Cerkófmajomformák

Cerkófmajomformák
Fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis)
Fejdíszes cerkóf (Cercopithecus mitis)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Rend: Főemlősök (Primates)
Alrend: Orrtükör nélküliek (Haplorrhini)
Alrendág: Majomalkatúak (Simiiformes)
Részalrend: Keskenyorrú majmok (Catarrhini)
Család: Cerkóffélék (Cercopithecidae)
Alcsalád: Cercopithecinae
Gray, 1821
Nemek
  • Allenopithecus
  • Cercocebus
  • Cercopithecus
  • Chlorocebus
  • Erythrocebus
  • Lophocebus
  • Macaca
  • Mandrillus
  • Miopithecus
  • Papio
  • Rungwecebus
  • Theropithecus
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Cerkófmajomformák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Cerkófmajomformák témájú kategóriát.

Szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops)
Wolf-cerkóf (Cercopithecus wolfi)
Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus)
Japán makákó nőstény a kölykével (Macaca fuscata)
Oroszlánfejű makákó (Macaca silenus)
Galléros pávián hím (Papio hamadryas)
Dzseládapávián hím (Theropithecus gelada)
Mandrill (Mandrillus sphinx)

A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád. A legtöbb fajuk Afrikában él. Pofájuk általában megnyúlt, pofazacskójuk van.

2 nemzetség, 12 nem és 74 faj tartozik az alcsaládhoz. A két nemzetség fejlődési vonala mintegy 10 millió éve ágazott el.

Rendszerezés

Cercopithecini

A Cercopithecini (cerkófmajmok) végtagjai hosszúak, a földön négykézláb közlekednek. A nemzetségbe az alábbi 6 nem és 37 faj tartozik:

  • Allenopithecus (Lang, 1923) – 1 faj
  • Miopithecus (Saint-Hilaire, 1862) – 2 faj
    • törpecerkóf (Miopithecus ogouensis)
    • gaboni törpecerkóf (Miopithecus talapoin)
  • Erythrocebus (Trouessart, 1897) – 3 faj
    • huszármajom (Erythrocebus patas)
    • Erythrocebus poliophaeus
    • Erythrocebus baumstarki
  • Chlorocebus (Gray, 1870) – 7 faj
    • kis cerkóf (Chlorocebus dryas), korábban (Cercopithecus dryas)
    • szavannacerkóf (Chlorocebus aethiops), korábban (Cercopithecus aethiops)
    • Malbrouck-szavannacerkóf (Chlorocebus cynosuros)
    • Bale-hegységi szavannacerkóf (Chlorocebus djamdjamensis)
    • déli szavannacerkóf (Chlorocebus pygerythrus)
    • sárgahasú szavannacerkóf (Chlorocebus sabaeus)
    • Tantalus-szavannacerkóf (Chlorocebus tantalus)

Papionini

A Papionini (páviánok, makákók, mangábék és mandrillok) Afrika és Ázsia füves nyílt területein élnek. Mellső végtagjai rövidebbek a hátsóknál. Nemi dimorfizmusuk erőteljes, például a hímeknek bundás a nyakszőrzete és a szemfoguk igen nagy. A nemzetségbe a következő 7 nem és 38 faj tartozik:

  • Macaca (Lacépède, 1799) – 24 faj
  • Macaca sylvanus csoport – 1 faj
  • Macaca sinica csoport – 6 faj
    • Parókás makákó (Macaca radiata)
    • Ceyloni makákó (Macaca sinica)
    • Asszami bunder (Macaca assamensis)
    • Tibeti makákó (Macaca thibetana)
    • Arunachal makákó (Macaca munzala) - 2005-ben felfedezett faj
    • fehérarcú makákó (Macaca leucogenys) - 2015-ben felfedezett faj
  • Lophocebus (Palmer, 1903) – 6 faj
    • galléros mangábé (Lophocebus albigena) más néven (Cercocebus albigena)
    • ugandai mangábé (Lophocebus ugandae) - a galléros mangábéról leválasztott faj
    • Johnston-mangábé (Lophocebus johnstoni) - a galléros mangábéról leválasztott faj
    • Osman Hill-mangábé (Lophocebus osmani) - a galléros mangábéról leválasztott faj
    • üstökös mangábé (Lophocebus aterrimus)
    • Opdenbosch-mangábé (Lophocebus opdenboschi) - az üstökös mangábéról leválasztott faj
  • Rungwecebus (Jones, Ehardt, 2005) – 1 faj
  • Theropithecus (Saint-Hilaire, 1843 – 1 faj
  • Cercocebus (Saint-Hilaire, 1812) – 7 faj
  • Mandrillus (Ritgen, 1824) – 2 faj
    • drill (Mandrillus leucophaeus)
    • mandrill (Mandrillus sphinx)

További információk

  • ITIS szerinti rendszerbesorolása
  • Ökológia
  • R. Dawkins: Az Ős meséje
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap