Citrusformák

Citrusformák
Kalamondin (× Citrofortunella microcarpa)
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Csoport: Rosids Csoport: Eurosids II Rend: Szappanfavirágúak (Sapindales) Család: Rutafélék (Rutaceae) Alcsalád: Citrusformák (Aurantioideae)
Szinonimák
Citroideae
Nemzetségcsoportok
Citreae Clauseneae
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Citrusformák témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Citrusformák témájú médiaállományokat és Citrusformák témájú kategóriát.

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.

A citrusformák vagy citrusfélék (Citroideae) az APG III osztályozása szerint a valódi kétszikűek rosids kládjában a eurosid II csoportjába sorolt szappanfavirágúak (Sapindales) rendjébe sorolt rutafélék (Rutaceae) családjának egyik alcsaládja.

Rendszerezésük

A két nemzetségcsoportba mintegy 18–20 nemzetséget vonnak össze; ezek pontos száma az alcsaládon belül általános hibridizálódás miatt nehezen adható meg.

1. Citreae nemzetségcsoport:

• Citropsis
• Citrus – citrus
• Fortunella – kumkvat
• Limonia
• Microcitrus
• Poncirus
• Triphasia

Hibrid nemzetség:

• Citrofortunella

2. Clauseneae nemzetségcsoport:

• Aegle
• Atalantia
• Bergera
• Clausena
• Glycosmis
• Merrillia
• Micromelum
• Murraya
• Severinia
• Swinglea

Származásuk, elterjedésük

A fajok többsége Kelet-, illetve Dél-Ázsiában fejlődött ki, de napjainkra szinte minden trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú területen, az északi és a déli szélesség 40°-a között termesztik őket.

Megjelenésük, felépítésük

6–15 m magasra növő fák vagy cserjék:

• narancs és mandarin max. 8 m
• citrom max. 6 m
• pomeló 15 m

Évi 2-4 növekedési időszakukból a Szubtrópusokon termést általában csak az elsőből érlelnek.

Leveleik bőrneműek. Több faj leveleinek tövében ágtövisek nőnek.

3-5 szirmú, hímnős, fehér virágaik egyesével állnak vagy maximum 8-10 virágot tartalmaznak virágzatonként.

Termésük hártyás falakkal osztott, különleges bogyó (hesperídium). Alakja, mérete, héjának vastagsága (mandarin 2–3 mm, pomeló 1,5–4 cm), a héj és a hús színe az egyes fajokon belül is változó. Mérete:

• pomeló, grépfrút, keserű citrom > 10 cm
• többi < 10 cm

Életmódjuk, termőhelyük

Örökzöldek. Virágaikat rovarok porozzák be. Magvaik 2–3 hét alatt csíráznak ki.

Csak szubtrópusi (vagy trópusi montán) éghajlaton növő fajok:

• narancs
• mandarin
• citrom
• grépfrút
• kumkvat
• keserű citrom

Trópusi klímát igényel:

• pomeló
• savanyú citrom
• édes citrom
• hosszú tövisű narancs
• Jambhiri-citrom

Mindegyik faj fényigényes.

Hőigény:

• T_min = 9–12 °C
• T_opt = 23–24 °C
• T_max = 37–39 °C
• a rügyképződéshez 14–16 °C
• a termés kötéséhez 16–18 °C az optimális

Mérsékelten fagytűrők (-2 °C), de egyesek (pl. Poncirus trifoliata) még -15, -20 °C-ot is elviselhetnek. A 0 °C nyugalmi állapotot idéz elő.

Csapadékigényük minimum 1200 mm, az optimum 2000 mm. A virágzás idején vagy utána következő szárazság csökkenti a termés mennyiségét.

Páratartalom igényük minimum 40%, optimálisan 70-75%.

A vízáteresztő, mélyrétegű, levegős talajt kedvelik; pH 5,5–7. Sótűrésük nem túl jó.

Felhasználásuk

A legfontosabb déligyümölcsök. Legismertebb fajaik: Fontosabb citrusfélék:

