Budai Várnegyed

Nem tévesztendő össze a következővel: Óbudavár.

Budai Várnegyed
A Budavári Palota
Egyéb elnevezés: Vár
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	I. kerület
Irányítószám	1014
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól	0 km
Elhelyezkedése
Budai Várnegyed Pozíció Budapest I. kerülete térképén
é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″47.501666666667, 19.03333333333347.501667°N 19.033333°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 06″, k. h. 19° 02′ 00″47.501666666667, 19.03333333333347.501667°N 19.033333°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Várnegyed témájú médiaállományokat.

Budapest Duna-parti látképe
Világörökség
A Budavári Palota
Adatok
Ország	Magyarország
Világörökség-azonosító	400-001
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	II, IV
Felvétel éve	1987
A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Várnegyed témájú médiaállományokat.

A Budai Várnegyed (németül: Ofener Burgviertel) Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven, Buda városának ősi területe. 1987 óta az UNESCO világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel.^[1][2] A Duna felett 70, a tengerszint felett pedig 175 méter magasan fekvő Várhegy fennsíkja történelmileg jó stratégiai pozíciónak számított. IV. Béla magyar király építtette meg itt a tatárjárás után erődjét, Hunyadi Mátyás pedig királyságának fővárosát. A város egyik leglátogatottabb területe, ez különösen a jól megőrzött örökségeinek köszönheti. A területen az útdíj bevezetésével érték el a forgalom jelentős korlátozását. Úthálózatát a középkori régi színes polgári házakkal szegélyezett keskeny utcák jellemzik. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint 17–18. századbeli lakóházak és középületek találhatóak. A Budai Várnegyed három fő része: a Budavári Palota, a Szent György tér (együtt: Budai Palotanegyed néven is)^[3] és a történelmi lakónegyed.^[4] Bár a várnegyed kétszer is szinte teljesen megsemmisült (Buda visszafoglalásakor és a második világháborúban), a mai napig fennmaradt. A negyed Buda régi városközpontjából bontakozott ki, amely mára a Bécsi kaputól, egészen a Szent György térig húzódik.

Budapest egyik lakó- és turisztikai hotspotja, néhány népművészeti bolttal és művészeti galériával. Ebben a kerületben található a Budavári Palota, a Halászbástya, a Mátyás-templom, a Collegium Budapest a Buda régi városházában, a Országos Széchényi Könyvtár, valamint a Magyar Köztársaság elnökének palotája, a Sándor-Palota. A Budavári sikló összeköttetést biztosít a kerület és a Duna-part között.

Az elnevezésről

A kicsi vár (így nevezték) vagy röviden Várnegyed mellett a másik gyakori elnevezés egyszerűen Budai vár vagy – hivatalos névként is – Vár. E két utóbbit azonban nem árt egyértelműsíteni, hiszen szűkebb értelemben olykor csak a Budai Várnegyed déli felét alkotó Budavári Palotát értik rajta. Ugyanúgy, ahogy a Budai Várnegyed kifejezés alatt is olykor csak az északi részt, a történelmi lakónegyedet értik.

A harmadik Orbán-kormány 2014-ben határozatban rendelkezett a budai Várnegyed „védelme, megőrzése, méltó bemutatása” céljából a Nemzeti Hauszmann Terv előkészítéséről,^[5] ebben bevezette, majd 2018-ban kormányrendeletben^[3] meghatározta a Budai Palotanegyed megnevezésű területet, az abba tartozó ingatlanokkal, valamint az ott megvalósuló "kiemelten közérdekű" beruházásokkal érintett ingatlanok megnevezését és vagyonkezelési feladatait.^[6]

Fekvése, határai

A Várnegyed Budapest I. kerületében, a Várhegyen található. A városrész határa a várfal, ami teljesen körbeveszi.

Története

Bővebben: Buda (történelmi település) és Buda ostroma (egyértelműsítő lap)

1243-ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint „pesti Újhegyen”, a mai budai Várhegyen. 1246-ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés. 1255-ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már.

