Székelytelek

Székelytelek (Sititelec)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Biharhosszúaszó
Rang	falu
Községközpont	Biharhosszúaszó
Irányítószám	417294
Körzethívószám	+40 x59[1]
SIRUTA-kód	29715
Népesség
Népesség	349 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	3[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	169 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 21° 54′ 03″46.8767, 21.90085446.876700°N 21.900854°EKoordináták: é. sz. 46° 52′ 36″, k. h. 21° 54′ 03″46.8767, 21.90085446.876700°N 21.900854°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Székelytelek (románul Sititelec) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.

Fekvése

Nagyváradtól délre, a Király-erdő nyúlványai alatt, Biharsályi, Nyárszeg és Biharhosszúaszó közt fekvő település.

Története

A falu nevét már 1213-ban említette oklevél Scecul alakban.

1291-ben Zekulteluk, 1415-ben Zekeltelek, 1808-ban Székelytelek néven írták.

A település első lakói valószínűleg a magyarok székely törzséből valók lehettek.

A falu a tatárjárás alatt elnéptelenedett, de a 13. század végére újranépesült, ekkor kaphatta neve után a „-telek” toldalékot.

1332-ben már egyháza is volt, papja ekkor 6 garas pápai tizedet fizetett. A nagyváradi 1. sz. káptalan birtoka volt.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: "Szityityelek falu, Bihar vármegyében, 519 óhitű, 170 görögkatolikus, 8 ágostai, 2 zsidó lakossal, 2 anyatemplommal. Határa 2000 hold. Bírja a váradi deák káptalan."^[3]

1910-ben 1246 lakosából 53 magyar, 1152 román volt. Ebből 289 görögkatolikus, 17 református, 17 evangélikus, 883 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Tenkei járásához tartozott.

Babonya

Az Árpád-korban Székelytelektől északkeletre feküdt Babonya település is, melyet 1800-ban pr. Babonya, Babostyatanya néven említettek az oklevelek.

Nevét 1291-ben említette először oklevél Babana alakban.

1300-ban Babuna, 1319-ben Babana, 1325-ben Babonya néven írták.

1325-ben Babonya a Katapán nemzetséghez tartozó Gergely ispán birtoka volt.

Gergely ispánt 1291-ben a Zaránd vármegyei Köbli birtokosának írták.

1300-ban szőlőt művelt Váradon és Méhes falut kapta megőrzésre.

1306-ban Gergely ispán választott bíró volt Kopasz nádor és a Szeriek perében.

1319-ben Gergely már nem élt, özvegyeként Pál bán leányát említették. Gergely gyermekei közül leánya 1325-ben volt említve, mint Kárászi Sándor özvegye. István pedig a csanádi Semlek mester serviense volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma 1816-ban épült.
• Görögkeleti temploma a 18. század közepe körül épült.

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Györffy György: Bihar vármegye
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.