Circus Maximus

Róma történelmi központja
Világörökség
A Circus Maximus versenypályája
Adatok
Ország	Olaszország
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, III, IV, VI
Felvétel éve	1980
Elhelyezkedése
Circus Maximus Pozíció Róma belvárosa térképén
é. sz. 41° 53′ 09″, k. h. 12° 29′ 08″41.8859, 12.485741.885900°N 12.485700°EKoordináták: é. sz. 41° 53′ 09″, k. h. 12° 29′ 08″41.8859, 12.485741.885900°N 12.485700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Circus Maximus témájú médiaállományokat.

A Circus Maximus az ókori Róma egyik arénája, szórakoztatásra használt hely volt. Az Aventinus és a Palatinus dombok közti völgyben helyezkedik el, a Via del Circo Massimo nevű úton.

Az i. e. 4. századtól i. sz. 549-ig folyamatosan tartottak itt játékokat, versenyeket.

Története

Először Róma etruszk királyai használták nyilvános játékokra és a nép szórakoztatására. A legelső itt megrendezett játékok, az ún. római játékok (Ludi Romani) Róma első etruszk uralkodójának, Tarquinius Priscusnak köszönhetők. Később az i. e. 2. században a Circus adott otthont a görögök hatására bevezetett játékoknak és fesztiváloknak.

A római polgárok egyre növekvő igényeit kielégítendő Julius Caesar kiterjesztette a Circust Kr. e. 50-ben, ezzel a Circus Maximus 600 méter hosszú és 225 méter széles, 150 000 ülőhellyel. Befogadóképességét az állóhelyekkel együtt a különböző írásokban 250 000-300 000-re becsülik.

81-ben a szenátus diadalívet emeltetett Titus tiszteletére a Circus keleti végébe. Domitianus császár összeköttette a Palatinuson lévő palotáját a Circusszal, hogy könnyebben eljuthasson az ott folyó játékokra. Traianus később további 500 ülőhellyel bővítette.

Az Augustus által emelt egyiptomi obeliszket V. Szixtusz pápa a Piazza del Popolóra helyeztette át. II. Constantinus 4. században emelt obeliszkje pedig a Piazza di San Giovanni di Lateranót ékesíti.

A feltárások a 19. században kezdődtek részleges helyreállítással, de a cirkusz teljes feltárására a mai napig nem került sor.

Rendezvények a Circus Maximusban

A lelátókon a nézők megtekinthették a lovas- illetve kocsiversenyeket, az atléták küzdelmeit és a nem elhanyagolható technikával kivitelezett, előre megrendezett tengeri csatákat, és az állatok viadalát is. Fogadásokat kötöttek, szórakoztak, tomboltak a verseny közepette.

Az aréna közepén egy ún. spina, azaz válaszfal osztotta két részre a porondot, amelyen hét tojásalakú tárgy volt. Ezzel mérték a megtett fordulókat. Később bronzdelfinek szolgáltak a mérésre.

Az aréna romjai

A Circus Maximusból mára nagyon kevés maradt fenn, szinte csupán a fűvel benőtt versenypálya. Néhány kapu megmaradt, de az ülőhelyek nagy része eltűnt, valószínűleg későbbi építkezések során építőanyagként használták fel.

A Circus még ma is szórakoztatja Rómát, a város közepén elhelyezkedő hatalmas, zöld arénában ma is rendeznek koncerteket. A 2005. július 2-án szervezett Live 8 koncert római színhelyéül is szolgált.

A Circus Maximus Róma első és legnagyobb arénája volt, de csak egy az Urbs számos circusa közül. Róma további jelentős cirkuszai a Circus Flaminius és a Maxentius Circus.

Források

• Olivia Ercoli–Ros Belford–Roberta Mitchell: Róma (Útitárs Könyvek, Panemex Kft. és Grafo Kft, Budapest, 2000) ISBN 963-9090-36-0

További információk

• A RomaSPQR honlapján (olaszul)
• A Romasegreta honlapján (olaszul) Archiválva 2007. március 22-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Comune di Roma lapján (angolul)