Ecatepec de Morelos

Ecatepec de Morelos
Ecatepec de Morelos zászlaja
Ország	Mexikó
Állam	México
Régió	Texcoco
Község	Ecatepec de Morelos
Községi elnök	Fernando Vilchis Contreras
Népesség
Teljes népesség	1 656 107 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	2200–2300 m
Időzóna	CST (UTC-6) CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
é. sz. 19° 36′, ny. h. 99° 03′19.6, -99.0519.600000°N 99.050000°WKoordináták: é. sz. 19° 36′, ny. h. 99° 03′19.6, -99.0519.600000°N 99.050000°W
Ecatepec de Morelos Pozíció México térképén
Ecatepec de Morelos honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ecatepec de Morelos témájú médiaállományokat.

Ecatepec de Morelos (röviden Ecatepec) nagyváros és község Mexikó México nevű szövetségi államában, a mexikóvárosi agglomeráció része. 1,65 milliós lakosságával (2010) ez az egész ország legnagyobb népességű községe, és ha az agglomerációk helyett a szűken vett városokat nézzük, akkor Mexikóváros után az ország második legnagyobb városa.^[2] A községhez még 3 kis település tartozik, melyek összlakossága alig haladja meg az 1000 főt: Mesa de los Leones, Tierra Blanca Segunda Sección (más néven Ejido Ecatepec) és Vista Hermosa.^[3]

Földrajz

Fekvése

A város a mexikóvárosi agglomerációhoz tartozik, annak északkeleti részén terül el. Majdnem teljes területe a tengerszint felett körülbelül 2250 m-rel fekvő síkság, csak nyugati részén emelkednek a Vulkáni-kereszthegység hegyei, melyek a 3000 m-es magasságot közelítik. A területen állandó vízfolyások nincsenek, az időszakos patakok közül legjelentősebb a Majada Grande. A község keleti részén építették fel az El Caracol nevű, kör alakú víztározót. Ennek és a nyugati hegyeknek a kivételével minden terület elfoglal a város, a hegyeken növő bozótos és erdős részek a teljes községnek alig több mint 10%-át teszik ki.^[4]

Éghajlat

A város éghajlata átlagosan meleg és átlagosan csapadékos. Nagy forróságot sosem mértek itt, a rekord 35 °C volt, viszont a 30 fokot szinte minden hónapban előfordul, hogy megközelíti a hőmérséklet. A nyári hónapok kivételével fagyok is előfordulnak, januárban akár -10 °C-ig is lehűlhet a levegő. Az évi kb. 550 mm csapadék időbeli eloszlása igen egyenetlen: a mennyiség mintegy 3/4 része a júniustól szeptemberig tartó 4 hónapos időszak alatt hull.

Közlekedés

A várost átszelő legfontosabb közlekedési útvonal a Mexikóváros és Pachuca de Soto között vezető 85-ös és 85D jelzésű főút, melyből több helyi jelentőségű, kisebb út is kiágazik.^[6] A legközelebbi repülőtér Mexikóváros nemzetközi repülőtere, mintegy 18 km-re Ecatepec központjától délre.^[7]

A mexikóvárosi metróhálózat B jelű vonala (ami a 11-es metrónak felel meg) északkelet felé túlnyúlik a főváros határain, és Ecatepecet is bekapcsolja a metróhálózatba.^[8]

Népesség

Bár a város népessége – összhangban az országos folyamatokkal – sokáig gyorsan növekedett, az utóbbi években ez a folyamat megállt, és a túlzsúfolt város lakossága csökkenni kezdett. Ezeket a változásokat szemlélteti az alábbi táblázat:^[2]

Története

Nevének eredete

Az Ecatepec név a navatl nyelvből ered: az előtag jelentése szél vagy levegő, a tepetl (vagy tepec) pedig hegyet, csúcsot jelent, így a teljes név olyasmi lehet, hogy A szeles csúcson. A város hivatalos nevében szereplő Morelos nevet pedig José María Morelos y Pavón függetlenségi harcos emlékére kapta, akit 1815-ben itt végeztek ki.^[9]