1279-ben IV. László a budai rektor segítségével kirekesztette Budáról a főpapságot. 6 év múlva a tatárok sikertelenül ostromolták a várat. 1289-ben Lodomér esztergomi érsek egyházi átokkal sújtotta a budai rektort, Walter ispánt és a budai polgárokat.

1302-ben Károly Róbert sikertelenül ostromoltatta Budát Csák nembeli Márk fia II. István Bakonyi ispánnal a III. Vencel-párti urakkal és a budai polgárokkal szemben. Ezután VIII. Bonifác pápa Vencelt és a budai polgárokat egyházi átokkal sújtja. Viszonzásul a budai polgárok (a történelemben egyedülálló módon) kiátkozzák a római pápát. 1304-ben III. Vencel elhagyta az országot. 1307-ben egy pápai rendelet Budát eretnek várossá nyilvánította. Ez év júniusában a Károly Róbert-párti polgárok átvették az uralmat a városban. 1311-ben Csák Máté hadai ostromolták sikertelenül a várat a Károly-párti polgársággal szemben. Az 1330-as években a Várhegy déli végén az Anjouk, Károly Róbert király és fiai, István herceg és Nagy Lajos király palotát kezdtek építeni.

1354-ben Nagy Lajos király Visegrádról Budára helyezte át udvartartását. A vár és a város fejlődése ezután folyamatos, egészen a török időkig. Zsigmond magyar király 1410 és 1430 között építtette meg a Friss-palotát.

Mátyás korában így írnak a várról:

„	Tanúsítják Zsigmond király pompaszeretetét az ő nagyszerű épületei, kivitt azok, melyeket 'Badán emelt. A királyi várban templomot is alapitott, melyet Szent Zsigmondnak szentelt, egyszersmind a hajdankorra emlékeztető palotát építette, körülvette fallal és portikusszerü oszlopcsarnokkal tette széppé és kellemessé. A vár közepe tájára egy tornyot alapozott, amely két udvarra tekint, a várudvart pedig elzárta két erős fallal, közötte mély árokkal. Sajnos, hogy a király meghalt, mielőtt müvét befejezhette volna.	”
– Antonio Bonfini, itáliai történetíró[7]

A palota az 1578-as és az 1686-os lőporrobbanás során pusztult el. A középkori palota, a trónterem, a királyi lakosztály, a csillagvizsgáló és a könyvtár építését Mátyás király fejezte be. A déli Nagyrondella is ekkor készült.

1525. május 11-én a városban néhány napos zavargás tört ki. Egy évvel később II. Lajos király a vár őrizetét Bornemissza János várnagyra bízta. 1526. szeptember 12-én a mohácsi csata után I. Szulejmán szultán bevonult Budára. 11 nappal később, miután a várat és a várost is felgyújtatta és kirabolta, Szulejmán hadaival elvonult. Október 31-én a mohácsi csatavesztés után a várat Szapolyai János erdélyi vajda szállta meg. 1527 júliusában I. Ferdinánd osztrák főherceg, magyar király kezére került. 1529. szeptember 3-án I. (Szapolyai) János király török katonai segítséggel visszafoglalta.

1530-ban Roggendorf gróf császári tábornok sikertelenül ostromolta a várat. János király az ostrom után Domenico da Bologna olasz mérnökkel javíttatja ki a megsérült falakat. 1541. augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A következő évben, 1542-ben a magyarok sikertelenül ostromolták a várat. 1566-ban újabb sikertelen visszafoglalási kísérlet^[forrás?].

1598-ban Pálffy Miklós, Schwarzenberg Adolf és Nadasdy Tamás sikertelenül ostromolták a várat. Russwurm Hermann Kristóf császári tábornagy sem tudta elfoglalni, sem 1602. október 2. – november 15. között, sem a következő évben, 1603-ban.

