Bereznai Gyula

Bereznai Gyula
SzületettBreza Gyula
1921. május 1.
Sátoraljaújhely
Elhunyt1990. szeptember 6. (69 évesen)
Nyíregyháza
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar, magyar
HázastársaKoós Irén
Foglalkozásamatematikus,
főiskolai tanár
Iskolái
KitüntetéseiBeke Manó-emlékdíj (1960)

Bereznai Gyula aláírása
Bereznai Gyula aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Bereznai Gyula témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Bereznai Gyula (Sátoraljaújhely, 1921. május 1.Nyíregyháza, 1990. szeptember 6.) matematikus, a Nyíregyházi Főiskola[1] tanára, tanszékvezető.

Életpályája

Apja fodrászmester, édesanyja háztartásbeli volt. Az elemi iskola[2][3] után, a kisvárdai gimnázium[4] elvégzése, majd a Debreceni Egyetemen félbeszakadt fizikusi tanulmányai után (nem a háborúban, hanem) 1945 májusában az utcáról begyűjtötték málenkij robotra, és hat évre voronyezsi[5] „hadifogságba” hurcolták.[6] A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett mint matematikatanár kb. 1955-ben. Előbb középiskolai tanárként helyezkedett el Vásárosnaményban,[7] azután új lakhelyén, Nyíregyházán a Kereskedelmi Szakiskola,[8] később a Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium[9] tantestületében, majd 1962-ben az alapítók egyikeként a Bessenyei György Tanárképző Főiskola[10] (jelenleg: Nyíregyházi Egyetem) matematika tanszékére került, ahol később tanszékvezető[11] lett 1969-től 1983-ig.

Munkássága

Szakterülete a matematikai analízis volt.

A Matematika Tanítása[12] című lap szerkesztőbizottságának volt tagja.

A Bereznai Gyuláról elnevezett matematika versenyt[13] 1991-től évente rendezik meg.[14]

Idézet az Egy egyszerű konvergenciakritérium című publikációból:

Tétel: Ha a a n {\displaystyle \sum _{}a_{n}} pozitív tagú numerikus sorhoz létezik olyan valós p > e {\displaystyle p>e} és olyan természetes N {\displaystyle N} , hogy valahányszor n > N {\displaystyle n>N} , mindannyiszor
( a n a n + 1 ) n p {\displaystyle \left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}\geq p} ,
akkor a sor konvergens. Ha pedig
( a n a n + 1 ) n e {\displaystyle \left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}\leq e} ,
akkor a a n {\displaystyle \sum _{}a_{n}} sor divergens.
A konvergenciakritérium bizonyítása: Minden p > e {\displaystyle p>e} -hez található olyan s > 1 {\displaystyle s>1} , amelyre p e s > e {\displaystyle p\geq e^{s}>e} , hiszen minden 1 < s {\displaystyle 1<s\leq } ln p {\displaystyle p} már megfelelő. Ezzel az s {\displaystyle s} -sel
( a n a n + 1 ) n p e s = lim n [ ( 1 + 1 n ) n ] s > [ ( 1 + 1 n ) s ] n > 1 {\displaystyle \left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}\geq p\geq e^{s}=\lim _{n\to \infty }{\bigg [}\left(1+{\frac {1}{n}}\right)^{n}{\bigg ]}^{s}>{\bigg [}\left(1+{\frac {1}{n}}\right)^{s}{\bigg ]}^{n}>1} ,
tehát
a n a n + 1 > ( 1 + 1 n ) s = ( n + 1 ) s n s {\displaystyle {\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}>\left(1+{\frac {1}{n}}\right)^{s}={\frac {(n+1)^{s}}{n^{s}}}}
s így
a n + 1 a n < 1 ( n + 1 ) s 1 n s {\displaystyle {\frac {a_{n+1}}{a_{n}}}<{\frac {\frac {1}{\left(n+1\right)^{s}}}{\frac {1}{n^{s}}}}} .
Mivel azonban a 1 n s ( s > 1 ) {\displaystyle \sum _{}{\frac {1}{n^{s}}}\left(s>1\right)} általánosított harmonikus sor konvergens, azért a a n {\displaystyle \sum _{}a_{n}} sor is az.
A divergenciakritérium a következőképpen bizonyítható: A
0 > ( a n a n + 1 ) n e {\displaystyle 0>\left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}\leq e}
feltételből
( a n + 1 a n ) n e 1 > ( 1 1 n ) n > 0 {\displaystyle \left({\frac {a_{n+1}}{a_{n}}}\right)^{n}\geq e^{-1}>\left(1-{\frac {1}{n}}\right)^{n}>0} ,
ebből pedig
a n + 1 a n > n 1 n = 1 n 1 n 1 {\displaystyle {\frac {a_{n+1}}{a_{n}}}>{\frac {n-1}{n}}={\frac {\frac {1}{n}}{\frac {1}{n-1}}}}
következik, márpedig a 1 n {\displaystyle \sum _{}{\frac {1}{n}}} harmonikus sor divergens.


