Cotonou

Cotonou
Cotonou címere
Közigazgatás
Ország	Benin
Megye	Littoral
Polgármester	Isidore Gnonlonfoun
Testvérvárosok	Lista Tajpej (1967–) Lagos Atlanta Zsolna Créteil (1986–) Rosny-sous-Bois Ningpo (2012–) Genf (2018–) Abidjan (2012–)
Népesség
Teljes népesség	679 012 fő (2013)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	51 m
Terület	79 km²
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 6° 22′, k. h. 2° 25′6.3666666666667, 2.41666666666676.366667°N 2.416667°EKoordináták: é. sz. 6° 22′, k. h. 2° 25′6.3666666666667, 2.41666666666676.366667°N 2.416667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Cotonou témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Cotonou Benin gazdasági központja, egyben legnagyobb városa. Lakosainak hivatalos száma 2006-ban 761 137 volt, bizonyos becslések azonban akár 1,2 millió lakost is emlegetnek. A lakosok száma 1960-ban mindössze 70 000 volt. A város nyugat felé folyamatosan terjeszkedik. A város az ország délkeleti részében fekszik, az Atlanti-óceán és a Nokoué-tó között.^[1]

Földrajz

Cotonou Benin délkeleti, tengerparti részén fekszik, az Atlanti-óceán és a Nokoué-tó között.

Éghajlat

Cotonou trópusi nedves és száraz éghajlattal rendelkezik, két esős évszak (április-július és szeptember-október), és két száraz évszak váltja egymást. A hőmérséklet viszonylag állandó egész évben, az átlagos maximum hőmérséklet 30 °C körüli, az átlagos minimum hőmérséklet 25 °C körüli.

Története

A Cotonou név fon nyelven „a halálfolyó száját” jelenti. A 19. század elején Cotonou (melyet akkoriban Kotonou-nak írtak) mindössze kis halászfalu volt. Eredetileg a Dahomey királyság alá tartozott, majd 1851-ben Franciaország szerződést kötött Dahomey királyával, Ghezo-val, melynek értelmében kereskedelmi állomást hozhattak létre Cotonou-ban. Utódja, Glele uralkodása alatt (1858-1889) a területet az 1868. május 19-én aláírt nemzetközi szerződés értelmében átengedték Franciaországnak. 1883-ban a francia haditengerészet elfoglalta a várost, abból a célból, hogy a britek hódítását megakadályozzák. Glele 1889-ben bekövetkezett halála után fia, Behanzin sikertelenül próbálkozott a szerződés felülvizsgálatával. Ettől az időponttól kezdve a város gyorsan fejlődött és a régió legnagyobb kikötőjévé vált.

A népesség változása

• 1979: 320 348 (népszámlálás)
• 1992: 536 827 (népszámlálás)
• 2002: 665 100 (becslés)
• 2005: 690 584 (becslés)

Közlekedés és gazdaság

A Cotonou Autonóm Kikötő Nyugat-Afrika egyik legnagyobb kikötője. A várost a Benin-Niger vasútvonal köti össze az ország északi részében fekvő Parakou-val. A Cadjehoun nemzetközi repülőtér összeköttetést biztosít a régió fővárosaival és Franciaországgal, továbbá Benin fontosabb városaival: Parakou-val, Kandival, Natitingou-val, Djougou-val és Savè-val. Több szomszédos országgal, Nigériával, Burkina Fasóval, Nigerrel és Togóval országúti összeköttetése is van.

A jó közlekedési kapcsolatok következtében Cotonou a nyugat-afrikai kereskedelem fontos központjává vált; sok kereskedelmi tevékenység helyeződött át ide Abidjanból az Elefántcsontparton dúló polgárháború miatt. Cotonou úgynevezett „piacváros”, mely Afrika belső országaival, Malival, Burkina Fasóval és Nigerrel folyó kereskedelmet teszi lehetővé. A kikötő mellett a városban egy szabadkereskedelmi zóna található, melyet a tengertől elzárt szaharai államok használnak. A városban elterjedt a korrupció és az illegális kereskedelem, különösen a szomszédos Nigériával. Cotonou az ország gazdasági fővárosának tekinthető, mivel itt található Benin iparának kétharmada, valamint az ország legfontosabb vállalkozásainak és bankjainak központja.

A legfontosabb feldolgozóiparok: pálmaolaj előállítás, sörfőzés, textilipar és cementipar. A városban gépjármű- és kerékpár-összeszerelés is folyik, továbbá fűrészmalmok is találhatók benne. Legfontosabb exporttermékei a kőolajipari termékek, bauxit és vasérc. A tengerben olajfúró-tornyok működnek. A város a gépjármű-kereskedelem központja, az európai modelleket hatalmas nyitott parkolókban árulják.

Cotonou Missebo kerületében afrikai textilpiac működik, melyet főként indiai nagy- és kiskereskedők irányítanak.

Sport

Nevezetességek

Cotonou amellett, hogy Benin legnagyobb városa, számos kormányhivatalnak és diplomáciai szolgálatnak ad otthont; így ez Benin de facto fővárosa, bár a hivatalos főváros Porto Novo. A Cotonou Autonóm Kikötőnek köszönhetően a város elsősorban fontos kikötőként ismert; emellett repülőtere és a várost Parakouval összekötő vasútvonala is van. További jellegzetességek: Cotonou Barátság Stadion, Cotonou Katedrális, Cotonou Központi Mecset, valamint a 20 hektáros Dantokpa Piac, melyben fetispiac is található, és melynek kereskedelmi forgalma meghaladja a napi 1 milliárd CFA frankot. A Benini Állami Egyetem is Cotonou-ban működik. A város egy másik jellegzetessége a motorkerékpár-taxi, melyet a helyiek Zémidjans-nak hívnak.

Cotonou-i Megállapodás

A Cotonoui Megállapodás az Európai Unió valamint afrikai, Karib-tengeri és Csendes-óceáni államok (ACP-országok) csoportja közt létrejött nemzetközi szerződés. 2000 júniusában írta alá Cotonou-ban 79 ACP ország és az Európai Unió akkori tizenöt tagállama. 2003-ban lépett hatályba, ez az ACP-EU Fejlesztési Együttműködés legfrissebb egyezménye. A Megállapodás célja a szegénység csökkentése és végső fokon megszüntetése, a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulással és ACP-országok világgazdaságba történő fokozatos integrációjával.

Testvérvárosok

• Atlanta, Georgia, Amerikai Egyesült Államok (1995)
• Salvador, Bahia, Brazília (1987)^[2]
• Tajpej, Kínai Köztársaság (1967)
• Rosny-sous-Bois, Franciaország (2006)

Kapcsolódó szócikkek

• Stade de l’Amitié

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Cotonou témájú médiaállományokat.

• Cotonou honlapja