EMeRTon-díj


Az eMeRTon-díjat a Magyar Rádió – Bolba Lajos karmester, zenei szerkesztő kezdeményezésére – hozta létre 1986-ban.[1] Ez az elismerés nem pénzdíjas, „csak a dicsőség jár, egyéb semmi”. Az eMeRTon-díjjal évről évre a legszélesebb műfaji skálán ismerik el a szólistákat és az együtteseket, a zeneszerzőket és a szövegírókat – a rock- és popzenétől a musicalen át a folkmuzsikáig. A díjról minden esztendőben szakemberek alkotta zsűri dönt, titkos szavazással.

A díj elnevezése a Magyar Rádió (MR) és a „ton” (latinul tonus ’hangszín’) összetétele.[2]

Díjazottak

1986

Az első EMeRTon díjátadó gálát 1986. december 20-án rendezték a Budapest Kongresszusi Központban.[3]

1987

Az 1987. évi díjakat 1988. január 9-én adták át a Budapest Kongresszusi Központban.[4]

1988

Az 1988. évi díjakat 1989. január 16-án adták át a Budapest Kongresszusi Központban. A díjátadást a rádió egyenes adásban közvetítette.[6]

  • Posztumusz életműdíj: Bakos Géza
  • Az év musical-előadója: Bessenyei Ferenc
  • Az év szövegírója: Bradányi Iván
  • Az év önálló zenés műsora: Hegedűs D. Géza
  • Az év hagyományos könnyűzenei előadója: Kalmár Magda
  • Az év jazzegyüttese: Magyar Jazz Kvartett
  • Az év fiatal tehetsége: Moho Sapiens
  • Az év jazz-szólistája: Molnár Gyula klarinétos
  • Az év rock előadója: Napoleon Boulevard
  • Az év beat előadója: Szikora Róbert
  • Az év zeneszerzője: Tolcsvay László
  • Az év lemezsikere: Júlia nem akar a Földön járni (Vincze Lilla, Napoleon Boulevard)

1989

A negyedik eMeRTon-díjátadóra 1990. február 24-én a Magyar Rádió VI-os stúdiójában került sor. A díjakról a szakmai zsűri 1988. december 30-án döntött.[7]

1990

Az 1990-es eMeRTon-díjak átadására 1991. február 23-án került sor a Magyar Rádió VI-os stúdiójában. Az eseményt a Petőfi adó március 9-én felvételről közvetítette.[9]

1991

Az 1991-es díjak átadására 1992. január első napjaiban került sor.[10]

  • Az év dzsesszmuzsikusa: Babos Gyula
  • Az év dzsessz-együttese: Besenyő Blues Band (Marsaiké Zoltán, Mákó Miklós, Gallyas László, Király Éva, Köves Miklós, Zsoldos Tamás, Majsai Gábor)
  • Az év énekese: Demjén Ferenc
  • Az év egyénisége: Földes László (Hobo)
  • Életműdíj: G. Dénes György
  • Az év hangfelvétele: a Láthatatlan ég című lemezért Dolák-Saly Róbert (Kerpel Péter hangmérnök, Jávor Zoltán zenei rendező)
  • Az év zeneszerzője: Kocsák Tibor
  • Az év felfedezettje: Ladánybene 27 (Árokszállási Tamás, Barcza Gergely, Bodnár Tibor, Hertelendi István, László Miksa, Szarka Sándor, Tóth Gábor)
  • Az év színész-énekese: Malek Andrea
  • Az év dala: A szerelemnek múlnia kell (szerzők: Presser Gábor–Sztevanovity Dusán, előadó: Sztevanovity Zorán)
  • Az év popegyüttese: Republic (Boros Csaba, Bali Imre, Nagy László Attila, Tóth Zoltán, Cipő)
  • Az év dalszövegírója: Sztevanovity Dusán
  • Az év lemeze: A küszöbön túl Tátrai Band (Tátrai Tibor, Pálvölgyi Géza, Papp Tamás, Horváth Charlie, Kovács Tamás)

1992

Az 1992. évi EMeRTon díjakat 1993. január 5-én nyilvános rádióadás keretében a Duna Palotában adták át.[11]

