Burkina Faso világörökségi helyszínei

Burkina Faso területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi Listára, öt helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Loropeni romjai
2009
Kulturális (III)
Védett terület: 1,11 ha, puffer zóna: 278,4 ha, hivatkozás: 1225
Az ország déli részén, a ghánai, togoi és elefántcsontparti határ közelében elterülő világörökségi helyszínhez egy hat méter magas fallal körülvett erődített település maradványai tartoznak, amely fontos szerepet játszott a Szahara térségének aranykereskedelmében. Az épületkomplexum összesen tíz erődítményből áll, amelyek a kutatások eredményei szerint legalább ezer évesek. Az épületegyüttest feltételezhetően a kulango vagy a loro nép emelte, és egy megközelítőleg száz erődöt magába foglaló épületlánc részeként hasznot húzott a Szaharán át folyó észak déli irányú aranyszállításból, amely összekötötte a földközi-tengeri aranyvásárlókat a sivatagtól délre fekvő bányákkal. A terület valószínűleg az Atlanti-óceán térségével is szoros kapcsolatban állt. Loropéni feltételezhetően nagy befolyással bírt az aranykereskedelem 14. és 17. század közötti virágkorában. Eddig a területnek csak egy részén végeztek tervszerű feltárásokat, ezért az épületegyüttes történetéről csak részleges információink vannak. Feltételezhető, hogy az évszázadok alatt többször is elnéptelenedett, majd a 19. században végleg sorsára hagyták.
W Regionális Park
 Benin,  Burkina Faso és  Niger közös világörségi helyszíne
1996, kiterjesztés: 2017
Természeti (IX)(X)
Védett terület: 1 494 831 ha, puffer zóna: 1 101 221 ha, hivatkozás: 749
A nemzeti park, Nyugat-Afrika legnagyobb természetvédelmi területe a szavanna és az erdő közötti átmeneti régióban fekszik. Több ország osztozik rajta - Niger mellett Burkina Faso és Benin - de kezdetben csak a Nigerben fekvő 2200 négyzetkilométeres részét vették fel a világörökségi listára. A 2017-es ülésszakon kiterjesztették, így jelenleg a három ország közös világörökségi helyszíne. A park nevét a Niger folyó kanyargós, W alakú szakaszáról kapta. A folyó jobb partján szavannás, erdős területek és a szudáni-guineai zóna galériaerdői keverednek. A keveredés eredményeképpen élővilága sokszínű, számos növény- és állatfajjal. Eddig hozzávetőlegesen 70 emlősfajt és 350 madárfajt dokumentáltak. A lápos részek kiemelt fontosságú életterei az itt élő madaraknak. A madarak egy része időszakos költözés miatt nagy területet igényel és mivel a park összefügg több a szomszédos országokban védelem alá vont részeivel ez segíti ezen fajok túlélését. A park nagy testű emlőseiről is híres, megtalálható köztük a földimalac, a pávián, a bivaly, az Anubisz pávián, a gepárd, az elefánt, a víziló, a párduc, az oroszlán, a szervál, és a varacskos disznó. Az ismert növényfajok száma 454 ezek közül két orchideafaj csak Nigerben él. A Niger folyóba ömlik a Mékrou, ami egy mély szurdokot vágott a homokkőbe. Esős évszakban a folyó zuhatagok sorává válik, a száraz évszakban kiszárad és medrében vízililiomok nőnek.
Burkina Faso ősi vaskohászati helyszínei
2019
Kulturális (III)(IV)(VI)
Védett terület: 122,3 ha, puffer zóna: 797,5 ha, hivatkozás: 1602
A helyszín öt különböző részből áll, amelyek elszórtan helyezkednek el az ország különböző tartományaiban. Hozzá tartozik tizenöt, napon száríott agyagból készült kemence, számos a kemencékhez kapcsolódó építmény, valamint bányák és települések maradványai. Douroula lelőhelye, ami az i. e. 8. századra datálható a vasfeldolgozás fejlődésének eddig ismert legkorábbi bizonyítéka Burkina Fasóban. A másik négy helyszínen (Tivéga, Yamane, Kindibo és Békuy) nyomon követhető a vasfeldolgozás terjedése és az, ahogy az i. sz. 10. századtól fokozatosan egyre fontosabbá válik a mindennapi életben. Bár napjainkban a vas kinyerése a vasércből már nem a falvakban történik a helyi kovácsok ma is fontos szerepet játszanak a lakosok életében. Legfontosabb feladatuk a helyiek szerszámokkal való ellátása, és fontos szerepet játszanak a vallási szertartásokban is,

Elhelyezkedésük

Burkina Faso világörökségi helyszínei (Burkina Faso)
Loropeni romjai
Loropeni romjai
Vaskohászat
Vaskohászat
Pozíció Burkina Faso térképén


Javasolt helyszínek

Megnevezés Kép Típus Kritérium Év Link
Bourzanga nekropoliszai Kulturális III, VI 1996 56
Tiébélé királyi udvara Kulturális III, VI 2012 5653
Vízilovak tava bioszféra rezervátum Természeti IX, X 2012 5655
A Száhel-övezet burkinai sziklavésetei Pohé-Mengao, Arbinda és Markoye Kulturális II, III 2012 5657
Bobo-Dioulasso történelmi központja Kulturális III, IV 2012 5658

Források

  • Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8 
  • UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2 
  • Burkina Faso az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
  • Burkina Faso javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
Sablon:Burkina Faso világörökségi helyszínei
  • m
  • v
  • sz
Burkina Faso világörökségi helyszínei
Kulturális
Loropeni romjai · Burkina Faso ősi vaskohászati helyszínei
Burkina Faso
Természeti
Javasolt
Bourzanga nekropoliszai  · Tiébélé királyi udvara · Vízilovak tava bioszféra rezervátum  · A Száhel-övezet burkinai sziklavésetei Pohé-Mengao, Arbinda és Markoye · Bobo-Dioulasso történelmi központja
Sablon:Világörökségi helyszínek országok szerint
  • m
  • v
  • sz
Világörökségi helyszínek országok szerint
Európa és Észak-Amerika
Arab országok
Ázsia és a
Csendes-óceán térsége
Afrika
Latin-Amerika és
a Karib-térség
  • Világörökség Világörökségportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap