Capitolinus

Ez a szócikk a római dombról szól. Hasonló címmel lásd még: Capitolium (egyértelműsítő lap).

Róma történelmi központja
Világörökség
Capitolium
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Capitolinus Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 36″, k. h. 12° 28′ 59″41.893333333333, 12.48305555555641.893333°N 12.483056°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 36″, k. h. 12° 28′ 59″41.893333333333, 12.48305555555641.893333°N 12.483056°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Capitolinus témájú médiaállományokat.

A Capitolinus (olaszul: Campidoglio) Róma hét dombjának egyike. Az ókori Róma leginkább tisztelt magaslata volt, szentélyek, templomok álltak rajta,^[1] később a város közigazgatási székhelye lett.^[2] Eredetileg három kiemelkedése volt, az Arx, a Tarpeius és a Capitolium, de a közöttük lévő mélyedéseket az évszázadok alatt teljesen feltöltötték.^[1] Idővel az egyik csúcs, a Capitolium neve áthúzódott az egész dombra. Ebből alakult ki olasz neve. Az antik emlékekből mára csak kevés maradt, a terület mai formáját a Michelangelo Buonarroti által tervezett épületek és az ezek építésekor végzett tereprendezés határozza meg.

Ókor

A domb nagyjából ötven méter magas, az egyik legmagasabb halom a városban,^[3] területét tekintve viszont a legkisebb a hét domb közül.^[4] A Forum Romanum és a Campus Martius között fekszik.^[5] Az ókorban Capitolinus néven ismerték. A rómaiak úgy gondolták, hogy a domb Jupiter otthona. A Capitolium két magaslata között terült el az úgynevezett Asylum, vagyis a menedék, amelyet Romulusz ajándékozott letelepedésre a népnek.^[3]

Az egyik kiemelkedésen a Iuppiter Optimus Maximus (Legnagyobb és Legjóságosabb Jupiter) templom állt, ennek romjai jelenleg is láthatók. A templom görögös jellegű volt, méretei – szélessége 50 méter, hossza 70 méter – megközelítették a Pantheonét. A templomnak három hajója volt, a középsőben Jupiter, a két szélsőben Iuno és Minerva szobra kapott helyet. Megépítésére Lucius Tarquinius Priscus római király tett fogadalmat a szabinok elleni háborúban. Az első épületet Marcus Horatius Pulvillus konzul szentelte fel i. e. 509-ben. A középkorban a szentély nagy része elpusztult, szobrait, kincseit széthordták.^[2]

A másik magaslaton, az Arxon az Ara Capitolina, vagyis a Capitoliumi oltár állt. A dombon az antik időkben vár is állt. I. e. 386-ban csak ez a fellegvár maradt a rómaiak kezén, amikor Brennus gall hadvezér elfoglalta a várost. A védők a hosszú ostrom alatt éheztek, de mégsem ették meg a Junónak szentelt ludakat. Az állatok ezt azzal „viszonozták”, hogy hangos gágogással ébresztették fel az alvó védőket, amikor a gall katonák egy éjszaka felmásztak a sziklákon. A háború után a rómaiak szentélyt emeltek a dombon az istennőnek. A templom neve Juno Moneta (Figyelmeztető Juno) lett, ami a ludak egykori segítségére emlékeztetett. Mellette pénzverde működött, innen ered a pénz elnevezése (moneta, money) több nyelvben is. Ezekből az épületekből mára semmi nem maradt.^[6]

A Junó-szentély fontos szerepet töltött be az antik Rómában. A régészek úgy gondolják, hogy nyitott tetejű templom volt, ahol az augurok figyelték a madarak röptét, hogy megjósolják a város által tervezett lépések kimenetelét. Ide kellett feljönniük először a 14. évüket betöltő fiúknak, amikor felöltötték a toga virilist, vagyis a felnőtté válásukat jelző ruhadarabot. A két kiemelkedés közötti nyergen (Asylum) i. e. 190-ben templomot építettek Veiovis tiszteletére, ennek romjait jól megőrizte a később ide épített állami levéltár.^[4]

Az ókorra emlékeztet a Tarpeii-szikla. Legendája szerint a szabinok elleni háborúban Spurius Tarpeius védte a dombot. A támadók megvesztegették a lányát, hogy sikerüljön feljutniuk a sziklára. Azt ígérték, hogy neki adják, amit a bal karjukon hordanak. A lány azt hitte, hogy ékszereket kap majd, de az árulás után a szabinok agyonverték őt a bal kezükkel tartott pajzsukkal. A szikláról, amelyről később az árulókat lelökték, Titus Livius is írt.^[2]

Középkor

A keresztény Rómában természetesen elvesztette vallási fontosságát a terület, inkább egyfajta városi közigazgatási központként működött. A Capitoliumon koncolta fel a csőcselék Cola di Rienzót, aki népvezérként próbálta elérni, hogy Róma irányításával egyesüljenek az itáliai városok.^[7]

