára utal, amit az óriásvarangyok (Bufo marinus) behozatala idézett elő Queenslandben. (A varangyokat a cukornád ültetvényeket károsító bogarak ellen hozták be, de mivel a bőrükön található mirigyek mérgező váladékot tartalmaznak, az őshonos ragadozók jó része belepusztul, ha lenyeli őket.)

Földrajz

Északon a Torres-szoros választja el Pápua Új-Guinetól, keletről a Korall-tenger valamint a Csendes-óceán, délről Új-Dél-Wales, délnyugatról Dél-Ausztrália, nyugatról az Északi terület határolja. Területe 1.730.648 km², ezzel Nyugat-Ausztrália után Ausztrália második legnagyobb állama. Kb. másfélszer nagyobb, mint Nyugat-Európa.

Keleti részét a Nagy-Vízválasztó-hegység uralja. Legmagasabb pontja a Mount Bartle Frere (1622 m). Leghosszabb folyója a Flinders.

Északon található a nagy kiterjedésű York-félsziget. Keleti partján húzódik a világörökség részét képező Nagy-korallzátony. A Korall-tengerben számos sziget található, közülük a legnagyobb a K'gari (korábban Fraser-sziget).

Éghajlat

Queensland nagy kiterjedése miatt az éghajlatban jelentős különbségek tapasztalhatók az állam különböző területein: kevés csapadék és forró nyarak az állam belső, nyugati részén; monszun jellegű nedves-csapadékos éghajlat a távoli északon; valamint meleg-mérsékelt klíma a tengerparti sáv mentén. A belső és a déli területeket az alacsony minimum hőmérsékletek jellemzik.

A tengerparti sáv éghajlatát a Csendes-óceán meleg vize befolyásolja, így a területre nem jellemzőek az extrém hőmérsékleti értékek, az óceán közelsége pedig a megfelelő mennyiségű csapadék lehullásához is hozzájárul.^[2]

A páratartalom és hőmérséklet alapján Queensland öt nagyobb éghajlati zónára osztható:^[3]

• forró csapadékos nyár (távoli északi terület és a parti sáv)
• meleg csapadékos nyár (parti magasabb területek és a délkeleti parti sáv)
• forró száraz nyár, enyhe tél (közép-nyugat)
• forró száraz nyár, hideg tél (délnyugat)
• mérsékelt-meleg nyár, hideg tél (belső délkeleti területek, pl. Stanthorpe környéke)

Ugyanakkor, Queensland lakossága többnyire csak két évszakot észlel: a „tél” rendszerint meleg kevés csapadékkal, míg a nyarak tikkasztóak, magas hőmérsékletekkel és több csapadékkal.

Az alábbi táblázat az állam nagyobb központjainak főbb éves éghajlati átlagait foglalja össze:^[4]

Az eddigi legmagasabb hőmérsékletet 1972. december 24-én mérték Birdsvilleben, 49,5 °C-ot. A legalacsonyabb hőmérsékletet, −10,6 °C-ot, eddig kétszer is észlelték: először 1961. június 23-án Stanthorpe-ban, majd 1965. július 12-én újra, a The Hermitage nevű településen.^[5]

Története

Queensland története több ezer évre nyúlik vissza. A területet először a mai Ausztrália két hivatalosan is elismert kisebbsége, az ausztrál őslakosok valamint a Torres-szigetek őslakosai foglalták el. A különböző források az időpontot valamikor 40-65 ezer évvel ezelőttre teszik. A 16. századtól holland, portugál (Luís Vaz de Torres) és francia tengerészek (Louis Antoine de Bougainville) fedezték fel, még mielőtt James Cook 1770-ben megérkezett volna a területre. Később az állam tanúja volt az őslakosok és a telepesek közötti, többnyire az előbbiekre nézvést tragikus kimenetelű harcoknak csakúgy, mint az ültetvényekre a dél-csendes-óceáni szigetekről behozott olcsó kanaka munkások foglalkoztatásának. (A történészek vitatkoznak róla, hogy a szigetlakók foglalkoztatása vajon az újkori rabszolgaság egy formája volt-e avagy sem.)

Brisbane-t eredetileg Moreton-öböl Büntetőtelep néven alapítottak 1824-ben, ahova a visszaeső fegyenceket szállították Új-Dél-Wales déli részéről. Később már szabad telepesek is érkeztek, akiknek a betelepülését az állam is ösztönözte.

1859. június 6-án lett önálló brit koronagyarmat, amikor Viktória királynő szentesítette a terület kiválását Új-Dél-Walesből. Ezt a napot azóta minden évben megünneplik (Queensland Day). A különválás óta fejlődése gyors és dinamikus.

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Népesség

Lakosságát tekintve Új-Dél-Wales és Victoria államok mögött a harmadik helyen áll 5.354.800 fővel (2022).

A lakosság zöme az állam délkeleti részében koncentrálódik, ahol a főváros Brisbane, Logan City, Ipswich, Toowoomba, Gold Coast valamint Sunshine Coast is található. Egyéb főbb regionális központok még Cairns, Townsville, Mackay, Rockhampton, Bundaberg, Hervey Bay és Mount Isa.

Közigazgatás

Bővebben: Queensland közigazgatási egységei

Gazdaság

A mai Queensland gazdaságát főként a mezőgazdaság, a turizmus és a természeti kincsek kiaknázása uralja.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Queensland vasúti közlekedése

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• Queensland kormánya (angolul)