Dinitrogén-oxid

Dinitrogén-oxid
IUPAC-név	dinitrogén-monoxid
Más nevek	Kéjgáz
Kémiai azonosítók
CAS-szám	10024-97-2
ATC kód	N01AX13
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet	N2O
Moláris tömeg	44,0128 g/mol
Megjelenés	színtelen gáz
Sűrűség	1222,8 kg m−3 (folyadék) 1,8 kg m−3 (gáz)
Olvadáspont	−90,86 °C (182,29 K)
Forráspont	−88,48 °C (184,67 K)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum	0,166
Veszélyek
EU osztályozás	Oxidatív (O)[1]
NFPA 704	0 2 0 OX
R mondatok	R8[1]
S mondatok	S9, S17[1]
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok	Nitrogén-monoxid Dinitrogén-trioxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek	Ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dinitrogén-oxid (dinitrogén-monoxid, N₂O, INN: nitrous oxide) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid üvegházhatású gáz. A szén-dioxid és a metán után a legjelentősebb üvegházhatású gáz, ami növeli a globális felmelegedést.^[2] A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxidot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságai

Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.

${\displaystyle \mathrm {N_{2}O+H_{2}\rightarrow H_{2}O+N_{2}} }$

Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.

${\displaystyle \mathrm {3\ N_{2}O+2\ NH_{3}\rightarrow 4\ N_{2}+3\ H_{2}O} }$

Élettani hatása

Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort, pulzáló hang- és képi hallucinációkat okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)

Előállítása

Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.

${\displaystyle \mathrm {NH_{4}NO_{3}\rightarrow N_{2}O+2\ H_{2}O} }$

Felhasználása

Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. Alkalmazzák a méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására is, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban drogként is feltűnik euforizáló hatása miatt, továbbá belső égésű motorokban a teljesítménynövelés érdekében.

Jegyzetek

Források

• Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Kapcsolódó szócikkek

• Nitrogén-monoxid
• Nitrogén-dioxid