1993

Az 1993. évi díjakról 1993 novemberében döntött a szakmai bizottság. A díjátadót – első alkalommal a díj történetében – a Magyar Televízió 1994. január 7-én felvételről közvetítette.[12]

1994

1994 májusában Bayer Friderika énekes és Jenei Szilveszter zeneszerző: Rendkívüli EMeRTon-díjat kaptak az Eurovíziós Dalfesztiválon elért 4. helyezésért.[13]

Az 1994. évi díjakat 1995. január 24-én adták át a televízió 4-es stúdiójában.[14]

1995

Ebben az évben szüneteltették a díj átadását.[15]

1996

Az 1996. évi díjakat tizedik alkalommal adták át 1997. április 5-én a Budafok-Tétény Művelődési Központban.[15]

1997

Az 1997. évi eMeRTon-díjak átadására 1998. április 4-én került sor a Budafok-Tétény Művelődési Központban.[17]

  • Az év énekesnője: Malek Andrea
  • Az év énekese: Charlie
  • Az év musical énekesnője: Keresztes Ildikó
  • Az év musical énekese: Forgács Péter
  • Az év felfedezettje: Mezőfi Gabriella
  • Az év rock koncertje: Korál Kisstadionban tartott koncertje
  • Az év folk énekesnője: Sebestyén Márta
  • Az év folk együttese: Süvöltő együttes
  • Az év jazz szólistája: Schreck Ferenc
  • Az év jazz együttese: In Line együttes
  • Az év kiemelkedő produkciója: Geiger György
  • Az év zenei rendezője: Matz László
  • Az év hangmérnöke: Buczkó Gábor
  • Életműdíj: Dobsa Sándor

1998

Az 1998. évi díjakat 1999 márciusában adták át a Magyar Rádió márványtermében.[18]

  • Az év énekesnője: Koncz Zsuzsa
  • Az év énekese: Zámbó Jimmy
  • Az év musical énekesnője: Auksz Éva
  • Az év musical énekese: Dunai Tamás
  • Az év felfedezettje: Fehér Adrienn
  • Az év pop együttese: Back II Black
  • Az év hangszeres szólistája: Ifj. Sánta Ferenc
  • Az év zeneszerzője: Blum József
  • Az év folk együttese: MÉTA együttes és Balogh Kálmán
  • Az év jazz szólistája: Schreck Ferenc
  • Az év jazz együttese: Cotton Club Singers
  • Az év kiemelkedő produkciója: "A Rádiózás Napja" (karmestere: Kovács László, zeneszerzője: Balogh Sándor)
  • Örökös gyártásvezető: Felber György (posztumusz díj)
  • Az év kiadványa: Kincses Veronika és a Fóti Gyermekváros Kórusa közös előadása
  • Az év hangmérnöke: Bányai Jenő
  • Életműdíj: Stúdió 11

1999

2000 februárjában hozták nyilvánosságra az 1999. évi díjazottak listáját.[19]

  • Az év énekesnője: Keresztes Ildikó
  • Az év énekese: Gerendás Péter
  • Az év musical énekesnője: Szinetár Dóra
  • Az év musical énekese: Miller Zoltán
  • Az év folk együttese: Vujicsics együttes
  • Az év jazz együttese: Trio Midnight
  • Az év hangszeres szólistája: Horváth Kornél
  • Az év hangmérnöke: Schlotthauer Péter
  • Az év felfedezettje: Hungarian World Music Orchestra
  • Az év nosztalgia együttese: Pódium Duó
  • Életműdíj: Payer András
  • Az év koncertturnéja: Ákos
  • Az év rádiós produkciója: Csermely Zsuzsa a Viva című CD gondozásáért
  • Az év zenei alkotása: Malek Miklós Kürtverseny
  • Az év zenei rendezője: Huszti Zoltán
  • Az év koncertje: Omega (Népstadionbeli koncert)
  • Az év zeneszerzője: Vukán György
  • Életműdíj: id. Herrer Pál (posztumusz)

2000

2001. március 30-án a Budafok-Tétény Művelődési Központban zártkörű rendezvényen került sor a 2000. évi eMeRTon-díjak átadására. A díjátadó gálát a Petőfi Rádió élőben közvetítette.[20]

