Breuer Imre

Breuer Imre


Született	1892. szeptember 29. Veszprém
Elhunyt	1962. január 11. (69 évesen) Budapest
Sírhely	Kozma utcai izraelita temető
Nemzetisége	magyar
Iskolái	veszprémi piarista gimnázium, Királyi József Műegyetem
Munkái
Jelentős épületei	V. Markó utca 1/a. lakóház, Melinda üdülőház (XII. Melinda út 30/32.)

Breuer Imre (Veszprém, 1892. szeptember 29.^[1] – Budapest, 1962. január 11.)^[2] építőmérnök, építész, építkezési vállalkozó. A 20. század első felében, a Bauhaus magyarországi időszakában számos lakóépület építője.

Életpályája

Korán elárvult, nagynénjénél nevelkedett, a veszprémi Piarista Gimnáziumba járt. Egyetemi tanulmányait a budapesti Királyi József Műegyetemen (a későbbi Budapesti Műszaki Egyetem) végezte. Egy rövid ideig a Berlin-Charlottenburg-i műegyetemen is hallgatott előadásokat. Mérnöki oklevelét 1914-ben szerezte a budapesti egyetemen.^[3]

Az oklevél megszerzése után a MÁV-nál helyezkedett el, majd az I. világháborúban elkerülhetetlen katonai frontszolgálat után vasúti mérnökként dolgozott a szegedi igazgatóságon. 1921-ben megalapította építőmérnöki vállalkozását. Klebelsberg Kuno kultuszminisztersége alatt részt vett az oktatás területén zajló nagy építkezési programok megvalósításában. Legnagyobb munkái, amelyeket Erdélyi és Fia céggel társas vállalkozásban végzett, az újonnan épített szegedi egyetemi klinikák épületeinek kivitelezése: Bel-, Bőr- és Nőgyógyászai Egyetemi Klinikák, a Dóm téri Egyetemi Fizikai Intézet, szegedi Építőipari Főiskola.

1934-től mérnöki irodáját és vállalkozását Budapestre helyezte át. A Bauhaus irányzat képviselőjeként nagy számú épületet épített, főként lakóházakat az akkor intenzíven beépülő Újlipótvárosban. A többséget kivitelezőként, de maga is többet tervezett. Legjelentősebb épületei: V. Markó utca 1/a. lakóház, Melinda üdülőház (XII. Melinda út 30/32.).

1944/45-ben vállalkozása és irodája működtetését korlátoznia, illetve „felfüggesztenie” kellett. 1945-ben újra indította tervező irodáját és vállalkozását. Részt vett az újjáépítésben, legjelentősebb munkája a felrobbantott Margit híd vasbeton pályaszerkezetének újjáépítése volt több vállalkozóval munkaközösségben. 1949-ben irodáját az államosítások következtében kénytelen volt megszüntetni. A BUVÁTI-nál helyezkedett el, majd osztályvezetőként innen ment nyugdíjba. 1962-ben hunyt el, haláláról beszámolt a Népszabadság.^[4]

Családja

Veszprémben született 1892-ben Breuer Gyula (1847–1902)^[5] írnok, magánzó és Landberger Mária (1858–1906)^[6] varrónő fiaként. Apai nagyszülei Breuer Éliás veszprémi gabonakereskedő és Sonnenberg Júlia, anyai nagyszülei Landberger Gábor kapolcsi vegyeskereskedő és Goldstein Háni (1829–1903)^[7] voltak. Felesége Gonda Mária volt, akivel 1919-ben Dettán házasodott össze.^[2] Fiaik: György (1920) általános mérnök, Miklós (1927) vegyészmérnök.

Nagyobb munkái, épített vagy tervezett épületei

1920-as évek:

Szeged, SzTE Belgyógyászati Klinika
Szeged, SzTE Bőrgyógyászati Klinika
Szeged, SzTE Nőgyógyászai Klinika
Szeged, Egyetemi Fizikai Intézet (Dóm tér)
Szeged, Építőipari Főiskola

1934-től:

Budapest, XIII. Radnóti Miklós (egykor Sziget) u. 39. lakóház (1934)
Budapest, XIII. Tátra u. 32. lakóház (1934)
Budapest, XIII. Tátra u. 29/b. lakóház (1935)
Budapest, XIII. Hollán Ernő u. 43. lakóház (1935)
Budapest, V. Markó u. 1/a. lakóház (1937)
Budapest, XIII. Pozsonyi út 22. lakóház (1937)
Budapest, XIII. Pozsonyi út 39. lakóház (1937)
Budapest, XIII. Szt. István park 22. lakóház (1937)
Budapest, XIII. Kresz Géza u. 41. lakóház (1939)
Budapest, XIII. Kresz Géza u. 53/b. lakóház (1940)
Budapest, XIII. Hollán Ernő u. 52. lakóház (1941)
Budapest, XIII. Kresz Géza u. 8. lakóház (1941)
Budapest, XII. Melinda út 30/32. üdülőház (1941)
Budapest, II. Mandula u. 25. társasház (1943)
Budapest, XI. Lágymányosi u. 28. lakóház
Budapest, XIII. Victor Hugo (egykor Wahrmann) u. 32. lakóház
Nyirbogdányi olajfinomító: épületek

Jegyzetek

↑ Születési bejegyzése a veszprémi izraelita hitközség születési akv. 36/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
↑ ^a ^b Halálesete bejegyezve Budapest VIII. ker. állami halotti akv. 132/1962. folyószáma alatt.
↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában. A hozzáférés ideje: 2017. január 30.
↑ Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában. A hozzáférés ideje: 2017. január 30.
↑ Breuer Gyula halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 288/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
↑ Breuer Gyuláné Landberger Mária halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 60/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)
↑ Landberger Gáborné Goldstein Háni halotti bejegyzése a veszprémi polgári halotti akv. 185/1903. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. október 29.)

Források

Ferkai András: Buda építészete a két világháború között. Budapest, 1995
Ferkai András [és mások]: Pest építészete a két világháború között. Budapest, 2001
Bolla Zoltán: Újlipótváros építészete 1861–1945. Budapest: Ariton Kft. 2019. ISBN 9786150058528
http://www.omikk.bme.hu/mee/web/fajlok/1918-383-383.pdf^{[halott link]}
http://epmuv.omikk.bme.hu/index.php?page=article&id=14420^{[halott link]}
Szeged esszenciája a Szentháromság utca.^{[halott link]} delmagyar.hu (A hozzáférés ideje: 2017. január 30.)
Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000
Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000
Szeged. In: Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc. Szeged, 2000
http://www.comp-press-data.hu/Portal/Archives/Hegy/2003/07/he07.pdf^{[halott link]}
Összesítés Belváros-Lipótváros egyedi védelem alatt álló épületeiről. https://web.archive.org/web/20180214211618/http://www.belvaros-lipotvaros.hu/ (A hozzáférés ideje: 2017. január 30.)