Brodarics István

Brodarics István
Pécs, majd Vác püspöke
Brodarics István kézirata
Eredeti neve	Stjepan Brodarić
Született	1471 körül Szerémség
Elhunyt	1539. november 7. (kb. 68 évesen) Vác
Felekezet	római katolikus egyház
Eredeti neve	Stjepan Brodarić
Püspökségi ideje 1536 márciusa – 1537 áprilisa előtt (Pécs)
Püspökségi ideje 1537 áprilisa előtt – 1539. november 7. (Vác)
Előző püspök Következő püspök Országh János Sbardelatti Ágoston
Brodarics István a Catholic Hierarchy-n
A Wikimédia Commons tartalmaz Brodarics István témájú médiaállományokat.

Brodarics István vagy humanista nevén: Stephanus Brodericus, horvátul: Stjepan Brodarić, (Polyána, Szerémség, 1471 körül^[1] – Vác, 1539. november 7.^[2]) pécsi, majd váci püspök, II. Lajos magyar király kancellárja, a mohácsi csata történetének magyar krónikása.

Nevét többnyire Brodericusnak, néha Brodarithnak írta.

Élete

Középnemesi családban született.^[2] A Padovai Egyetemen tanult,^[2] majd 1536-ban beiratkozott még a Bolognai Egyetemre is.^[3] Itáliából hazatérve zágrábi kanonok.^[2] 1506-ban Esztergomban dolgozott Bakócz Tamás mellett.^[2] 1512-ben Szatmári György, nagyváradi püspöknek korlátnoki titkárja volt. 1517. március 25.-én címerbővítő oklevelet kapott öccsével, polyanai Brodarics Mátyással, és annak a gyermekeivel együtt.^[2] Brodarics Mátyás, királyi udvarnok volt II. Lajos magyar király korában, majd 1547-ben máramarosi sókamaraispánként tevékenykedett.^[4]

Brodarics Mátyás második felesége a Zala vármegyei származású csébi Pogány Sára úrnő volt, csébi Pogány János lánya, csébi Pogány Imre és az Osl nemzetségbeli herbortyai Osl Borbála unokája. E házasság révén Mátyás és neje, majd két lánya, osztopáni Perneszy Andrásné polyanai Brodarics Katalin és osztopáni Perneszy Farkasné polyanai Brodarics Klára, jelentős zalai birtokállományt örököltek.

1522-től pécsi prépost.^[2] Ebben a tisztségében többször járt követségben I. Zsigmond lengyel királynál, 1525-ben pedig Rómában VII. Kelemen pápánál, akitől pénzbeli segedelmet kért a török ellen. Ezen utazásából 1525. szeptember 13-án Budára érkezett, 1526. március 11-én a király az ország kancellárjává nevezte ki. Ezen minőségben követte II. Lajost a mohácsi táborba. Brodarics megmenekült a mohácsi vészből és egy ideig Ferdinánd király pártján állt. Miután Szapolyai János ellen megkezdődött a háború, nem akarván abban részt venni, Lengyelországba ment, és a krakkói püspöknél, Tomicky Péternél tartózkodott.

Hogy mikor került onnan vissza, az bizonytalan; de 1535-ben Frangepán Ferenccel és Werbőczy Istvánnal együtt ő alkudozott Bécsben János király (Szapolyai János) részére fegyverszünetért. 1536 márciusában pécsi, 1537-ben váci püspök lett. Részt vett a váradi béke megkötését megelőző tárgyalásokon. 1539-ben Werbőczyvel Lengyelországban járt, hogy megkérje János király számára Zsigmond király leányát, Izabellát, akit aztán Perényi Péter és homonnai Drugeth István társaságában Budára és Székesfehérvárra elkísért. 1539. november 7-én halt meg Vácott.