  • Az év zeneszerzője: Presser Gábor
  • Az év jazzmuzsikusa: Pege Aladár
  • Az év énekesnője: Auth Csilla
  • Az év tini énekese: Veres Mónika „Nika”
  • Az év felfedezettje: Szatmári Orsolya
  • Az év zenekari felfedezettje: Madarak együttes
  • Az év alternatív zenekara: Publo Hunny
  • Az év énekegyüttese: Four Fathers énekegyüttes
  • Az év népzenei együttese: Bekecs együttes
  • Könnyűzenei felvételeiért: A Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara
  • Az év jubileumi koncertje: Mikó István
  • Az év stúdió koncertje: David Klezmer Quintet
  • Az év stúdiófelvétele: Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekar
  • Az év kuplé produkciója: Tarnai Kiss László
  • Életműdíj: Tabányi Mihály
  • Az év hangmérnöke: László Zoltán
  • Az év posztumusz díja: Sárosi Katalin
  • Az év emlékdíja: Zsoldos Imre (1919-1985), Zsoldos Ernő (1911-1968), Zsoldos László (1913), Zsoldos Mária (1946), Zsoldos Béla (1952), Zsoldos Gábor (1962).

2001

A 2001. évi díjakat 2002. március 22-én 18 kategóriában a Millenáris Teátrumban adták át.[21]

  • Az év énekesnője: Katona Klári[21]
  • Az év énekese: Zorán Sztevanovity[21]
  • Az év musical énekesnője: Tunyogi Bernadett[21]
  • Az év musical énekese: Molnár László[21]
  • A legjobb határon túli magyar zenekar: Ghymes[22]
  • Az év világzenei előadója: Djabe[23]
  • Weszely Ernő[24]
  • Molnár Dixieland Band (Molnár Gyula)[25]
  • Az év jazz-zenésze: Szalóky Béla

2002

A 2002. évi díjakat 12 kategóriában 2003. április 4-én osztották ki az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A gálaestet a Petőfi Rádió élőben közvetítette, a Magyar Televízió felvételt készített.[26]

  • Az év énekesnője Lovász Irén népdalénekes
  • Az év énekese: Bényei Tamás (Hot Jazz Band)
  • Az év musicalénekese: Csengeri Attila
  • Az év hangszeres szólistája: Nagy János
  • Az év jazz-együttese: Bohém Ragtime Jazz Band
  • Az év folk-énekese: Maczkó Mária
  • Az év felfedezett csapata: Zanzibar együttes
  • Az év együttese: Kaláka
  • Az év hangmérnöke: Horváth Tamás
  • Az év zeneszerzője: Fekete Kovács Kornél
  • Az év szövegírója: Jantyik Zsolt
  • Életműdíj: Vándor Kálmán

2003

A 2003. évi díjakat 11 kategóriában 2004. április 2-án adták át a József Attila Színházban rendezett gálaműsor alkalmával.[27]

2004

A 2004. évi díjakat 11 kategóriában 2005. április 15-én adták át a Dél-budai Kulturális és Szabadidőközpont színháztermében. A gálaestet a Petőfi Rádió élőben közvetítette. Demjén Ferenc harmadszor nyerte el a díjat.[28]

2005

A 2005. évi teljesítményeik alapján[29] 2006. november 19-én adták át tizenkilencedik alkalommal a díjakat 11 kategóriában a Dél-budai Kulturális és Szabadidőközpontban. A gálaestet a Petőfi Rádió élőben közvetítette. A díjazottak között volt a díj kitalálója, kezdeményezője, a Magyar Rádió egykori zenei rendezője, Bolba Lajos karnagy is, aki életműdíjat vehetett át.[30]

  • Az év énekese: Dobrády Ákos
  • Az év együttese: Háború zenekar
  • Az év dzsesszegyüttese: Fusio Group zenekar
  • Az év musical énekese: Bereczki Zoltán
  • Az év felfedezettje: Bartók Eszter
  • Az év hangszeres szólistája: Ferenczi György
  • Az év folkegyüttese: Fonó zenekar.
  • Az év zeneszerzője: Jamie Winchester
  • Az év szövegírója: Valla Attila
  • Az év hangmérnöke: Kuklis Béla
  • Életműdíj: Bolba Lajos