A most bebizonyított konvergenciakritérium a következő formában is megfogalmazható:

Ha
lim n ( a n a n + 1 ) n > e {\displaystyle \lim _{n\to \infty }\left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}>e} ,
akkor a n = 1 a n {\displaystyle \sum _{n=1}^{\infty }{a_{n}}} sor konvergens.
Valóban, ha
lim n ( a n a n + 1 ) n = q > e {\displaystyle \lim _{n\to \infty }\left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}=q>e} ,
akkor az { ( a n a n + 1 ) n } {\displaystyle \left\{\left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}\right\}} sorozatnak csak véges sok olyan tagja lehet, amely a q {\displaystyle q} hely bármely környezetének baloldali végpontjánál kisebb. Ezek kivételével tehát
( a n a n + 1 ) n q q e 2 = e + q 2 = p > 2 e 2 = e {\displaystyle \left({\frac {a_{n}}{a_{n+1}}}\right)^{n}\geq q-{\frac {q-e}{2}}={\frac {e+q}{2}}=p>{\frac {2e}{2}}=e} ,
s igy a sor az előbbiek szerint konvergens.


(A tételt Sándor József általánosította.)[15]


Ismeretes, hogy Bereznai Gyula módszere hatékonyabb, mint a pozitív tagú numerikus sorok konvergenciájának eldöntésére leggyakrabban alkalmazott úgynevezett D'Alembert-féle hányados és az úgynevezett RaabeDuhamel-féle módszer. Azaz, Bereznai Gyula eredménye – többek között – egy jól használható eszközt ad a matematika egy igen intenzíven kutatott ágának, a harmonikus analízisnek a tanulmányához. (Dr.Habil. Gát György)[16]