1684. július 10-én megkezdődött Károly lotaringiai herceg és Miksa Emánuel bajor választófejedelem által vezetett első ostrom a török ellen. Az ostromot 109 nap küzdelem után abbahagyták. 1686. június 24-én megkezdődött a vár Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel által vezetett második, sikeres ostroma. 1686. szeptember 2-án foglalták vissza Budát a szövetséges hadak a törököktől.

A várban szabadrablás folyt, tűzvész pusztított, a lakosságot nagy részét lemészárolták. A visszafoglalás után a falak helyreállítása azonnal megkezdődött. A területre leginkább németajkú lakosságot telepítettek be.

1849. május 4-től május 21-ig tartó ostrom után Görgei Artúr tábornok honvédseregei elfoglalták a várat a császári seregektől.

1749-ben kezdődött meg a palotaépület helyrehozatala, amire Mária Terézia akkori magyar királynő is áldását adta, de az építéshez szükséges pénzt a magyaroknak kellett előteremteni hozzá. Elkészülése után maga Mária Terézia ugyanakkor csak kétszer járt benne. Később a Nagyszombati Egyetemnek adott otthont, majd 1795-től nádori rezidenciaként szolgált tovább. A tavaszi hadjárat során megsérült, amit kijavítottak ugyan, de ekkor már érzékelték, hogy az épület nem elégséges méretű a császár és udvartartása fogadására.

A szabadságharc leverése után a császáriak megkezdték a romos vár kijavítását. Ennek során 1875 és 1882 között felépült a Várkert Bazár, lebontották a Vízi-rondellát és a hozzá csatlakozó falak Duna-parti szakaszát.

1885-ben Ybl Miklós kezdte megtervezni a palota bővítését, 1890-ben kezdődtek a munkálatok, amiknek tervezését Ybl egy évvel későbbi halála után Hauszmann Alajos vette át, az ekkori bővítés során számos korábbi korszakból származó épületet el vagy visszabontottak. Az átépítésekkel 1905-re készültek el, ekkor nyerte el először a palotaegyüttes a ma is ismert formáját.

1944–45-ben, a második világháború alatt a budai Várnak még egy súlyos ostromot kellett kiállnia. A kormányzati, közigazgatási funkciójú épületek miatt komoly célpontnak számított. 1946-ban kezdődött meg a vár és a polgárváros régészeti feltárása és helyreállítása. A második világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. A műemlék épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy éppen a Kádár-korszakra jellemző hiánygazdaság és a szűkös költségek behatárolt mozgástere miatt új, egyszerűbb homlokzati kialakítással építették vissza. (Ekkoriban építészeti szempontból számos esetben a dualizmus kori helyett a barokk és a klasszicista, összességében leginkább a középkori állapot szerinti helyreállításra törekedtek.) A foghíjtelkekre modern, vasbeton vázas épületek kerültek.^[8] A Várnegyedben a 2010-évektől visszaköltöző kormányzati központ szerepig a lakófunkción kívül elsősorban a turizmus és másodrészt a kulturális jelleg dominált.

Közlekedés

A Várnegyed területe a gépkocsiforgalom elől lezárt terület. Északról, a Széll Kálmán tértől a 16-os, a 16A, a 116-os és a 916-os busszal, vagy gyalog, nyugatról, az Attila út felől gyalog és liften, délről, a Tabántól gyalog, míg keletről a 16-os, 216-os és 916-os busszal valamint a siklóval és a Toldy, illetve az Egyetemi Katolikus Gimnázium, valamint a Halászbástya mellett gyalog lehet feljutni.

