Bercsényi Építész Kollégium

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Építészmérnöki Karának (ÉPK) kollégiuma.

Címe: 1117 Budapest XI. ker., Bercsényi u. 28–30. 278 fős.

Történet

A Bercsényi Építész Kollégium (kezdetben Rózsa Ferenc Kollégium) 1963-ban nyerte el a kollégiumi státuszt. Ezt megelőzően diákotthonként működött. A kollégiumi cím elnyerésével vált koedukált és csak a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karának hallgatói által lakott intézménnyé.

A kollégiummá válással egy időben indult meg az épületben az aktív művészeti és kulturális élet is. Az akkori építészhallgatók Holub János kollégiumi igazgató támogatásával és patronálásával kezdtek bele abba a szerteágazó szervezői, szerkesztői és alkotói tevékenységbe, amely a rendszerváltás előtti budapesti kulturális élet egyik csomópontjává tették az épületet. A kollégiumban Bercsényi Klub^[1] néven művészeti galéria és Bercsényi 28-30 néven folyóirat működött, valamint rendszeresek voltak más budapesti helyszínen el nem érhető kortárs koncertek is. Itt adta első koncertjeinek egyikét az Omega együttes és rendszeresen itt lépett fel a Syrius, a Balaton, az Európa Kiadó és a Spenót együttes.

A galéria olyan fiatal művészek és művészeti csoportosulások kiállításainak és performaszainak adott otthont, mint Sugár János,^[2] Erdély Miklós, St. Auby Tamás,^[3] feLugossy László,^[4] Brett Schneider,^[5] Xertox csoport.^[6]

Ezen korszak fő dokumentációs felülete a Bercsényi 28-30^[7] folyóirat volt, amelynek feldolgozása a 2004-ben lezajlott Bercsényi 28-30 Tavasz^[8] program keretén belül kezdődött el és a mai napig folyamatban van.

A Bercsényi 28-30 folyóirat

A Bercsényi 28-30 című lap első száma 1963 őszén jelent meg. A kezdetben kollégiumi lapként működő folyóirat idővel túlnőtte a Bercsényi Kollégium falait és a rendszerváltás előtti Magyarország meghatározó építészeti és művészeti orgánuma lett. A lap története három korszakra bontható:

Az 1960-as évek kezdeti időszakára még a kollégiumi hallgatói lap hangvétel és lépték volt jellemző, ezen lapszámok az abban az időben a kollégiumban működő író és művészeti körök munkáit prezentálta. A korszak meghatározó szerzői és szerkesztői Horváth György, Kovács Ferenc és Kulcsár Attila voltak.

Az 1970-es években Noll Tamás vette át a lap szerkesztését, aki külföldi építészeti- és művészetelméleti szövegek fordításaival, valamit hazai elméleti szövegekkel kívánta megtölteni a lapot. A Bercsényi 28-30 folyóirat az ő szerkesztői működése alatt vesztette el pusztán kollégiumi kötöttségét és lett országos jelentőségű lappá. A korszak meghatározó szerzői és szerkesztői még Ekler Dezső, Golda János, Bodnár Attila voltak.

Az 1980-as évekre a lap alapvetően az akkorra intenzívvé vált művészeti-kulturális élet dokumentációs felületévé vált. A szerkesztők és szerzők Taksás Mihály, Turi Attila, Borza Endre felmérve a kollégium adott korban betöltött jelentőségét igyekeztek az ott folyó eseményeket minél hűebben megőrizni az utókornak.

A lap szerkesztői, szerzői és fordítói között továbbá olyan nevek tűntek fel, mint Ferkai András, Masznyik Csaba, Rajk László, Dévényi Tamás, Ertsey Attila.

A kollégium ma

A rendszerváltás után létrejövő megannyi kulturális és művészeti hely és intézmény okán gyakorlatilag a kollégium azonnal elvesztette kiemelt státuszát. A Bercsényi Klub és a Bercsényi 28-30 folyóirat megszűnt. Ennek ellenére a szakmai és kulturális élet működése szűkebb keretek között ugyan, de tovább folyt és folyik mai napig.

A kilencvenes évek elején Bor István Archiválva 2014. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben és Molnár Csaba a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Kari Tanácsában ösztönözték^[9] egy a Bercsényi Kollégium kulturális hagyatékát továbbvivő hallgatói szervezet megalakulását. Ez az elhatározás hozta létre 1996-ban a Bercsényi Építész Szakkollégiumot (2006-tól Építész Szakkollégium^[10]), amely mai napig aktív szakmai és kulturális tevékenységet folytat a Bercsényi Kollégium negyedik emeletén.

Az Építész Szakkollégium folytatta a 2000-es évig a Bercsényi Klub hagyományait és működtetett galériát a Kollégium földszintjén. 2013-ban pedig az Építész Szakkollégium Strike néven hozott létre új építészeti-kulturális lapot a Bercsényi 28-30 folyóirat mintájára.^[11] Az elmúlt évek során pedig megkezdődött a Bercsényi Kollégium múltjának feltárása, rendezvényeken,^[12][13] kerekasztal beszélgetéseken és a Bercsényi 28-30 folyóirat archiválásán keresztül.^[14] Ennek a munkának köszönhetően 2014-ben a Bercsényi Kollégium szerepelt a 14. Nemzetközi Velencei Építészeti Biennále (Velencei biennálé) Lifting The Curtain^[15] című partner eseményén.

Idővel a régi szakmai körök mintájára létrejöttek a BME Építészkar Hallgatói Képviselete által támogatott és fenntartott Öntevékeny körök, amelyek szintén megannyi kulturális programmal töltik meg az épületet. Rendszeresek a filmvetítések, az építészeti, művészeti előadások, illetve fotó és szitanyomda labor is működik a kollégiumban. Bercsényi Gödör néven pedig az alagsorban kapott helyet a kollégium koncert és bulihelye.

Jegyzetek

További információk

• A Bercsényi Kollégium a térképen
• A Bercsényi 28-30 folyóirat archív honlapja
• Beszélgetés a Bercsényi 28-30 folyóirat szerkesztőivel
• Az Építész Szakkollégium honlapja