Ghána világörökségi helyszínei

Bővebben: Világörökség

Ghána területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, hat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

	Erődítmények és kastélyok, Volta, Accra, középső és nyugati régiók
	1979
	Kulturális (VI)
	Hivatkozás: 34
	A Ghána partjainál épült kereskedelmi állomások Keta és Begin között helyezkednek el. Az 500 kilométeres partszakasz mentén álló épületek a térség gyarmati múltjának tanúi. Az erődítmények, paloták és kereskedelmi központok 1482 és 1786 között épültek, a legkorábbi erődöt, a Sao Jorge da Minét a portugálok emelték, hogy segítségével távol tartsák európai vetélytársaikat. 1505-ben megindult az Amerika felé irányuló rabszolga-kereskedelem, így megjelentek a más országból származó kereskedők és kalandorok is. Később az építkezések menete felgyorsult, és a 16., valamint a 18. század között számos új erődöt és kereskedőházat emeltek. Jelentős központ volt Accra városa, amit a 16. század végén alapítottak. A partszakasz stratégiailag fontos helyen terül el, ezért több alkalommal került portugál, spanyol, dán, svéd, holland, német és brit fennhatóság alá. Befolyását egészen a rabszolga-kereskedelem 1807-es betiltásáig megőrizte. Az erődök közül legjobb állapotban az 1630 után csaknem kizárólag a rabszolgák fogva tartására szolgáló Sao Jorge és a Cape Coast Castle maradtak fenn.

	Az asantik hagyományos építményei
	1980
	Kulturális (V)
	Hivatkozás: 35
	Az építmények a 18. században fénykorát élő asanti civilizáció utolsó maradványai. Az akan népcsoporthoz tartozó ansantik a 18. század elejétől fokozatosan meghódították szomszédaik területeit, és egy bonyolult politikai rendszerrel rendelkező regionális nagyhatalommá váltak. Az arany- és rabszolga kereskedelemből meggazdagodott asantik elkeseredett ellenállást fejtettek ki a brit gyarmati erőkkel szemben és csak 1900 körül hódoltak be. Fővárosukat, Kumasit nagyrészt lerombolták, a szertartási helyeket, a lakónegyedeket elpusztították, és felégették a királyi mauzóleumot. Csak kevés hagyományos lakóház és templom maradt fenn, ezeknek nagy része is száz évnél fiatalabb. A házak építéséhez agyagot, vályogot, bambuszt, fát és vasat használtak fel. Az építmények vázát fából készítették, a fákat bambusszal erősítették egymáshoz, a tetőt pedig szalmával fedték le. A fő homlokzaton párkányokat és korlátokat alakítottak ki. A házak díszítése főleg geometrikus mintákból, virág- és állatmotívumokból áll.

Elhelyezkedésük

Volta

Az asantik építményei

Források

• Ghána az UNESCO világörökség oldalán (angolul)
• Ghána javaslati listája az UNESCO honlapján (angolul)
• Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8 
• UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2