Duisburg

Duisburg
Duisburg címere Duisburg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Észak-Rajna-Vesztfália
Kerület	Düsseldorf
Járás	Regierungsbezirk Düsseldorf (1815–)
Rang	járási jogú város
Alapítás éve	861
Polgármester	Sören Link főpolgármester (SPD)
Irányítószám	47001–47279
Körzethívószám	02066 02841 02151 0203 02065
Rendszám	DU
Testvérvárosok	Lista Vilnius (1985. október 10. – )
Népesség
Teljes népesség	502 211 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	2096 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	33 m
Terület	232,82 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″51.432222222222, 6.761111111111151.432222°N 6.761111°EKoordináták: é. sz. 51° 25′ 56″, k. h. 6° 45′ 40″51.432222222222, 6.761111111111151.432222°N 6.761111°E
Duisburg Pozíció Észak-Rajna–Vesztfália térképén
Elhelyezkedése Észak-Rajna-Vesztfália térképén
Duisburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Duisburg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Duisburg (köznyelvi ejtése: IPA ˈdyːsbʊɐ̯k, helyi ejtése: IPA ˈdyːsbʊə̯ç  Duisburg) város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália tartományban. Neve az erődített ártéri hely német elnevezésből származik.

Fekvése

Duisburg 22 kilométernyire a tartományi fővárostól, Düsseldorftól, a Rajnát a Ruhrral összekötő, 4,5 km hosszú csatorna mellett található. A város a folyók közös árterén épült; legmagasabb pontja 33,52 méterrel, a legalacsonyabb 14,85 méterrel van a tenger szintje felett. A lakosság egyharmada a Rajna vízszintje alatt fekvő, gátakkal és szivattyúrendszerrel védett területen lakik.

Története

Duisburg már a rómaiak idejében Deuso néven a Rajna fontos rakodóhelye volt. A Deusoburg védelme alatt a Karolingok idején fríz kereskedők telepedtek le itt. Duisburg a 800 körüli évektől ismert volt jól menő kereskedelméről és királyi udvaráról. Igazi hajózásról csak a 11. századtól lehet itt beszélni. 1129-ben szabad birodalmi várossá nyilvánították. 1290-ben Rudolf Habsburg király a klevei grófoknál elzálogosította, így Clevehez (ma Kleve) került.

A 14. századtól a város a Hanza-szövetség tagja lett. 1655–1818 között egyetemi város. Duisburg 1831-től az ipari és kereskedelmi kamara székhelye volt. Ipari fellendülése a 19. század közepén vette kezdetét.

Gazdaság

A város földrajzi fekvése: az Északi-tengerre a Rajnán át történő kihajózási lehetősége a több folyó találkozásánál épült kikötőjét, mely Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, nagy gazdasági jelentőségűvé teszi. Óriási nyersanyagforrásai - elsősorban kőszénkészletei révén - egymagában is nagy szerepe van az ország iparában. Szárazföldi közlekedés szempontjából is szerencsés a fekvése; fontos útvonalak vezetnek át rajta. Az 1930-as évek nagy autópálya-fejlesztése, az A3-as révén a közúti szállítást nagymértékben megkönnyítette. Vasúti és légi közlekedése is jelentős. Gazdasága sokáig a szénbányászaton és az acéliparon (Krupp Művek) alapult. Manapság a vasúti postalogisztika, az elektronika (Siemens, Hitachi) és a turizmus-szállodaipar adja fő bevételi forrásait.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Duisburg Hauptbahnhof

Politika

Lakosainak száma 2011 elején pontosan 489 599 fő volt. Politikailag mindig is forrongó nép lakta.

A város szociáldemokratákból (39%), kereszténydemokratákból (33%) és a kisebb pártokból (10-10% alatt) álló önkormányzatát, az L-P-K után lemondott helyett, a 2012 februárjában megválasztott kereszténydemokrata Adolf Sauerland főpolgármestert vezeti.

2007. augusztus 15-én maffialeszámolás keretében, fejlövéssel megöltek hat embert Duisburgban. Egy olasz hírügynökség közlése szerint az olasz alvilághoz kapcsolható vérengzés történhetett Németországban.^[2]

A Loveparade-katasztrófa

2010. július 24-én a Loveparade menekülési útvonalainak elégtelen megszervezése miatt több tucat fiatalt taposott agyon a valamitől megriadt, pánikban menekülő tömeg. Többen az erélytelen szociáldemokrata vezetésnek tulajdonították, hogy a városban ilyesmik történhetnek.

Híres duisburgiak

• Gerardus Mercator - az 1594-ben itt elhunyt Gerardus Mercator, eredeti nevén Gerhard Kremer (1512–1594) földrajztudós és kartográfus, aki az első tudományosan pontos térképet rajzolta.
• August Thyssen iparmágnás
• Franz Haniel iparmágnás
• Wilhelm Lehmbruck - 1881-ben Meiderichben született expresszionista festő és szobrász
• Karl Jarres - jelentős, duisburgi illetőségű politikus, aki 1914–1933 között a város főpolgármestere volt, miután 1923-tól 1925-ig a birodalmi külügyminiszteri posztot töltötte be. Az 1925-ös birodalmi elnökválasztáson, a második fordulóban Hindenburg javára visszalépett.
• Horst Schimanski, képzeletbeli duisburgi bűnügyi felügyelő a német Tetthely című krimi sorozatból, akit Götz George testesített meg 1981 óta.

Testvérvárosai

• Calais, Franciaország
• Portsmouth, Egyesült Királyság
• Vilnius, Litvánia
• Wuhan, Kína
• Gaziantep, Törökország
• Lomé, Togo

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Duisburg, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. szeptember 26. 

Látnivalók

• Kikötő - a Duisburg-Ruhrort-i kikötő Európa egyik legnagyobb folyami kikötője, összterülete (vízfelülete) 1022 hektár, 23 kikötőmedencével, 44 km-nyi rakparttal, melyen több mint száz futódaru és rakodóhíd, két vasútikocsi-buktató és a szén átrakodásához napi tízezer tonna kapacitású szénosztályozó működik. A legnagyobb európai folyami kikötő áruforgalma döntően a Rajna-torkolati kikötőkkel: Rotterdammal, Amszterdammal, Antwerpennel és a középső és felső Rajna más kikötőivel bonyolódik.
• Városháza (Rathaus) - 1897–1902 között épült klasszicista stílusban.
• Gerardus Mercator szobra - 1878-ban készült, a Városháza előtti téren áll.
• Megváltó temploma (Salvatorkirche) - A 14. században készült, késő gótikus stílusban, itt van Mercator sírja is.
• Hattyúk kapujának hídja (Schwanentor-Brücke) - A belvárost köti össze a Ruhrorttal. Ha alatta hajó megy el, a négytornyú híd liftszerűen felemelkedik.
• Városi színház - 1912-ben épült, klasszicista homlokzattal.

A Marxloh városrészben, 2008. október 26-án meg nyitottak egy muszlim mecsetet is.