Művei

• Leírta I. Zsigmond lengyel király számára a mohácsi csatát, mely művét legelőször Pyrser Mátyás adta ki Krakkóban 1527-ben: De conflictu Hungarorum cum Turcis ad Mohacz verissima historia címmel; azután Zsámboki János (Sambucus) Bonfini Decasaihoz adott toldalékába bevette (Basiliae, 1568; ennél jobb az 1581. frankfurti kiadás) és külön is megjelent ezen cím alatt: Stephani Broderici narratio de praelio quo ad Mohatzium anno 1526 Ludovicus Hungariae rex periit. Cum commentario Joh. Casp. Khunii. Argentorati, 1688 (magyarra fordította Letenyei János. Buda, 1795)
• Tomicius Péter krakkói püspökkel folytatott levelezése, amely a korabeli történelmet mutatja be, a varsói országos könyvtárban van
• Ábel Jenő (Adalékok 30 l.) egy levelét közli 1512-ből, melyben Janus Pannonius kódexéről tesz említést.
• Brodarics históriája a mohácsi vészről; ford., bev., jegyz. Szentpétery Imre; Lampel, Bp., 1903 (Magyar könyvtár)
• Brodarics históriája a mohácsi vészről; ford., jegyz. Szentpétery Imre, bev. Klaniczay Tibor; hasonmás kiad.; Zrínyi, Bp., 1976
• Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról; ford. Kardos Tibor, előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1983 (Gondolkodó magyarok)
• De conflictu Hungarorum cum Solymano Turcarum imperatore ad Mohach historia verissima / Oratio ad Adrianum VI. pontificem maximum; szerk. Kulcsár Péter, Csapodi Csaba; Akadémiai, Bp., 1985 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)
• Epistulae; szerk., bev., jegyz. Kasza Péter; Argumentum–MOL, Bp., 2012 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum)

Irodalom

• Brodarics István: Igaz történet a magyarok és szulejmán török császár mohácsi ütközetéről (De conflictu hungarorum cum Solymano turcarum imperatore ad Mohach historia verissima – Kulcsár Péter fordítása)
• Kasza Péter: Brodarics István tevékenysége irodalomtörténeti megközelítésben (Phd értekezés)

Jegyzetek

Források

• Reisz T. Csaba 2011: A Brodarics-levél: a Magyar Országos Levéltár 2010. évi új szerzeményéről. Turul 84/1, 1-2.
• Pálffy Géza 2011: Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Turul 84/1, 3-6.
• Kasza Péter 2011: Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz Szapolyai János királyhoz való csatlakozásáról. Turul 84/1, 7-20.
• Oborni Teréz 2011: Szapolyai (I.) János király diplomatája, Brodarics István. Turul 84/1, 21-27.
• Laczlavik György 2011: Brodarics István címereslevele. Turul 84/1, 28-30.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• A magyar irodalom története I. kötet (1600-ig) – Brodarics István INː szerk.: Sőtér István: A magyar irodalom története I–VI. Budapest: Akadémiai Kiadó (1962–1966) 

További információk

• Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról – hangoskönyv MEK
• Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról – letöltési lehetőség MEK
• Brodarics históriája a mohácsi vészről MEK
• Sörös Pongrác: Jerosini Brodarics István (1471–1539); Szent István Társulat, Bp., 1907 (A Szent-István-Társulat Tudományos és Irodalmi Osztályának felolvasó üléseiből)
• Kujáni Gábor: Adalékok a Brodarics-család és Brodarics István életéhez; Athenaeum Ny., Bp., 1913 (Történeti értekezések)
• Brodarics-emlékkönyv. Egy különleges pártváltás a mohácsi csata után. Brodarics István szerémi püspök búcsúlevele I. Ferdinánd királyhoz. 1527. március 18., Dévény; dokumentumvál., jegyz. Kasza Péter, Pálffy Géza; Magyar Országos Levéltár, Bp., 2011
• Kasza Péter: Egy korszakváltás szemtanúja. Brodarics István pályaképe; Kronosz–MTT, Pécs–Bp., 2015 (Sziluett)

Kapcsolódó szócikk

• A reneszánsz magyar irodalma

Előde: Sulyok György

Pécsi püspök 1536–1537

Utóda: Sulyok György

Előde: Országh János

Váci püspök 1537–1539

Utóda: Sbardelatti Ágoston