Csekenye

Csekenye (Reghea)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Érszőllős
Rang	falu
Községközpont	Érszőllős (Viișoara)
Irányítószám	417628
SIRUTA-kód	32081
Népesség
Népesség	36 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 22° 29′ 13″47.376281, 22.48705147.376281°N 22.487051°EKoordináták: é. sz. 47° 22′ 35″, k. h. 22° 29′ 13″47.376281, 22.48705147.376281°N 22.487051°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Csekenye (Reghea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Margittától északkeletre, Tasnádtól délnyugatra, Érszőllős és Tasnádbajom közt fekvő település.

Nevének eredete

Neve magyar eredetű, a cseküszik, csekik – átgázol, átlábol szóból ered; a cseke – gázló vagy láboló hely; nem más az, mint csekély, sekély, vagyis sekélyes hely: vadum. Csekenyét egy hegyi patak mossa, melynek sekélyes medrén cseke, vagyis gázló vezetett át.

Története

Csekenye egy hegyi patak partjain elterülő kicsiny helység, melynek az oklevelekben alig maradt nyoma.

Nevét 1797-ben egy összeírás alkalmával említették először, majd 1815-ben említette ismét oklevél Csekenye néven.

1797-ben a hadi segedelemhez való hozzájárulásra Csekenyéről a következőket írták össze: Főbb birtokos: gróf Gyulai József, kisebb birtokos: gróf Földvári Ferenc voltak.

1815. szeptember 7-én a csekenyei zsellérek arra kérték gróf Gyulai István és gróf Bethlen Ádámné prefectusait, hogy nyomorult sorsukra tekintettel, a vetőmag visszafizetését engedjék el.

A 20. század elején a helység görögkatolikus lakosai, akiknek templomuk nem volt, ünnepnapokon egy faállványon levő csengőt húztak meg s erre más községbe mentek misét hallgatni.

1890-ben 142 magyar, 3 német, 1 tót, 429 oláh, 15 egyéb nyelvű volt. Ebből 127 görögkatolikus, 8 görögkeleti ortodox, 2 református, 5 izraelita volt. A házak száma 32.

1910-ben 210 lakosából 12 magyar, 188 román volt. Ebből 184 görögkatolikus, 5 református, 4 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Tasnádi járásához tartozott.

Határrészeinek neve is magyar: Magyari-völgy, Kis-hegy, Cseres.

Jegyzetek

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  

Hivatkozások