Jegyzetek

  1. ↑ XIX. eMeRTon-díj, 2006[halott link]
  2. ↑ eMeRTon-díj: Az év folkegyüttese a Fonó zenekar[halott link] (2006. november 16.) Magyar Rádió Online
  3. ↑ Selmeczy Attila (1986. december 22.). „Az év legjobbjainak gálaestje”. Népszava 114 (300), 6. o.  
  4. ↑ (1988. január 11.) „eMeRTon-díjak”. Népszava 116 (8), 6. o.  
  5. ↑ (1988. február 27.) „Gjoni ringbe száll”. Képes 7 3 (9), 55. o.  
  6. ↑ (1988. december 3.) „eMeRTon-díjak”. Népszava 116 (288), 16. o.  
  7. ↑ (1990. január 2.) „eMeRTon-gálaest negyedszer”. Népszava 118 (1), 12. o.  
  8. ↑ (1990. január 20.) „Hangok, színek a popvilágból”. Népszava 118 (17), 16. o.  
  9. ↑ (1991. január 31.) „Tessék választani, eMeRTon-díjak, Webber-est”. Népszava 119 (26), 12. o.  
  10. ↑ (1992. január 11.) „eMeRTon-díjasok (1991)”. Magyar Nemzet 55 (9), VI.. o.  
  11. ↑ (1993. január 5.) „Az LGT adta az év koncertjét”. Magyar Nemzet 56 (3), 16. o.  
  12. ↑ (1993. november 15.) „EMeRTon-díjak”. Kurír – reggeli kiadás 4 (312), 11. o.  
  13. ↑ (1994. május 7.) „Rendkívüli eMeRTon-díj”. Magyar Nemzet 57 (106), 24. o.  
  14. ↑ (1995. január 26.) „EMeRTon-díj”. Kurír – reggeli kiadás 6 (25), 9. o.  
  15. ↑ a b (1997. február 23.) „Feltámadt az eMeRTon”. Színes Vasárnap 4 (8), 13. o.  
  16. ↑ (1997. április 1.) „eMeRTon-gála”. Új Magyarország 7 (75), 11. o.  
  17. ↑ (1998. február 24.) „eMeRTon-díj”. Kurír – reggeli kiadás 9 (54), 15. o.  
  18. ↑ (1999. március 27.) „Az eMeRTon-díjak”. Magyar Nemzet 62 (72), 24. o.  
  19. ↑ (2000. február 2.) „eMeRTon-díjak”. Napi Magyarország 4 (27), 13. o.  
  20. ↑ (2001. március 30.) „Ma adják át az eMeRTon-díjakat”. Népszava 129 (75), 13. o.  
  21. ↑ a b c d e (2002. január 25.) „eMeRTon-díjak”. Népszabadság 60 (21), 27. o.  
  22. ↑ (2002. március 28.) „Gratulálunk, Ghymes!”. Népszabadság 60 (73), 33. o.  
  23. ↑ (2002. március 8.) „Szabadság-muzsika”. Népszabadság – Budapest melléklet.  
  24. ↑ Valaczkay Gabriella (2002. április 25.). „A magányos harmonikás”. Népszabadság – Budapest melléklet.  
  25. ↑ (2002. május 23.) „Sztárok a Szegedi Szaadtéri Játékokon”. Népszava 130 (118), 13. o.  
  26. ↑ (2003. február 27.) „Odaítélték az idei eMeRTon-díjakat”. Magyar Nemzet 66 (49), 15. o.  
  27. ↑ (2004. március 5.) „Tizenhetedik alkalommal eMeRTon-gála”. Népszava 132 (55), 6. o.  
  28. ↑ Kiss Róbert Richard (2005. március 27.). „eMeRTon-díj tizennyolcadszor”. Vasárnapi Hírek 21 (13), 10. o.  
  29. ↑ Kihirdették az eMeRTon-díjasok névsorát. delmagyar.hu, 2006. november 3. (Hozzáférés: 2019. március 18.)
  30. ↑ (2006. november 3.) „A kitaláló is díjazott”. Népszabadság 64 (257), 12. o.