Reneszánsz

A 16. században Michelangelo tervei alapján alakították át a területet, amely ma is őrzi az általa megálmodott térszerkezetet. Mai központja egy reneszánsz tér, a Piazza del Campidoglio, ahova díszlépcső vezet fel a Piazza Venezia felől. A megbízást a tér kialakítására III. Ince pápa adta, aki úgy tervezte, hogy ott fogadja majd V. Károly német-római császárt, 1536-ban. A teret végül csak a 17. században fejezték be.^[8]

A tér közepén Marcus Aurelius aranyozott bronzszobra áll. A Piazza del Campidoglio három oldalán a Michelangeló által tervezett, illetve felújított paloták vannak, amelyek közül kettőben ma múzeumok működnek. A létesítményeket föld alatti folyosó köt össze.^[1][5]

Nevezetességek

• Tabularium – Az ókori állami levéltárnak mára csak a romjai maradtak meg.^[9] A Forum felőli 71 méter hosszú homlokzatán nyílt árkádos, a pilléreken dór féloszlopokkal ékesített folyosó vonult végig a Capitolium és az Arx között.

• Cordonata – A Piazza del Campidoglióra vezető díszlépcső. Az alját két egyiptomi gránitoroszlán, a tetejét – a lépcsők két oldalán – Kasztor és Pollux nagyméretű márványszobra díszíti. Az isteni testvérpár egy-egy ló mellett áll.^[8]
• Marcus Aurelius lovas szobra – A téren álló szobor talapzatát Michelangelo tervezte. A szobor eredetije, amely az i. e. 2. századból származik, a világ legrégebbi lovasszobra.^[8] A ló lába alatt eredetileg egy legyőzött barbár vezér alakja kapott helyet. Az alkotás sokáig a Lateráni Szent János Bazilika előtt állt, majd Michelangelo hozatta a Capitoliumra. Az eredeti szobor a Palazzo Nuovo múzeumban van.^[2]
• Palazzo Senatorio – A palota Michelangelo tervei alapján készült, helyén Róma 12. századi városháza állt, a funkciója ma ugyanez. Végső külsejét Giacomo Della Porta és Girolamo Rainaldi adta meg.^[9] Alatta egy fülkében a győzedelmes Róma istennő szobrát helyezték el, amely kezében gömböt tart, jelezve, hogy Róma uralja a világot. A lépcsősor két oldalán a Nílust és a Tiberist jelképező szobrot helyeztek el.^[8]
• Palazzo dei Conservatori – A tér másik két palotájához hasonlóan Michelangelo munkája, a mester halála után Rainaldi fejezte be.^[8] Az épületben, amely a Capitolium Múzeum (Museo Capitolino) része, páratlan szépségű freskók, díszvakolatok találhatók. Itt őrzik mások mellett Romulus és Remus, valamint a farkas híres szobrát. Itt található a capitoliumi éremgyűjtemény is.^[5] Az udvaron állították ki I. Constantinus római császár hatalmas szobrának töredékeit, a lépcsőházban pedig Marcus Aurelius római császár életét bemutató domborművek vannak.^[2]
• Santa Maria in Aracoeli – A templom a Capitoliumi oltár helyén épült. A legenda szerint a tiburi Sybilla megjósolta Augustusnak, hogy egy szűz isteni gyermeke megdönti a régi istenek oltárait, és új világot teremt. A császár a jóslat helyén oltárt emelt az eljövendő új istennek. Innen ered a templom neve: az ég oltára (ara coeli). Az első keresztény templomot bizánci szerzetesek építették itt a 6. században.^[10]
• Palazzo Nuovo – A tér másik két palotájához hasonlóan Michelangelo munkája, a mester halála után Rainaldi fejezte be.^[8] Szintén a Capitolium Múzeum kiállításainak ad helyet: szobrok, mozaikok, római használati tárgyak vannak benne. Híres darabja a Haldokló Gall, valamint a Capitoliumi Vénusz.^[5]
• Piazza del Campidoglio – A terület mai központja a reneszánsz Piazza del Campidoglio, ahova díszlépcső vezet fel a Piazza Venezia felől. Michelangelo tervezte III. Ince pápa megbízásából. A közepén áll Marcus Aurelius lovasszobra.
• Tarpeii-szikla – A szikla, ahonnan a rómaiak levetették az árulókat.
• Jupiter temploma – Ma már csak a romjai láthatók az egykor lenyűgöző méretű templomnak. Alapfalait 1865-ben, illetőleg 1876-ban találták meg a Caffarelli-család palotája és kertje helyén.
• Római lakóház – Egy régi római bérház jó állapotban fennmaradt maradványai.

Galéria

• 
  Piazza del Campidoglio
• 
  Marcus Aurelius szobra
• 
  Palazzo Nuovo
• 
  Santa Maria in Aracoeli
• 
  Tarpeii-szikla
• 
  Tabularium
• 
  Cordonata

Érdekesség

• Az évszázadok alatt homályba merült, hogy a két kiemelkedés közül melyik volt az Arx, és melyik a Capitolium. A történészek csak annyit tudtak, hogy a Capitoliumon állt Jupiter hatalmas temploma. A rejtélyt Rodolfo Lanciani római régész oldotta meg, amikor rábukkant a templom alapjaira a Palazzo Conservatori és a Palazzo Caffarelli közötti kert alatt.^[4]

Jegyzetek