• narancs (Citrus sinensis)
• keserű narancs Sevilla-narancs (Citrus x aurantium)
• papeda vadnarancs, hosszú tövisű narancs (Citrus hystrix)
• mandarin (Citrus reticulata, Citrus deliciosa)
• citrom (Citrus limon)
• savanyú citrom trópusi citrom, zöld citrom, lime (Citrus aurantiifolia)
• limetta édes citrom, (Citrus limetta, Citrus limettioides)
• citronád cedrát citrom, keserű citrom, (Citrus medica)
• Jambhiri-citrom ráncos héjú citrom, (Citrus jambhiri)
• pomelo óriás narancs, óriás citrancs, (Citrus maxima, Citrus grandis)
• grépfrút citrancs, (Citrus x paradisi)
• juzu (Citrus junos)
• Kalamondin (Citrofortunella microcarpa)
• háromlevelű narancs (Poncirus trifoliata)
• Japán kumkvat (Fortunella japanica) [Thunb.] Swingle) termései gömbölyűk, 2–3 cm-esek, a terméshús 4-7 gerezdre tagolódik.
• Hongkongi nagy vadkumkvat (Fortunella hindsii) Swingle gömbölyded, legfeljebb 2 cm-es termései 3-4 gerezdűek.
• Kumkvat (Fortunella X crassifolia) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.
• Nagy kumkvat (Fortunella crassifolia Swingle) termése akár a 4,5 cm nagyságú és gerezdjeinek száma 7 is lehet.
• Törpe kumkvat (Fortunella hindsii) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.
• Törpemandarin (Fortunella margarita) trópusi és szubtrópusi éghajlatú területeken jellemző.

Éves termelésük

Világszerte mintegy 7,6 millió hektáron évi 105 millió tonna citrusfélét termelnek. Ebből mintegy 11 millió tonna friss gyümölcsöt és 5 millió tonna sűrítményt exportálnak.

A legnagyobb termelők: Brazília, USA, Kína, Mexikó, Spanyolország. Európában még Olaszország és Görögország számít jelentős termelőnek.

Fajonként:

• Narancs: 60 millió t, 17 t/ha — Brazília, USA, Mexikó; exportőrök: Spanyolország, USA, Görögország, Marokkó
• Mandarin: 23 millió t, 12 t/ha — Kína, Spanyolország, Brazília; exportőrök: Spanyolország, Kína, Marokkó, Törökország
• Citrom és savanyú citrom: 13 millió t, 16 t/ha — Mexikó, India, Argentína; exportőrök: Spanyolország, Argentína
• grépfrút és pomelo: 4 millió t, 14 t/ha — USA (60%-ot), Dél-Afrika, Kína ; exportőrök: USA, Dél-Afrika, Izrael

Fő felhasználási területeik

• Friss gyümölcsként: narancs, mandarin, pomelo, grépfrút
• konzervként: mandarin
• üdítőként: narancs, keserű narancs, citrom, savanyú citrom, grépfrút
• lekvárként: narancs, keserű narancs
• édességnek: narancs, citrom, keserű citrom, kumkvat
• likőrnek: keserű narancs (curaçao, cointreau)
• fűszernek: savanyú citrom, hosszú tövisű narancs
• mézadó: narancs
• alanynak: Jambhiri-citrom, keserű narancs, Poncirus trifoliata
• dísznövényként
• kozmetikai célokra a termés, mag, virág, levélből nyert illóolajokat hasznosítják. A citrusfélék a világ legfontosabb illóolaj-forrásai:
  • bergamott olaj
  • Neroli-olaj (keserű narancsból)
• gyógyászatban (csonterősítő, étvágygerjesztő, vérnyomás-szabályozó, szájpenész elleni készítményekhez)
• a gyümölcsök héjából pektint állítanak elő (2,5–5,5% van bennük)
• a feldolgozásnál visszamaradt részekből takarmány lesz

A gyümölcsökben előforduló, hasznos anyagok:

• szárazanyag 8–12%, maximum 13 Bx°;
• szénhidrátok:
  • cukor 2–8%,
  • keményítő, cellulóz alig;
• savak: 1–7% (citrom), zömében citrom- és almasav;
• fehérje, zsír alig
• vitaminok: C 30-70-(100) mg/100g; A vitamin provitaminjai
• ásványi anyagok: igen kevés Na és Fe
• bioaktív anyagok:
  • glikozidok
  • flavonoidok (hesperidin, naringin)
  • alkaloidok (sztahidrin)
  • keserűanyagok, főleg a grépfrútban (limonin, izolimonin)
  • pektin (a gyümölcshéjban) 2,5–5,5%

Források

• Citrusfélék áttekintése^{[halott link]}
• Vad és Déli gyümölcsök
• Hogyan termesszünk otthon ehető citrusféléket?

További információk

• Mandarin, klementin, satsuma és egyéb citrusfélék
• What is Citrus? Taxonomic implications from a study of cp-DNA evolution in the tribe Citreae (Rutaceae subfamily Aurantioideae). Organisms Diversity & Evolution. (Hozzáférés: 2014. március 22.) A Citreae nemzetségcsoportról.