Látnivalók

A budai vár

• Budavári nagy rondella
• Budavári Palota
  • Budapesti Történeti Múzeum
  • István-torony
  • Magyar Nemzeti Galéria
  • Országos Széchényi Könyvtár
• Buzogánytorony
• Karakas pasa tornya
• Fehérvári rondella
• Szent György tér
  • Budavári sikló
  • Sándor-palota
  • Miniszterelnökség (volt Várszínház és Karmelita kolostor épületegyüttese)

Történelmi lakónegyed

• Barokk stílusú lakóházak
• Dísz tér
• Hadtörténeti Intézet és Múzeum
• Telefónia Múzeum
• Halászbástya
• Mária Magdolna-templom
• Szentháromság tér
  • Mátyás-templom
  • Régi budai városháza

• • Szentháromság-szobor
• Szent Miklós domonkos kolostor
• Arany Sas Patikamúzeum
• Bécsi kapu tér
  • Bécsi kapu
  • Budavári evangélikus templom
  • Magyar Országos Levéltár
• Sziklakórház
  1939-44-ig majd 1958-62-ig építették. Légoltalmi szükségkórháznak használták a második világháború alatt 1944 februárjától 1945 májusáig, majd 1956. október 25-től 1957 elejéig. Utána titkosították.^[9] A létesítmény 2008 márciusától látogatható és hadiorvoslási és polgári védelmi kiállítást láthatnak a látogatók a Sziklakórház eredeti berendezésével együtt. A látványosság nemzetközi szinten is páratlan.

Barlangok és pincék

A Budai Várnegyed alatt kiterjedt barlang- és pincerendszer húzódik meg, amelyet a második világháború alatt kórháznak és raktárnak használt a német és a magyar hadsereg. A Budavári labirintus egyik fő lejárata az Úri utcában található.

Galéria

• 
  A Mátyás-templom
• 
  A Mária Magdolna-romtemplom tornya
• 
  Szent István magyar király lovasszobra
• 
  A Sándor-palota
• 
  A Buzogánytorony, és a déli várfal
• 
  A Habsburg-kapu és a Turul
• 
  Buda egykori városháza
• 
  A Fortuna utca
• 
  Egyemeletes lakóház a várban
• 
  A Halászbástya
• 
  A Budavári sikló
• 
  A lovarda épülete
• 
  A Budavári Palota
• 
  A Szentháromság-szobor
• 
  A Mátyás-kút
• 
  Budavári evangélikus templom
• 
  Palota a Citadellából, 2023 március

Jegyzetek

További információk

• Várnegyed
• Információk az Unesco honlapján
• Információk a Fővárosi Önkormányzat honlapjáról^{[halott link]}
• Információk a műemlék épületekről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont adatbázisában
• Sziklakórház
• Előzetes a budai vár 1490-es állapotát bemutató 3D filmből
• Budavári séták. Házak, terek egykor és most; összeáll., szerk. Halász Csilla, fotó Kéri Gáspár, Kozics Júlia; 2. jav. kiad.; Látóhatár, Budapest, 2018
• Szentpály-Juhász Miklós–Zsiga Henrik: A Budavári Palotanegyed története; Várkapitányság Nonprofit Zrt., Budapest, 2021
• Sal Endre: Mestermű születik. 45 izgalmas történet a budai várból; Várkapitányság Nonprofit Zrt., Budapest, 2021
• A várnegyed ostroma. Buda, 1944–45; szerk. Mihályi Balázs, Tóth Gábor, Tulok Péter; Budavári Önkormányzat–Litea Könyvesbolt, Budapest, 2018 ISBN 9786150010755
• Mihályi Balázs: A Királyi Palota az ostromban és a Rákosi-korszakban – Rubicon, 2021/8.
• Titkos bunkerek - A magyarországi óvóhelyek története 1917-2022 (szerk.: Mihályi Balázs) – 2023, Budapest, Erdélyi Szalon, ISBN 9786156016874
• Séta a történelemben – Hogyan lett Budán várból királyi palota? pestbuda.hu, 2020. június 13.
• A Wikimédia Commons tartalmaz Budai Várnegyed témájú kategóriát.

Kapcsolódó szócikkek

• Ős-budavára