A spanyolok előtt

A spanyol hódítók megérkezése előtt főként otomik telepedtek meg a stratégiailag fontos területen, mely a Mexikói-völgy és az északi vidékek közötti kereskedelem fő útvonalán feküdt, mintegy a völgy kapujaként. Fő megélhetési forrásuk a halászat, a növénytermesztés és a vadászat mellett a gyékény, az agyag és a Texcocói-tóból kinyert só volt. 1428-tól kezdve a környéket 5 kormányzó irányította: elsőként I. Chimalpilli, I. Moctezuma unokája, utána Tezozómoc (Chimalpopoca fia), harmadikként Matlacohuatl, II. Moctezuma apósa, negyedikként II. Chimalpilli, Ahuízotl fia, végül Diego Huanitzin, Tezozómoc fia, aki Cuauhtémoc oldalán harcolt a spanyol megszállás ellen.^[9]

A spanyol hódítás és a következő évszázadok

Amikor 1521 augusztusában Hernán Cortés utolsó nagy rohamát indította Tenochtitlán ellen, a közeli Texcocóban építtetett 13 brigantint vagy más kisebb hajót is felhasználta a támadáshoz. Hogy ezekkel a hajókkal elérhesse a várost, meg kellett semmisítenie az I. Moctezuma javaslatára Nezahualcóyotl által emelt kőfalat is, melynek maradványait ma albarradón de Ecatepec néven ismerjük.

A terület fekvése igen kedvező volt a kereskedelem szempontjából: itt haladt át a Mexikóvárosból Veracruz kikötőjébe és a zacatecasi ezüstbányákhoz vezető út is. 1560 körül egy indián lakosságú köztársaság alakult itt ki, majd a 17. század kezdetén alcaldia mayor rangra emelkedett: a spanyolok innen irányították többek között Zumpangót és Xaloztocot is.

1815-ben, a függetlenségi háború során a királypártiak elfogták a felkelők egyik vezéralakját, José María Morelos y Pavónt, akit a bíróság halálra ítélt. Miután a cuernavacai Palacio de Cortés palotában fogva tartották egy ideig, Ecatepecbe szállították, ahol december 22-én agyonlőtték.

1824-ben, amikor México szövetségi állam megszületett, a helyi kormány elismerte Ecatepec községet, majd 1825 februárjában a Ley de Municipio című törvény úgyszintén.^[9]

A várossá vált Ecatepec

Ecatepecet 1877. október 1-jén emelték villa rangra, ekkor egészítették ki nevét a kivégzett José Morelos tiszteletére a de Morelos utótaggal. A következő évtizedekben a város lakói főként a környék vízrendezési munkáival (a tavak lecsapolásával) és földműveléssel foglalkoztak, valamint az egyre növekvő haciendák peónjaiként dolgoztak. Bár az 1910 körüli forradalmi események jócskán felforgatták a mindennapokat, fegyveres összetűzésre, sőt, még csak nagyobb vitákra sem került sor Ecatepecben.

Az ipar jelentős fejlődése csak az 1940-es években kezdődött meg. A lakosság száma folyamatosan és gyorsan nőtt, így 1980. december 1-jén a település a legmagasabb, ciudad rangra emelkedett.^[9]

Turizmus, látnivalók

Ecatepec egyáltalán nem tartozik a kedvelt turisztikai célpontok közé. Műemléke is igen kevés van, a kevés közül említésre méltó Morelos háza (ahol Morelos életének utolsó óráit töltötte, korábban az Alkirályok háza (Casa de virreyes) volt), a Szent János-kápolna, a történelmi park (Parque Histórico), a Puente Colonial híd, egy 1604 körül épült gátmaradvány és a Mexikóváros–Veracruz régi út maradványai. Az Ehécatl hegyen található barlangban pedig egy ősi barlangrajz látható, melynek figurája a szelet szimbolizálja, valamint itt látható egy régi monolit kő is, melynek segítségével csillagászati megfigyeléseket végeztek.

Különleges helyi hagyományok, kézművesség és zene nem jellemző a városra, a vallási ünnepek mellett egyetlen jellegzetes rendezvénye a szeptember 30-án, José Morelos születésnapja alkalmából tartott katonai és civil felvonulás. Múzeuma a Museo de Xalostoc.^[9]

Testvértelepülések

• Caracas
• Cuautla
• Gustavo A. Madero^[forrás?]

Jegyzetek