Könyvei

Elismerései

Publikációi

  • Érdekességek a paraboláról; a Kölcsey Ferenc Leánygimnázium évkönyve, Nyíregyháza, 1960
  • Indirekt bizonyítás a középiskolai matematika tanításban; Szabolcs-Szatmár Megyei Nevelő, Nyíregyháza
  • Vizsgálatok a p-edrészben monoton sorozatok körében; Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis (AAPN), 1965 (ISSN=0133-6037 Archiválva 2021. március 12-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  • A számtani-mértani közép egyenlőtlenség egy egyszerű bizonyítása; A Matematika Tanítása, 1968
  • Válaszlevél egy középiskolai tanárnak; A Matematika Tanítása, 1968
  • A Stalley-féle függvény két tulajdonsága; AAPN, 1968
  • Az állandó együtthatójú közönséges lineáris differenciálegyenlet egy redukciója; AAPN, 1968
  • A racionális számok egy bizonyos osztályáról; AAPN, 1968
  • A másodfokú egyenlet egy bizonyos szempont szerinti tanítása; A Matematika Tanítása, 1969
  • Megjegyzés a Matematika Tanítása egy feladatához; A Matematika Tanítása, 1969
  • Elemi függvények monotonitásának vizsgálata elemi eszközökkel; A Matematika Tanítása, 1970
  • Egyszerű bizonyítás a 2 {\displaystyle {\sqrt {2}}} irracionalitására; A Matematika Tanítása, 1970
  • Pitagorasz tétele Tankönyvkiadó, 1970 (Szegedi Nyomda)
  • Az irracionális egyenletek megoldásáról; A Matematika Tanítása, 1971
  • Hozzászólás egy vitához A Matematika Tanítása, 1971
  • Bereznai Gyula – Gilányi Jánosné: A konvex függvény fogalmának egy általánosítása és a középérték-egyenlőtlenségek; AAPN, 1972
  • A Minkowski-egyenlőtlenség és a Cauchy-Bunyakovszkij-Schwarz-egyenlőtlenség egy közös forrása; AAPN, 1972
  • Adalék az állandó szélességű görbék elméletéhez; AAPN, 1972
  • Az x alakú valós számok egy approximációjáról; AAPN, 1973
  • Über die Zahl; Mathematik in der Schule, 1973/1.
  • Parciális differenciálegyenletek egy redukciójáról; AAPN, 1973
  • A 2 {\displaystyle {\sqrt {2}}} alakú valós számok egy approximációja; AAPN, 1973
  • Egy egyszerű konvergenciakritérium; AAPN, 1973 (1973. Matematika, 19-24. p. ISSN 0133-882X)
  • Gyökmennyiségek irracionalitása; A Matematika Tanítása, 1974/1.
  • Lábjegyzet az operátorszámítás egy tételének bizonyításához; AAPN, 1974
  • A Mersenne-számok faktorizációjáról; AAPN, 1974
  • Egy számelméleti tétellel kapcsolatos észrevétel; AAPN, 1974
  • Főiskolánk számítástechnikai központja; A Bessenyei György Tanárképző Főiskola évkönyve, 1974
  • Példa az n-dimenziós egységkockát teljesen betöltő görbére; AAPN, 1977
  • Újabb bizonyítás a számtani-mértani közép egyenlőtlenségre; A Matematika Tanítása, 1977/3.
  • Az egyenletek ekvivalenciája; OPI Pedagógus továbbképzés könyvtára, 1977
  • Tanárképző főiskolák matematika versenyei I. 1952–1970.; (Dr. Varecza Árpáddal közösen) Tankönyvkiadó, 1978
  • Bereznai Gyula – Varecza Árpád – Rozgonyi Tibor: Tanárképző főiskolák országos matematika versenyei; Tankönyvkiadó, 1978
  • Osztás törttel; A Matematika Tanítása, 1979
  • Összetett és inverz függvények integrálásáról; AAPN, 1980 Über die Integration zusammengesetzter und inverser Funktionen (On the integration of composed and inverse functions) Archiválva 2021. március 29-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Megjegyzés egy versenyfeladathoz A Matematika Tanítása, 1980 (Dr. Varecza Árpáddal)
  • Tanárképző főiskolák matematika versenyei II. 1971–1979; (Dr. Varecza Árpáddal közösen) Tankönyvkiadó, 1981
  • Bereznai Gyula – Varecza Árpád: Egy versenyfeladat hátteréről; AAPN, 1982
  • A számírás története Gondolat Kiadó, Budapest, 1982. (Dr. Filep Lászlóval) Bolgár fordítás: Technika, Szófia, 1988
  • Korszerű matematika korszerű oktatása; Pedagógiai műhely, 1983
  • Az osztályozás szerepe a tudományos megismerés folyamatában; A BGYTKF és a Bolyai János Matematikai Társulat kiadványa, 1983
  • Bereznai Gyula – Lipa András: A matematika tanítás időszerű kérdései oktatási segédanyag; Tanárképző Főiskola, 1983
  • 125 éve született Pierre Curie a tudós és békeharcos; Kelet-Magyarország, 1984. május 15.
  • Én így tapasztaltam: miért tanítunk matematikai logikát?; Pedagógiai műhely, 1984
  • Egy általános oszthatósági szabály; AAPN, 1985
  • Bereznai Gyula – Varecza Árpád: On the convergence of a certain sequence; AAPN, 1985
  • Matematikatanításunk kritikájához; Pedagógiai műhely, 1987
  • Matematikaórán láttuk…; Tanító : módszertani folyóirat, 1987
  • A sokszögek területének tanítása a középiskolában; AAPN, 1988
  • A nyitott mondatok és szerepük az általános iskolai matematika tanításában; Pedagógiai műhely, 1988[21]
  • Tanárképző főiskolák matematika versenyei III. 1980–1985.; (Dr. Varecza Árpáddal) Tankönyvkiadó, 1989
  • Halmazelméleti alapfogalmak az általános iskolában; Pedagógiai műhely, 1990
  • Bereznai Gyula – Rozgonyi Tibor: Megjegyzések a függvények folytonosságáról; AAPN, 1992

Források

  • Bereznai, Gyula (1971). „Az irracionális egyenletek megoldásáról”. A matematika tanítása 2, 33. o. (Hozzáférés: 2020. január 8.)  
  • Marik, Sándor (1980). „A kockajáték titkától az űrhajóig”. Kelet-Magyarország 129, 4. o.  
  • Bereznai, Gyula – Dr. Varecza, Árpád (1989). „Tanárképző főiskolák matematika versenyei III.”. Tankönyvkiadó 1, 1–132. o. (Hozzáférés: 2020. január 8.)  
  • Bereznai, Gyula (1990). „Halmazelméleti alapfogalmak az általános iskolában”. Pedagógiai Műhely 5, 31-36. o. (Hozzáférés: 2020. január 8.)  
  • Boroska, Miklós (2005). „Példát mutatott”. Kelet-Magyarország 131, 13. o.  
  • Kiss Sándor (2007). „Gyuszi Bácsi”. Kelet-Magyarország 153, 4. o.  

Jegyzetek

  1. Nyíregyházi Főiskola honlapja
  2. Agárdy Sándor: A hagyományok megteremtése és ápolása Tornyospálca általános iskolájában. Módszertani közlemények, (44) 5. pp. 228-230. (2004)
  3. Kelet-Magyarország, 2001-12-17 / 293. szám
  4. Bessenyei György Gimnázium, Kisvárda. [2019. augusztus 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. április 13.)
  5. fogság
  6. Hadifogság
  7. II.Rákóczi Ferenc Gimnázium, Vásárosnamény Archiválva 2011. február 19-i dátummal a Wayback Machine-ben; (Babus Jolán Kollégium Archiválva 2019. december 19-i dátummal a Wayback Machine-ben)
  8. Sipkay (volt Kereskedelmi és Közétkeztetési Tanulóiskola)
  9. Nyíregyházi Kölcsey Ferenc Gimnázium. [2019. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 20.)
  10. A tanárképző főiskola létesítéséről a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1962. évi 11. sz. törvényerejű rendelete intézkedett.
  11. Előd és utód tanszékvezető.
  12. A Matematika Tanítása folyóirat jogutódja. [2015. május 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 14.)
  13. Bereznai Gyula Matematikaverseny. [2019. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. szeptember 16.)
  14. Bereznai Gyula matematika emlékversenyek, 1991-1999
  15. A generalization of Bereznai's theorem on infinite series. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  16. Debreceni Egyetem Matematikai intézet. [2019. július 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 18.)
  17. Pitagorasz tétele OSZK Archiválva 2019. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben Tankönyvkiadó, 1970 (Amicus azonosító: 1259762)
  18. Dr. Filep László Archiválva 2020. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben – Bereznai Gyula: A számírás története, Gondolat Kiadó, 1982, ISSN 0133-0489; ISBN 9632810708 (Bolgár fordítás)
  19. Bereznai Gyula – Dr. Varecza Árpád –- Dr.Rozgonyi Tibor Archiválva 2019. július 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Sablon:–Wayback: Tanárképző főiskolák matematika versenyei (1952–1970:ISBN 9789631736274; 1971–1979:ISBN 9789631761597; 1980–1985:ISBN 9789631816068)
    Tanárképző főiskolák országos matematika versenyei: (ISBN 9789631736267)
  20. Bolyai János Matematikai Társulat Beke Manó Emlékdíj
  21. A nyitott mondatok és szerepük az általános iskolai matematika tanításában.

További információk

  • Bereznai Gyula NYE Matematikatudományi és Matematikadidaktikai Csoport
  • Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület: Pedagógusok arcképcsarnoka
  • Pedagógiai Műhely 1990/4
  • In memoriam
  • Bereznai Gyula pedagógiai díj
  • MaNDA Archiválva 2021. március 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • MOKKA keresés Archiválva 2021. július 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
  • Könyvek
  • Boroska Miklós: Gyuszi bácsi (magánkiadvány) Tóth Imre nyomdája, 2006. ISBN 963-06-0185-0
Nemzetközi katalógusok
  • matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap